Évről évre kevesebben buknak meg

A tantárgyi bukások és az évismétlések száma is folyamatosan csökkent az elmúlt években. A most zárult tanévben már 25 ezerrel kevesebb lemorzsolódással veszélyeztetett gyermeket regisztráltak, mint 2017-ben, és az évismétlésre kényszerülő 11 ezer diák is negyedével kevesebb, mint két éve volt. A legnagyobb mumus évek óta a matematika, amiből ezúttal több mint 15 ezren teljesítettek szint alatt. Tavasz óta a szakképző iskolákban már speciális informatikai jelzőrendszer is működik, hogy idejében észrevegyék, ha valakinek hirtelen megszaporodnak a rossz jegyei.

A legtöbb tanuló számára még mindig a matematika a legnagyobb mumus Fotó: Havran Zoltán

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete a bukásokat illetően arra hívta fel a figyelmet: minden érintettnek joga van ahhoz, hogy az iskolától független vizsgabizottság előtt tegyen javítóvizsgát. Ha a család úgy érzi, igazságtalan volt a gyermek osztályzata, akkor tanév végén a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérhetik ezt a lehetőséget az iskolában.

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók Budapest után Borsodban vannak a legtöbben. Molnár Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezete Borsod megyei elnöke azt mondta lapunknak, hogy a javítóvizsgákat minden iskola a saját szabályai alapján szervezi meg, de már a tanév végén nyilvánosságra hozzák a vizsgákkal kapcsolatos tudnivalókat és tételeket, így a nyári szünet végére minden érintettnek van ideje felkészülni. – Igyekszünk minden segítséget megadni a tanulóknak. Amellett, hogy megküldjük nekik a tételsort, a vizsga előtti hetekben felkészítő órákat is tartunk. Akinek viszont a javítóvizsga sem sikerül, sajnos kénytelen évet ismételni – magyarázza Molnár Zoltán, hozzátéve, a legnagyobb borsodi szakképző intézményben, ahol ő tanít, osztályonként tíz-húsz százalék között mozog a javítóvizsgára kötelezettek aránya, és főleg a 9. évfolyamon jellemzőek a bukások. – A matek nagy mumus évek óta, azt viszont különösen szomorú látni, amikor a diákok a szakmai tárgyakat képtelenek teljesíteni. Ha más nem is, de legalább a választott szakma jól kellene menjen nekik, hiszen elviekben mindenki olyan szakmára iratkozik be, ami érdekli, amit szívesen csinál és ami a képességeinek leginkább megfelel. Sajnos jellemző, hogy a szakképzésben – tisztelet a kivételnek – gyakran nincs meg a kellő kapcsolat a szülőkkel, nem mutatnak érdeklődést a gyermekük tanulmányi előrehaladása iránt, ennélfogva motiválatlan a tanuló is – tette hozzá a pedagógus.

A tanulói lemorzsolódással kapcsolatban hazánk vállalta, hogy 2020-ig tíz százalékra csökkenti a korai iskolaelhagyók jelenleg 12 százalék körüli arányát. A cél elérését egy újonnan kifejlesztett jelzőrendszer is segíti, amelyet tavasz óta már használnak a szakképzésben. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár korábban elmondta, a Kréta tanügyigazgatási rendszerben létrehozott modul havi bontásban feltünteti a mulasztásokat, az átlagokat és hogy ki melyik tárgyból áll bukásra. A tanulói adatokból diagramok, grafikonok készülnek, és a rendszer automatikusan értesítést küld az osztályfőnöknek, az intézményvezetőnek, valamint a szülőknek, ha valamelyik területen kiugró változás áll be. A szoftvernek köszönhetően így hamarabb észrevehető, ha egy diák veszélybe kerül. A kétszázmillió forintos informatikai fejlesztést május elsején vezették be az innovációs minisztérium alá tartozó összes szakképző iskolában, de szeptembertől a Klebelsberg Központ fenntartásában működő általános iskolák és gimnáziumok is élhetnek a lehetőséggel, ha akarnak.