A 444.hu több írásában hangsúlyozta, hogy a tömeges teszteléssel lehetne csökkenteni a fertőzöttek számát. Arról írtak, hogy a tesztelések száma egyértelmű összefüggésben van a halálozások számával. Szerintük amelyik országban nem volt elég tesztelés, ott a halálozás aránya lényegesen magasabb volt.
Többször is kifejtették, hogy ha többet tesztelne Magyarország, pontosabban tudnánk a fertőzöttek számát, amivel felkészültebben tudnánk kezelni a vírushelyzetet. Ezt a feltevést később a szakemberek és az adatok is cáfolták, még sincs ennek nyoma a sajtóban.
Nem megoldás a több teszt
A 444.hu azt állítja, hogy nagyon keveset tesztelünk, így nem tudjuk megfékezni a vírust.
„Akkor működik jól egy tesztelési rendszer, ha a pozitív tesztek aránya 5 százalék alatti. Ha ennél magasabb a pozitív arány, az arra utal, hogy nem végeznek elég tesztet egy országban. Nálunk ehhez képest a tesztek aránya 10 százalék volt”.
Egy fontos tényt azonban nem közölnek. A gyorstesztek nem megbízhatók, ezeket gyakran többször kell elvégezni ahhoz, hogy pontos eredményeket mutassanak. Ezt a baloldali sajtó egyszer sem teszi hozzá, vagy veszi figyelembe.
A 444.hu kifejti, hogy a vírus második hullámánál is az a legfőbb probléma, hogy nem tesztelünk eleget. Álláspontjuk szerint ez lenne az egyetlen útja a vírus terjedésének a megfékezésére, sőt szerintük minden hiba ide vezethető vissza.
„Szinte minden probléma gyökere a kevés teszt”
– írják.
Hozzáteszik, hogy a vírus második hullámánál a növekvő tendencia kizárólag annak köszönhető, hogy a kormány nem teszteli le az egész országot, holott a szakemberek már felhívták a figyelmet a tesztek bizonytalanságára. Ezt a 444.hu természetesen nem vette figyelembe.
„A járvány második hulláma nem látszik csillapodni, bár hogy pontosan hogy alakul a helyzet, arról a visszafogott tesztelés miatt továbbra sincs pontos képünk”
– vagyis a 444.hu arra hivatkozik, hogy Magyarország azért nem tudja jól kezelni a vírushelyzetet, mert nincsenek pontos adatok. Később már azzal vádolnak, hogy a kormány csak azért nem tesztel többet, mert nem tud. „A bizonytalanságok mögött az áll, hogy nagyon nehézkesen megy a tesztelés, az állami rendszer eljutott a kapacitása csúcsára” – olvasható a cikkben.
Valójában ők propagáltak rossz információkat.
A „nagy” szlovák minta is megbukott
A baloldali sajtóban megszállottan követelik a tesztelések számának növelését. Ehhez példaképül állították a magyar kormány elé Szlovákiát, amely tavaly október végén elkezdte tömegesen tesztelni a lakosságot. Szlovákia tesztelési rendszere később megbukott, ám erről nem írnak egyetlenegyszer sem, holott a tesztelés növeléséről több mint húsz cikket is írtak.
Jól szemlélteti a helyzetet az a botrány, amely a gyorstesztek használhatatlanságát erősíti meg. Kiderült, hogy a harmaneci papírgyár antigéngyorsteszttel vizsgáltatta meg munkatársait, és 46 százalékuknál kimutatták a koronavírust.
„A vállalat vezetése azonnal karantént rendelt el, de azért egy megerősítő vizsgálatot is végeztettek, ez már PCR-teszt volt. A második körben 0 koronavírusost találtak a munkatársak között.”
Igor Matovič szlovák miniszterelnök Facebook-bejegyzésében magyarázkodott, a bizonyítékok ellenére a gyorsteszt típusát nevezi meg a probléma okának. Újra tömeges tesztet szeretne, de ennek hasznosságáról már Szlovákiában is nagy viták vannak kormányon és szakmán belül is.
A 444.hu többször kiemelte a téves sikert, miszerint Szlovákiában „a hétvégén a lakosság több mint felét, több mint 3 millió embert teszteltek le. Ennek célja alapvetően az volt, hogy segítsen megfékezni a járványt, és elkerülhető legyen a kórházak túlterhelése” – hozzák példaként az országot a cikkükben.
Valójában az orvosok véleménye, majd a papírgyárban történt események világosan rámutattak arra, hogy Matovič tévedett, amit már a szlovák kormányban is elismernek.
A magyar járványügyi szakemberek, köztük Szlávik János kórházigazgató már az első tömeges tesztelés idején jelezték, hogy ez nem megoldás, ez a típusú teszt félrevezető eredményt hoz, és nem gátolja a járvány terjedését.
A szakemberek rendet tettek
Szlávik elmondta, hogy a tömeges szűrés önmagában nem oldja meg a helyzetet. – Nem szerencsés tömeges koronavírus-antigénteszteket végezni – mondta a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.
– A tömeges szűrés rendkívül hasznos dolog, de önmagában nem oldja meg a helyzetet. Akkor célravezető, ha a pozitív eseteket el lehet különíteni a többiektől, fel lehet kutatni a kapcsolataikat és meg lehet állítani a fertőzési láncot
– nyilatkozta az infektológus.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is azt hangsúlyozta, hogy a tömeges tesztelésnek nincs értelme.
„Az NNK szerint ezek a tesztek nem használhatóak tömeges, közösségi szűrésre, mivel azok szervezetében, akik tünetmentesek vagy még csak enyhe tüneteket produkálnak, csak kis mennyiségben van jelen a vírus, így az ő esetükben a gyorsteszt nagy valószínűséggel fals negatív eredményt mutat majd”
– írja a 24.hu.
A fent leírt fejleményekről a 444.hu-n vagy a baloldali sajtóban nem találunk információkat, pedig a tömeges tesztelés tulajdonképpen megbukott Szlovákiában. A felnőtt lakosság őszi szűrése után a megbetegedések száma csak átmenetileg csökkent, január elején azonban az 5,4 milliós országban már volt olyan nap, amikor ötezer új fertőzöttet azonosítottak.
A szlovák papírgyári botrány pedig egyértelműen azt mutatja, hogy a gyorstesztek tömeges alkalmazásának semmi értelme.
Tehát a 444.hu a korábbi cikkeiben a tömeges tesztelés fontosságának a hangsúlyozásával félrevezette az olvasókat. A baloldali sajtó azóta nem emlegeti a tesztelést, és Szlovákia sem „bezzegország” már. Pedig fontos, hogy helyre tegyük ezt a kérdést. Ha a szakemberek elmondják, hogy a tömeges tesztelés értelmetlen, majd az adatok is ezt támasztják alá, akkor a baloldali sajtó ne propagálja ezt, vagy később javítsa ki tévedését – a korrektség érdekében.
