A politikus hangsúlyozta, hogy brüsszeli tervek szerint a következő költségvetési ciklusban a mezőgazdaságnak 25 százalékkal kevesebb forrás juthat. A támogatások csökkentésével drágulhatnak a mezőgazdasági termékek, a kieső összeget pedig migránsok letelepítésére fordíthatják, az uniós agrárpolitika jövője tehát nem csak a gazdákat érinti – tette hozzá.
Erdős Norbert jelentős eredménynek nevezte ugyanakkor, hogy az uniós agrárpolitika jövőjéről a mandátuma végéhez közeledő Európai Parlament már nem szavazhat, így a döntés a következő testületre vár. Véleménye szerint az elkészült ágazati ajánlások is kedvezőek Magyarországnak. Kiemelte többi között a fiatal gazdák támogatásának bővítését és az öntözési rendszerek pályázatainak kiterjesztését, valamint azt, hogy a magyar gazdák érdekeinek megfelelően a közvetlen támogatások 60 százalékát továbbra is alaptámogatásokra fordíthatják.
A képviselő üdvözölte azt is, hogy a méhészet 36 millió eurós éves költségvetését az agrárbizottsági javaslat 60 millió euróra növelné, a támogatható intézkedések köre bővült, az uniós társfinanszírozási arány pedig 50 százalékról 75 százalékra nőtt.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az ágazatot érintő intézkedések közül kiemelte, hogy az EU Magyarország nyomására kezdte vizsgálni a gyenge minőségű, elsősorban Kínából származó behozatalt. Fontosnak nevezte a tavalyi méhpusztulási hullámot követő intézkedéseket is, hangsúlyozva, hogy a beporzás miatt az élelmiszerek harmada függ a méhektől.
A magyar méhészet – tette hozzá – közvetlenül 25 milliárd forint bevételt ér el évente, ám a beporzás becslések szerint ötvenszer ekkora összeget eredményez, világszerte pedig 200 milliárd dollárnyi élelmiszer köszönhető a méheknek. A vad beporzók száma jelentősen visszaesett, a beporzás sikere ezért egyre inkább a méhészeteken múlik – hangsúlyozta a szakmai szervezet vezetője.
