Horváth Ildikó elmondta, hogy ehhez a munkához jelentős forrást biztosít a kormányzat, hiszen 2012 óta 26 milliárd forint jutott erre, ebben az évben pedig 6 milliárd forintot fordítanak erre a célra.
Kifejtette, a várólisták csökkenésében az is szerepet játszott, hogy bizonyos beavatkozásoknál eltörölték a finanszírozási korlátot, valamint ezeknél a műtéteknél a beteg választhat olyan intézményt, ahol nem kell sokat várni egy-egy műtétre.
Az államtitkár közölte, hogy a tizenhárom várólista-kötelezett ellátás felénél Európa „jobbik feléhez tartozunk”, hiszen a szürkehályog-műtétek esetében csak Hollandiában rövidebb a várakozási idő. Bár a térdprotézis-műtéteknél is csökkent a várakozási idő, erre a beavatkozásra kell a legtöbbet – átlagosan 126 napot – várnia egy magyar betegnek.
Az intézmények által vezetett és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő koordinálta várólisták nyilvánosak, ez a transzparencia 2012-től kötelező.
Horváth Ildikó a ritka betegségek világnapja kapcsán elmondta, hogy a gyógyszerkassza 500 milliárdjának egy részét, több mint 7 milliárd forintot ezen betegségek gyógyszerköltségeire fordítják.
Az ágazat humánerőforrás-helyzete is javulni látszik – mondta az államtitkár, hozzátéve, úgy tűnik, a kétezres évek első évtizedeinek „krízisállapotán” sikerül fordítani.
A KSH adatai szerint ma ötezerrel több orvos dolgozik, mint évekkel ezelőtt, és lassult a külföldi munkavállaláshoz kért igazolások igénylése is – ismertette. Ez igaz az ápolókra is – tette hozzá.
Az egészségügyért felelős államtitkár a Szent János Kórház főigazgató-váltásával kapcsolatban azt mondta, hogy „az észak-közép-budai centrum fejlesztése egy nagy program az Egészséges Budapest Program projekten belül”, és örül annak, hogy Takács Péter, aki dolgozott korábban Kázmér Tiborral együtt az intézményben, vállalta, hogy folytatja a munkáját.
