– Nem lesz semmi Karácsony népszavazási kezdeményezéséből – írta Facebook-oldalán Lattmann Tamás. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a 2018-as választások előtt a baloldal miniszterelnök-jelöltjének felajánlkozó jogász közölte: a kormány népszavazása mellett aligha lesz idő még egy referendumra, mindennek pedig adminisztratív okai vannak:
Karácsony Gergely kezdeményezése már „belecsúszik” az országgyűlési választások kampányába, amikor nem lehet országos referendumot tartani.
A főpolgármester népszavazási kezdeményezéséről Kovács Attila, az Alapjogokért Központ EU-s projektvezetője lapunknak úgy nyilatkozott,
egyelőre az sem világos, hogy nem ütköznek-e tiltott tárgykörökbe a főpolgármester kérdései, mint például a nemzetközi szerződés tartalma vagy a költségvetési kérdések (autópálya-koncesszió díja).
– A Karácsony Gergely által kitalált kérdések nagy valószínűséggel nem teljesítik a népszavazási egyértelműség kritériumát. Ez kettős kritérium, egyrészt a választópolgárok számára való egyértelműség, másrészt az Országgyűlés számára is egyértelmű kell legyen, hogy milyen jogalkotási kötelezettség következik belőle – közölte Kovács Attila. Hozzátette: ezenkívül kérdéses, hogy a Karácsony által népszavazásra bocsátandó kérdések – melyek konkrét szövegszerű megfogalmazása még nem áll rendelkezésre – az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést érintenek-e.
Lapunk arra is kíváncsi volt, mennyi esély van arra, hogy Karácsony Gergelynek sikerül megvalósítania még a választások előtt a népszavazást. Kovács Attila válaszában leszögezte,
Karácsony főpolgármesterként megint nem azzal foglalkozik, ami a feladata lenne, és a fővárost magára hagyva ellenzéki előválasztási kampányát tolja, nem a közjóval foglalkozik.
Mint mondta, az egyes eljárások eltérő időigénye miatt minimális az esélye annak, hogy együttes népszavazást tartsanak a kormány és a főpolgármester által javasolt kérdésekről. Utóbbiak esetében ugyanis nagy valószínűséggel 200 ezer darab aláírás összegyűjtésére lesz szükség.
– Az eljárási határidők miatt – az aláírások összegyűjtésére például 120 nap áll majd rendelkezésre – nem valószínű, hogy a jövő évi országgyűlési választások előtt népszavazást lehet tartani a főpolgármester kérdéseiről
– fejtette ki a projektvezető.
A népszavazás eredménye erős jelzés lehet Brüsszel számára. A képen Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója (balra), és Kovács Attila, a központ EU-s projektvezetője
Fotó: Facebook
Kovács Attila úgy véli, mind a migráció, mind a gyermekvédelem esetén arról van szó, hogy a magyar érdekekkel ellentétesen az uniós intézmények szerettek volna és szeretnének most is rákényszeríteni valamit a tagállamokra.
– A magyar kormánynak a migrációs népszavazás egy nagyon erős politikai kártyát jelentett, mert világossá tette, hogy Magyarország nem kér a kötelező kvótákból
– mutatott rá a projektvezető. A hazai családpolitikába való brüsszeli beavatkozás miatt döntött úgy a kormány, hogy a gyermekek védelmét szolgáló szándékot népszavazáson is megerősítteti. A határozott tagállami kiállás egyértelmű jelzést küldhet Brüsszelnek, hogy az LMBTQ-lobbinak nincs helye a magyar iskolákban – tette hozzá.
