Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A konfliktus egyik legsúlyosabb következménye a héliumellátás akadozása lehet. A nemesgáz elengedhetetlen a számítógépcsipek gyártásához, mivel a gyártási folyamat során hűtésre használják. A katari létesítményeket ért támadások miatt a termelést visszafogták, egyes helyeken le is állították. Katar a világ héliumkínálatának mintegy harmadát adja, írja az Origo.
A legnagyobb csipgyártó országok, mint Tajvan és Dél-Korea különösen kitettek a helyzetnek: szakértők szerint legfeljebb három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek. Hélium nélkül a gyártás gyakorlatilag leállna.
A hélium a gyógyszeriparban is kulcsszerepet játszik: minőségellenőrzési folyamatokhoz és orvosi berendezések – például MRI-készülékek – működéséhez is szükséges. Bár a hiány még nem jelent meg a patikák polcain, az iparágban egyre nő az aggodalom.
A Perzsa-öböl térségében több alumíniumgyár is megsérült a harcok során, ami tartós kiesést okozhat a kínálatban. A régió a globális alumíniumtermelés közel nyolc-kilenc százalékát adja, ráadásul az alapanyag jelentős része a Hormuzi-szoroson keresztül jut el a piacokra.
Az alumínium ára már most több mint kilenc százalékkal emelkedett a háború kezdete óta, miközben a készletek alacsonyak. Ez komoly problémát jelenthet az autóipar és a légi közlekedési szektor számára.
A műanyagipar is komoly nehézségekkel küzd. Az iparági szereplők történelmi szintű nyersanyaghiányról számolnak be, mivel a műanyagok alapját adó fosszilis energiahordozók ára meredeken emelkedik. Ennek következményeként a mindennapi termékek – például italos palackok, csomagolóanyagok vagy szemeteszsákok – ára a következő hetekben jelentősen nőhet.
A háború a mezőgazdaságot sem kíméli. A világ ammónia- és kéntermelésének jelentős része a térséghez kötődik, ám számos üzem leállt. Az árak akár negyven százalékkal is megugrottak.
Ez a gazdákat nehéz döntés elé állítja: drágábban termelnek vagy kevesebb műtrágyát használnak – ami alacsonyabb terméshozamot eredményez. Ennek következménye világszerte emelkedő élelmiszerár lehet, és egyes régiókban akár élelmezési válság is kialakulhat.
A kén ráadásul nemcsak a mezőgazdaságban fontos: nélkülözhetetlen az akkumulátorgyártásban is, így az elektromosautó-ipart is érintheti a hiány. Szakértők szerint jelenleg gyakorlatilag nincs alternatíva ezek pótlására.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a konfliktus hatásai messze túlmutatnak az energiaszektoron.
Az ellátási láncok sérülése láncreakciót indíthat el, amely számos iparágat érint, és végső soron a fogyasztók pénztárcája érzi majd meg.
Ha a Hormuzi-szoros blokádja tartós marad, a jelenlegi problémák csak tovább mélyülhetnek – és a világ gazdasága újabb súlyos kihívásokkal nézhet szembe.
Borítókép: Egy motorcsónak és egy tartályhajó a Hormuzi-szorosban (Fotó: AFP/Fadel Senna)
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Tessék, itt van, nehéz lesz letagadni és átkeretezni.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!