Ismét a budapesti autósok kerültek Karácsony Gergely főpolgármester választási kampányának célkeresztjébe. A baloldali előválasztáson a Párbeszéd Magyarországért és az MSZP közös miniszterelnökjelölt-aspiránsaként induló főpolgármester múlt pénteken jelentette be, hogy még idén döntés születik arról, hogy kitiltják Budapestről a régi dízelautókat. A politikus azt követően tette meg a bejelentését, hogy a Greenpeace összegyűjtött és átadott neki 45 ezer, az ügyet támogató aláírást.
Évtizedek kellenek hozzá
A részletek egyelőre nem világosak, nem tudjuk, mikortól élne a tiltás és milyen típusú autókra vonatkozna. Egy biztos: a főváros nem egyeztetett a Magyar Autóklubbal, ezt a szervezet jogi bizottságának elnökétől tudtuk meg.
Kovács Kázmér ügyvéd úgy fogalmazott, hogy Karácsony Gergely bejelentése valószínűleg csak egy politikai lufi. – Nyugat-Európában már folyamatban van a régi gyártmányú dízeljárművek kivezetése a forgalomból, amely tíz-húsz éves léptékben valósul meg – mutatott rá.
Közel félmillió járművet érinthet a fővárosi döntés Fotó: Mirkó István
Hozzátette: a főpolgármester bejelentéséből kimaradt ugyan, de nem kell félniük a dízelautók tulajdonosainak, hiszen mindenhol az idős autók kivezetésével kezdődik a több évtizedes folyamat.
Tarlóssal volt egyeztetés
Lapunk kérdésére Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője elmondta: Nyugat-Európa nagyvárosaiban is folyamatosan kampányolnak az idős autók kitiltásáért. – Brüsszelben, Madridban és német nagyvárosokban is sikerült elérnünk, hogy ütemterv szerint elinduljon a 15-20 évnél öregebb dízelautók kivezetése a városi forgalomból – magyarázta, hozzátéve: a Greenpeace 2018-ban Tarlós István volt főpolgármesterrel is egyeztetett, aki a 2026-os évet jelölte meg az ütemterv megkezdésére.
– A Greenpeace is 2026-ot javasolja, hogy tartani tudjuk az Európai Bizottság által 2035-re kitűzött klímavédelmi célt, amikortól megszűnne az új dízeles és benzines autók értékesítése az Európai Unióban.
A szakértő rámutatott: a tiltás elsősorban az Euro 0-s, 1-es, 2-es és 3-as környezetvédelmi besorolású dízelautókat érintené, a nem dízelesek között pedig az Euro 0-s és 1-es besorolásúak a legkomolyabb szennyezők. A szabályozás a régi buszokat és teherautókat is érintené. Simon Gergely emlékeztetett arra is, hogy Budapest és Pécs légszennyezettségének határértéke évek óta a megengedett szint fölött van, s hogy járvány idején megnőtt a Nyugat-Európában már forgalomból kivezetett autók behozatala Magyarországra, ezért a hazai autók átlagéletkora három-négy évvel öregedett.
Célkeresztben a teherautók
A dízelgépjárművek tervezett kitiltása az 1,3 millió Budapesten és Pest megyében bejegyzett személygépkocsi 30, illetve a 170 ezer haszongépjármű száz százalékát, azaz összesen több mint félmillió gépjárművet érinthet a Központi Statisztikai Hivatal 2020-ra vonatkozó adatai szerint.
A teljes magyar személyautó-flotta átlagéletkora megközelíti a 15 évet.
A jelenleg érvényes kibocsátási norma az Euro 6-dtemp, az ilyen besorolású dízeljárművek károsanyag-kibocsátása kisebb, mint a hasonlóképpen most forgalomba helyezett benzinmotoros járműveké, mert összességében kevesebb, illetve városi forgalomban, rövid távokon pedig jóval kevesebb üzemanyagot fogyasztanak a benzineseknél.
A dízelüzemű új személyautók értékesítése az ezredforduló utáni nagy felfutást követően az utóbbi években folyamatosan visszaszorulóban van. Az Európai Autógyártók Szövetsége adatai szerint míg 1990-ben az újautó-eladások mindössze 13,8 százaléka volt dízelautó, később már több mint fele. A csúcsot 55,7 százalékos dízelaránnyal 2011-ben érték el az eladások, de például 2008-ban a Franciaországban eladott autók 77,3 százaléka volt dízel. 2017-re arányuk azonban 44,4 százalékra esett, majd 2018 végéig 34,7 százalékra csökkent. A hazai, árérzékenyebb piacon az új autók körében sosem érte el az 50 százalékot a dízelek aránya, ám 2010 és 2015 között 40-46 százalék volt. 2017-ben már csupán 32, 2018-ban pedig mindössze 24 százalékban keltek el gázolajjal hajtott autók. Tavaly a Magyarországon forgalomba helyezett új személygépkocsiknak csak 22 százaléka működött gázolajjal.
Más a helyzet a haszongépjárművek területén, ahol a dízel részaránya megközelíti a száz százalékot. Bár a közösségi közlekedésben már használnak akkumulátoros-elektromos autóbuszokat, illetve autógázzal vagy CNG-vel működő járműveket, ezek aránya nem jelentős. Teljességgel dízelhajtásúak ezzel szemben a városok kereskedelmi hálózatát, illetve a működését kiszolgáló kisebb-nagyobb teherautók.
A Magyar Nemzet felkereste a fővárost is. Szerettük volna megtudni, hogy a főpolgármester milyen hatástanulmányra alapozza a döntését. Mikor várható, hogy hivatalos döntés születik? Illetve milyen határidőt szabnak meg a dízelautók tulajdonosainak, hogy lecseréljék a környezetszennyező járműveiket? Hétfő estig nem kaptunk választ.
