Orbán Viktor: Nem csak a döntések előtt kell imádkozni

Elcsendesülés, megrendülés, aztán a feltámadásról és boldogság – ezekről szól a húsvét Orbán Viktor szerint, ami nehezen összeegyeztethető a kampányhajrával. A miniszterelnök nagypénteki interjút adott Máthé Zsuzsának, a Szent István Intézet vezetőjének, a beszélgetés a Kontextus Youtube-csatornán jelent meg. Orbán Viktort kérdezték arról, hogy szokott-e a nagy döntések előtt imádkozni, vagy, hogy mit is mondott neki II. János Pál pápa amikor kitüntette. A miniszterelnök ezen témák mellett beszélt a Fidesz és a KDNP szövetségének előnyeiről, valamint az állam és az egyház viszonyáról. Szóba került a migrációs válság kezelése, és a magyarországi gyülekezetek egymáshoz való viszonya is.

Nagypénteki interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök, akit a Szent István Intézet vezetője, Máthé Zsuzsa kérdezett. A miniszterelnök azzal kezdte, hogy 

különleges pillanatban vagyunk, mert nem csak nagyhét van, hanem kampány is.

Bevallása szerint ez nehézséget okoz nekik, ugyanis minden perc számít egy kampányban, ugyanakkor a húsvét meg éppen az elcsendesülésről, a megrendülésről, aztán a feltámadásról és aztán pedig a boldogságról szól, és nem passzol össze azzal, amilyen egy kampány. 

– Szabad-e még nagycsütörtökön például választási gyűlést tartani? – tette fel a kérdést a miniszterelnök, aki tegnap még Szombathelyre ment, ahol rengetegen voltak rá kíváncsiak. – Ez még belefér, aztán ma este befejeztük, jöhet a nagypéntek, és ott elcsendesedés lesz – jelezte. 

Máthé Zsuzsa XVI. Benedek pápa figyelmeztetéséről is kérdezte a miniszterelnököt, aki szerint ez mindennek a lényege a politikában is, hogy a jót a rossztól meg kell tudnunk különböztetni, csak kell valami mérce, ami alapján tudjuk, hogy ez a jó, ez meg a rossz. 

Orbán Viktor szerint egy liberális és egy keresztény felfogás küzd egymással: a liberálisok szerint nincs abszolút jó, meg abszolút rossz következésképpen minden relatív, lehet innen is nézni, onnan is nézni, amonnan is nézni, ezért a jóról és rosszról való közmegegyezés lényegében nem is nagyon lehetséges, még mi keresztények pedig azt mondjuk, hogy van egy tanítás, amely segít nekünk abban, hogy meg tudjuk mondani, hogy ez itt a jó, ez pedig a rossz, és követni a jót kell, a rossznak meg ellene kell mondani.

– Ez ritkán jön elő az európai politikában, be vannak tiltva ugyanis az ilyen viták, amint ilyen vitákat érintesz, esetleg a Bibliát, vagy tanításokat behozol a politikai közbeszédbe, akkor számíthatsz rá, hogy a Meta, vagy nem tudom melyik ilyen kütyüellenőr, ilyen cenzor, az lekeveri, lecsökkenti, kihúzza, és a politikai vitákban is visszautasítják általában az ilyen megközelítést az európai színtéren. Magyarország ettől kicsit különbözik. Nem mondom, hogy itt nagyon jó a helyzet, de sokkal jobb, mint a legtöbb nyugat-európai országban – fejtette ki. 

– Imádkozni meg nem csak döntések előtt kell, hanem általában megvan annak a helye, hogy hol és mikor, lehetőleg rendszeresen. 

Én kis lustaságoktól eltekintve követem ezt – jelezte Orbán Viktor arra a kérdésre válaszolva, hogy szokott-e imádkozni a nagy döntések előtt. 

Azt is szóba hozta a műsorvezető, hogy Szent II. János Pál pápától kitüntetést is kapott Orbán Viktor, és a legenda szerint azt is mondta neki a szentatya, hogy nem azért kapja, ami tett, hanem azért amit tenni fog. – Abban azért nem vagyok biztos, hogy ezt a szentatyának kellett tulajdonítani, de ettől még igaz – jelezte Orbán Viktor.

Elmondta, hogy mindig is úgy tekintett erre, és általában az életére, hogy nem visszafele kell nézni, bár néha tapasztalatokért nem árt megállni és valamit onnan előhozni, de a lényeg mégiscsak az, ami előttünk van. – És a kitüntetések valójában talán az én életkoromban ez még megengedhető, hogy nem valamifajta pályalezárás vagy szolgálatlezárásnak a gesztusai, hanem hát miután van még bennem energia, inkább biztatás – fogalmazott. 

Orbán Viktor azt mondta a Fidesz és a KDNP együttműködése egy európai sok párt számára végzetessé vált, kihívásra adott magyar válasz. A miniszterelnök ezt úgy magyarázta, hogy a keresztényeknek egyszerre kellene képviselniük, sőt kell képviselniük az igazságot, ahogyan a tanításból érkezik, valamint be kell gyűjteni a kormányzáshoz szükséges többségi szavazatot. Ez azonban ma már nem megy az európai politikában, ezért a KDNP-nek Magyarországon nem feladata a szavazatok begyűjtése, ők inkább horgonyszerepet játszanak a kormányzásban. 

– Ha valaki ránéz Magyarország alaptörvényére, akkor joggal mondhatja, hogy ez valóban egy keresztény és nemzeti alapokmány, és ez annak a politikai csoportosulásnak köszönhető, amit a Fidesz és a KDNP jelenít meg – jegyezte meg az alkotmányról a miniszterelnök. 

Az állam és az egyház viszonya is felmerült. A miniszterelnök jelezte, az állam és az egyház külön működik, de a jobboldali kormány támogatja az egyházak működését, a baloldal pedig ezt mindig máshogy gondolta, ők vissza akarják szorítani az egyházi működést. – Ott az egyház ellenség – jelezte. 

Az állam és az egyház összfonódásáról szóló vitát egy buta vitának minősítette Orbán Viktor. – Az állam és az egyház közös célokért folytatott munkája jól szabályozott, erkölcsileg megalapozott, politikailag és a józan ész szabálya szerint pedig helyes – fogalmazott a miniszterelnök. 

Orbán Viktor szerint a kommunizmusban 40 évig ütötték, verték az egyházakat, majd 1990 után 20 zavaros esztendő jött, amikor a liberálisok tovább támadták a magyar egyházakat. – Most van az a 20 év, amikor az egyházak úgy érezhetik, hogy nem egyszerűen megkapják, ami jár, ezt most hagyjuk is, hanem hogy megbecsültek, elismertek, a közhatalom kifejezetten értéknek tekinti, amit végeznek – jelentette ki Orbán Viktor. Mint mondta: a kormány megbecsüli az egyházi embereket is személy szerint.

– Tartottam attól, hogy a magyar migránspolitikának lesz nagyon erős katolikus kritikája Magyarországon. Nem volt – jegyezte meg a migráció kapcsán Orbán Viktor. 

A háború kapcsán azt mondta a miniszterelnök: abszurd, hogy egy keresztény kontinensen az embernek azt kell magyarázni, hogy miért áll a béke pártján, és morálisan próbálják felelősségre vonni azok, akik a gyilkolás pártján állnak azokat, akik az emberi élet pártján állnak. 

Európa: a vágott virág

A kereszténység és Európa viszonya radikálisan megváltozott a korábbi évszázadokhoz képest a kormányfő szerint. – Az európai mai civilizáció az a vágott virág: tehát még gazdagok, bár egyébként fogy a lóvé, vagy a tőke, érik föl a tartalékok. Még gazdagok, a vázában a virág az színes, még pompázatos, még lehet beleszórni valami anyaföldet pótló sót vagy oldatot vagy valamit, még meg lehet ezt hosszabbítani, de elvágták attól a talajtól, amiből egyébként ez a gazdagsága, nagyszerűsége, színessége származott – jelentette ki Orbán Viktor. 

– Az, hogy elvágták magukat a nyugatiak a keresztény altalajtól, ennek tragikus következményei lesznek, sőt már vannak, ott bomlik majd föl a rendszer, és akkor lesznek nagyon komoly kultúrantropológiai fájdalmak Nyugat-Európában, amikor a keresztény kultúrának és a keresztény tradíciónak a családokra vonatkozó elemeit is megváltoztatják – vetítette előre a magyar miniszterelnök. 

Szerinte abban, hogy Európa zsákutcába jutott, abban szerepet játszott az, hogy adott fontos pillanatokban olyan emberek voltak döntéshozói pozícióban, akiknek az időhorizontja más. – Az én időhorizontom más. Én nem egy döntést látok, nekem a fejemben van a gyerekem, a gyerekeim, fejemben vannak az unokáim, tehát valahogy én minden döntést szükségszerűen sok évtizedes összefüggésbe helyezek – vázolta fel Orbán Viktor. 

Az interjú végén szóba került az, hogy milyen a viszonyuk egymással a magyarországi egyházaknak. Orbán Viktor azt mondta, mi itt megúsztuk polgárháború nélkül, sok országban ez nem sikerült. – Időnként váratlan helyről fölbuzognak ilyen felekezeti dolgok, de mondok egy pozitív példát is. Bölcskei püspök urunknak a történelmi tettei közé tartozik szerintem, függetlenül, hogy lehetett vele jókat vitázni, mert nem mindenben kellett vele egyetérteni, de a történelmi tettei közé tartozik, és mindig hálás leszek neki miniszterelnökként is, hogy amikor Erdő Péter bíborosi beiktatása zajlott Esztergomban, akkor először is meghívták őt, ez a katolikusokat dicséri szerintem, ő meg elment, és mondott egy köszöntőbeszédet, ami mind a mai napig minden református számára használható iránytű, hogy hogyan és miképpen éljünk együtt a katolikus testvérekkel – anekdotázott a miniszterelnök. 

A műsorvezető átvezette még ezt a témát arra, hogy mi lesz a választás után, április 13-án, hogyan tud a nemzet megbékélni? 

– Egy katolikus testvérünk, akit nemrégen temettünk el, arra tanított bennünket, és ez a tanítás, ha itt van a szívem mindig, hogy a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat. Rendes keresztényként kell fogadni a választás eredményét is. Akkor is, ha az kedvező, akkor is, ha kedvezőtlen – válaszolta a felvetésre Orbán Viktor.