Orbán Viktor: Nem csak a döntések előtt kell imádkozni

Elcsendesülés, megrendülés, aztán a feltámadásról és boldogság – ezekről szól a húsvét Orbán Viktor szerint, ami nehezen összeegyeztethető a kampányhajrával. A miniszterelnök nagypénteki interjút adott Máthé Zsuzsának, a Szent István Intézet vezetőjének, a beszélgetés a Kontextus Youtube-csatornán jelent meg. Orbán Viktort kérdezték arról, hogy szokott-e a nagy döntések előtt imádkozni, vagy, hogy mit is mondott neki II. János Pál pápa amikor kitüntette. A miniszterelnök ezen témák mellett beszélt a Fidesz és a KDNP szövetségének előnyeiről, valamint az állam és az egyház viszonyáról. Szóba került a migrációs válság kezelése, és a magyarországi gyülekezetek egymáshoz való viszonya is.

Azt is szóba hozta a műsorvezető, hogy Szent II. János Pál pápától kitüntetést is kapott Orbán Viktor, és a legenda szerint azt is mondta neki a szentatya, hogy nem azért kapja, ami tett, hanem azért amit tenni fog. – Abban azért nem vagyok biztos, hogy ezt a szentatyának kellett tulajdonítani, de ettől még igaz – jelezte Orbán Viktor.

Elmondta, hogy mindig is úgy tekintett erre, és általában az életére, hogy nem visszafele kell nézni, bár néha tapasztalatokért nem árt megállni és valamit onnan előhozni, de a lényeg mégiscsak az, ami előttünk van. – És a kitüntetések valójában talán az én életkoromban ez még megengedhető, hogy nem valamifajta pályalezárás vagy szolgálatlezárásnak a gesztusai, hanem hát miután van még bennem energia, inkább biztatás – fogalmazott. 

Orbán Viktor azt mondta a Fidesz és a KDNP együttműködése egy európai sok párt számára végzetessé vált, kihívásra adott magyar válasz. A miniszterelnök ezt úgy magyarázta, hogy a keresztényeknek egyszerre kellene képviselniük, sőt kell képviselniük az igazságot, ahogyan a tanításból érkezik, valamint be kell gyűjteni a kormányzáshoz szükséges többségi szavazatot. Ez azonban ma már nem megy az európai politikában, ezért a KDNP-nek Magyarországon nem feladata a szavazatok begyűjtése, ők inkább horgonyszerepet játszanak a kormányzásban. 

– Ha valaki ránéz Magyarország alaptörvényére, akkor joggal mondhatja, hogy ez valóban egy keresztény és nemzeti alapokmány, és ez annak a politikai csoportosulásnak köszönhető, amit a Fidesz és a KDNP jelenít meg – jegyezte meg az alkotmányról a miniszterelnök. 

Az állam és az egyház viszonya is felmerült. A miniszterelnök jelezte, az állam és az egyház külön működik, de a jobboldali kormány támogatja az egyházak működését, a baloldal pedig ezt mindig máshogy gondolta, ők vissza akarják szorítani az egyházi működést. – Ott az egyház ellenség – jelezte. 

Az állam és az egyház összfonódásáról szóló vitát egy buta vitának minősítette Orbán Viktor. – Az állam és az egyház közös célokért folytatott munkája jól szabályozott, erkölcsileg megalapozott, politikailag és a józan ész szabálya szerint pedig helyes – fogalmazott a miniszterelnök. 

Orbán Viktor szerint a kommunizmusban 40 évig ütötték, verték az egyházakat, majd 1990 után 20 zavaros esztendő jött, amikor a liberálisok tovább támadták a magyar egyházakat. – Most van az a 20 év, amikor az egyházak úgy érezhetik, hogy nem egyszerűen megkapják, ami jár, ezt most hagyjuk is, hanem hogy megbecsültek, elismertek, a közhatalom kifejezetten értéknek tekinti, amit végeznek – jelentette ki Orbán Viktor. Mint mondta: a kormány megbecsüli az egyházi embereket is személy szerint.

– Tartottam attól, hogy a magyar migránspolitikának lesz nagyon erős katolikus kritikája Magyarországon. Nem volt – jegyezte meg a migráció kapcsán Orbán Viktor. 

A háború kapcsán azt mondta a miniszterelnök: abszurd, hogy egy keresztény kontinensen az embernek azt kell magyarázni, hogy miért áll a béke pártján, és morálisan próbálják felelősségre vonni azok, akik a gyilkolás pártján állnak azokat, akik az emberi élet pártján állnak. 

Európa: a vágott virág

A kereszténység és Európa viszonya radikálisan megváltozott a korábbi évszázadokhoz képest a kormányfő szerint. – Az európai mai civilizáció az a vágott virág: tehát még gazdagok, bár egyébként fogy a lóvé, vagy a tőke, érik föl a tartalékok. Még gazdagok, a vázában a virág az színes, még pompázatos, még lehet beleszórni valami anyaföldet pótló sót vagy oldatot vagy valamit, még meg lehet ezt hosszabbítani, de elvágták attól a talajtól, amiből egyébként ez a gazdagsága, nagyszerűsége, színessége származott – jelentette ki Orbán Viktor. 

– Az, hogy elvágták magukat a nyugatiak a keresztény altalajtól, ennek tragikus következményei lesznek, sőt már vannak, ott bomlik majd föl a rendszer, és akkor lesznek nagyon komoly kultúrantropológiai fájdalmak Nyugat-Európában, amikor a keresztény kultúrának és a keresztény tradíciónak a családokra vonatkozó elemeit is megváltoztatják – vetítette előre a magyar miniszterelnök. 

Szerinte abban, hogy Európa zsákutcába jutott, abban szerepet játszott az, hogy adott fontos pillanatokban olyan emberek voltak döntéshozói pozícióban, akiknek az időhorizontja más. – Az én időhorizontom más. Én nem egy döntést látok, nekem a fejemben van a gyerekem, a gyerekeim, fejemben vannak az unokáim, tehát valahogy én minden döntést szükségszerűen sok évtizedes összefüggésbe helyezek – vázolta fel Orbán Viktor. 

Az interjú végén szóba került az, hogy milyen a viszonyuk egymással a magyarországi egyházaknak. Orbán Viktor azt mondta, mi itt megúsztuk polgárháború nélkül, sok országban ez nem sikerült. – Időnként váratlan helyről fölbuzognak ilyen felekezeti dolgok, de mondok egy pozitív példát is. Bölcskei püspök urunknak a történelmi tettei közé tartozik szerintem, függetlenül, hogy lehetett vele jókat vitázni, mert nem mindenben kellett vele egyetérteni, de a történelmi tettei közé tartozik, és mindig hálás leszek neki miniszterelnökként is, hogy amikor Erdő Péter bíborosi beiktatása zajlott Esztergomban, akkor először is meghívták őt, ez a katolikusokat dicséri szerintem, ő meg elment, és mondott egy köszöntőbeszédet, ami mind a mai napig minden református számára használható iránytű, hogy hogyan és miképpen éljünk együtt a katolikus testvérekkel – anekdotázott a miniszterelnök. 

A műsorvezető átvezette még ezt a témát arra, hogy mi lesz a választás után, április 13-án, hogyan tud a nemzet megbékélni? 

– Egy katolikus testvérünk, akit nemrégen temettünk el, arra tanított bennünket, és ez a tanítás, ha itt van a szívem mindig, hogy a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat. Rendes keresztényként kell fogadni a választás eredményét is. Akkor is, ha az kedvező, akkor is, ha kedvezőtlen – válaszolta a felvetésre Orbán Viktor.