Hadd lássuk többen, amit mondasz!

Európában elsőként Magyarországon válhat államilag elismert nyelvvizsgává a jelnyelvi vizsga, ha az Országgyűlés elfogadja az erre vonatkozó javaslatot. Hazánkban még nincs jelnyelv szakos pedagógus, ezért nem megoldott a hallássérült és siket gyermekek oktatása. Ám addig is, amíg kiképzik a megfelelő szakembereket, extra garanciákkal biztosítanák a jelnyelvoktatás színvonalát: létrehoznák például a Jelnyelvoktatói névjegyzéket.

A magyar jelnyelv képes a konkrét és az elvont nyelvi jelenségeket is kifejezni Fotó: Teknős Miklós

Módosító javaslatot nyújtottak be a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) kezdeményezésére kormánypárti képviselők a jelnyelvi törvényhez, a tervezett változtatások a siketek, nagyothallók és siketvakok életminőségének javítását szolgálják, különös tekintettel a hallássérült, jelnyelvhasználó gyermekek oktatásának fejlesztésére. Nyitrai Zsolt, valamint az Országgyűlés egyetlen jelnyelvhasználó képviselője, Tapolczai Gergely közös előterjesztésének egyik leglényegesebb eleme, hogy államilag elismert nyelvvizsgát lehessen tenni magyar jelnyelvből. Ez óriási előrelépés lenne, hiszen Európában még sehol máshol nem valósult meg az intézkedés. A másik újdonság, hogy Jelnyelvoktatói névjegyzéket hoznának létre, és a jövőben csak az oktathatna jelnyelvet tanfolyamokon, iskolákban vagy gyógypedagógiai intézményekben, aki szerepel a névjegyzékben.

Az Oktatási Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a köznevelésben jelenleg 2085 siket-nagyothalló tanuló vesz részt. Közülük 1611-en nagyothallók, több mint kétszázan siketek, a többiek esetében pedig valamilyen egyéb állapot – vakság vagy enyhe értelmi fogyatékosság – is társul a hallásprobléma mellé. A Sinosz adatai szerint évente mintegy 800-1200 fő tanul jelnyelvet, és a statisztikák szerint hatvanezer olyan siket és nagyothalló személy van hazánkban, aki elsődleges kommunikációként a jelnyelvet alkalmazza.

A javaslat általános parlamenti vitájában Tapolczai Gergely kiemelte, hogy az államilag elismert nyelvvizsga bevezetésével javulna a siket diplomások helyzete és gazdagodna a kulturális élet, továbbá javulna a siket emberek jövőképe is. Hozzátette, hogy rendezni kell a jelnyelvi pótlékok rendszerét, illetőleg államilag finanszírozottá kell tenni az egészségügy területén végzett tolmácsszolgáltatást.

A jelnyelvi kultúra támogatása terén egyébként eddig is úttörő szerepet vállalt hazánk: a 2009-es törvény önálló, természetes nyelvként ismeri el a jelnyelvet, sőt azt az alaptörvény a magyar kultúra részének tekinti. Ez az alkotmányos védelem a világon mind­össze tizenegy országban létezik. A Sinosz által létrehozott Kontakt tolmács­szolgáltatást 2016 és 2019 között csaknem hétezren vették igénybe. Rétvári Bence parlamenti államtitkár Gurmai Zita (MSZP) képviselőnek adott írásbeli válasza szerint jelenleg országszerte 22 tolmácsszolgálat (három fővárosi és 19 vidéki) működik állami támogatással. Működésükhöz ebben az évben 85,6 millió forinttal járul hozzá az állam.

A magyar jelnyelv képes a konkrét és az elvont nyelvi jelenségeket is kifejezni
Fotó: Teknős Miklós

– Ha elfogadja a parlament a javaslatot, akkor leghamarabb 2021. július 1-je után lehet államilag elismert nyelvvizsgát szervezni. Addig még sok fontos feladat van hátra, de a lényeges, alapvető feltételek már készen állnak, hiszen több mint tízéves tudatos, körültekintő, széles körű fejlesztői tevékenység előzte meg a törvénymódosító javaslat benyújtását – közölték a Magyar Nemzet érdeklődésére a Sinosz munkatársai.

Schubauer Ágnes képzési vezető és Kozma Krisztina nyelvész arról számolt be lapunknak, hogy a Sinosz jelnyelvi felnőttképzései már 12 éve a korszerű Közös Európai Keretrendszer (KER) szintbesorolásai szerint történnek, aminek köszönhetően mára létrejött egy képzett, nagy gyakorlattal rendelkező jelnyelvoktatói és vizsgáztatói szakma. Közülük tíz fő jelnyelvoktatói diplomával is rendelkezik, ők az elsők, akik ezen a területen diplomáztak.

– Az elmúlt években megkezdődtek a nyelvészeti célú jelnyelvi kutatások is az MTA Nyelvtudományi Intézetében Bartha Csilla vezetésével, amely a magyar jelnyelv tudományos igényű leírásával a siket közösség jelnyelvhasználatának feltérképezésével, nyelvi helyzetének vizsgálatával is elősegítette ezt a folyamatot. Hatalmas szakmai előrelépés volt, amikor már nyelvész végzettségű siket személyek is bekapcsolódtak a kutatásokba – tették hozzá a szakemberek.

A most benyújtott törvénymódosító javaslatról várhatóan még a nyári szünet előtt dönteni fog az Ország­gyűlés, az eddigi vita során az ellenzéki pártok képviselői is támogatták a tervezett változásokat.

Nemzeti sajátosságok

Minden országnak saját nemzeti jelnyelve van, melyek – ugyanúgy, mint a hangzó nyelvek – önállóan jönnek létre. A magyar jelnyelv a német/osztrák jelnyelvből fejlődött ki, a román jelnyelv pedig a magyarból. Ezek a rendszerek egymástól eltérők, de a nyelv vizualitása miatt két külföldi siket könnyebben megérti egymást közös nyelv nélkül is, mint két külföldi halló személy. A jelnyelvet más nyelvekhez hasonlóan A1-től C1-ig terjedő nemzetközi besorolás szerint szintezik. A magyar jelnyelv saját jelkészlettel és nyelvtani szabályrendszerrel rendelkezik, képes az egyszerű és az összetett, a konkrét és az elvont nyelvi jelenségeket is kifejezni. Megfigyelhetők földrajzi, korosztályi változatai is, és folyamatosan változik. Az egyes nemzetek jelnyelvei mellett mesterségesen létrejött a nemzetközi jelnyelv is (IS), ennek azonban nincs egységes szókészlete vagy nyelvtani rendszere. Ezt a kódrendszert használják például a nemzetközi konferenciákon. (Cs. A.)