Ezért értelmetlen a számháború a Covid-halálozások kapcsán

A Központi Statisztikai Hivatal háttérintézete, a Népesedéstudományi Kutatóintézet a közelmúltban kiadott egy rövid tanulmányt, amely a hivatalos számoknál sokkal sötétebb képet festett a magyarországi halálozásokról. Eszerint a múlt évben 14 700 honfitársunkat is elveszthettük a Covid-járvány következtében, ami jelentősen több mint a statisztikai hivatali adat: a KSH szerint hivatalosan 9884 fő hunyt el a koronavírus-járványban. A szembeötlő különbség miatt egyes sajtótermékek az adatok kozmetikázásával vádolták meg a KSH-t – olvasható a Mandiner.hu-n. Pedig a két adat közötti eltérés logikusan magyarázható.

Minden emberi élet egyaránt fontos (A képen Adamecz Imre háziorvos előkészíti az oltóanyagot, mielőtt egy idős, mozgásában korlátozott nőt beolt az otthonában a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina elsõ adagjával Nyíregyháza-Rozsrétszõlõn 2021. március 29-én) Fotó: Balázs Attila Forrás: MTI/Balázs Attila

A Mandiner.hu cikke szerint először is fontos tisztázni, hogy a Müller Cecília tiszti főorvos által naponta bejelentett halálozási számok nem KSH-adatok, hanem gyors statisztikai számok, amelyek a valóban Covid-fertőzés következtében elhunytak számától sokszor eltérhetnek. Nem mindegy ugyanis, hogy ténylegesen a vírusfertőzés okozta-e az illető halálát, vagy csupán kísérőbetegség volt.

„A haláleseteket a későbbiekben a KSH fel­adata lesz elkülöníteni egymástól

– mondta a Mandiner.hu-nak Kincses Áron, a KSH szakstatisztikai igazgatóságát irányító elnökhelyettes. – A gyors statisztikába az a Covid-fertőzött is bekerül ugyanis, aki például szívbetegségben hal meg, vagy elüti egy autó.”

A cikk írói kijelentik: az biztos, hogy a 2020-as többlethalálozás a korábbi öt év átlagához (2014–2019) képest 8331, 2019-hez viszonyítva pedig 11 297 fő, így

hazánk mindkét adattal Európa szerencsésebb feléhez tartozik. 2019 és 2020 viszonylatában tizenöt országban volt rosszabb a helyzet a többlethalálozás terén.

További fontos tényező, hogy

a gyorsjelentéseknél országonként változik, kit számítanak a Coviddal összefüggésben elhunytnak.

A kérdés nem új keletű: a brüsszeli Politico.eu tavaly áprilisban megpróbálta összeszedni az egyes uniós tagállamokra jellemző gyakorlatokat, majd júniusban a WHO HSRM-rendszere tett erre kísérletet. Voltak országok, amelyek szűkebben definiálták a covidos haláleseteket, például Ausztria vagy Hollandia, előbbinél csak az számított ilyennek, akiről az ország járványügyi hatósága konkrétan kijelentette, hogy a koronavírus-fertőzés következtében halt meg, a hollandoknál pedig csak azokat számolták ide, akik elkapták a betegséget, és kórházban haltak meg. Másutt sokkal szélesebb volt a definíció: Belgiumban és Lengyelországban akár teszt nélkül, pusztán a tünetek alapján is covidos halottnak nyilvánítanak egy elhunytat, akár kórházban, akár másutt vesztette életét.

A cikk rámutat, hogy

a legtöbb uniós tagállamban alábecsülték a koronavírus okozta halálozást, ami a koronavírus halálozási adatok és a többlethalálozás összevetéséből derül ki. Az EU-ban 1,437-szer annyi a valós halálozási többlet, mint a lejelentett koronaáldozatok száma. Hazánk is alulbecsülte azt, de jóval kisebb mértékben: mi a lista huszadik helyén vagyunk, a különbség pedig 1,143-szeres

a hivatalos koronaáldozatok (9884) és a 2019-hez mért halálozási többlet (11 297) között, ezzel Ausztria után a legközelebb állunk a feltételezett valósághoz – tehát az 1-es szorzóhoz.

Mindezek után érdemes újra megnézni az inkriminált tanulmányt is – mutat rá a cikk. A KSH adatai szerint a korábbi évekhez képest 2020-ban 8331-gyel többen haltak meg, de a tanulmány 14 ezerrel több halottat emleget. A különbözetet a január–februárban gyakorlatilag elmaradt influenzajárvány miatti, a korábbi évekhez képest alacsonyabb halálozás adja, a KSH-többlethalálozás végső száma ezt a „tartalékot” is felemésztve lett a már említett hivatalos 8331. A különbség szembeötlő, több mint ötezer fő, ennek megfelelően egyes sajtóorgánumok kemény vádakkal nekiestek a KSH-nak a kérdéssel, miért az egész évet nézi.

Nos, azért, mert több mint száz éve így tesz, a hullámok ugyanis nem egyszerre kezdődnek és fejeződnek be, nehéz őket elkülöníteni, főleg európai kontextusban.

Így az évenkénti statisztika maradt a semleges, objektív megoldás.

A Mandiner.hu cikke teljes terjedelmében a linkre kattintva érhető el.