A magyar vendéglátás és a hazai alapanyagok minőségének jelentős javulását méltatta egyebek mellett Lévai Anikó, a Magyar Konyha szerkesztőbizottságának elnöke a gasztronómiai magazin és a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) A piac konyhája című csütörtöki, székesfehérvári konferenciáján.
Lévai Anikó a fenntarthatóság és a klímaváltozás jegyében rendezett eseményen azt mondta, kincs van a birtokában annak, akinek földje van, azonban aki tudja, hogyan kell megművelni a földet, a túlélés zálogát tartja a kezében.
A fejlődés szemmel látható eredményei közé sorolta, hogy egyre több nemzetközileg elismert étterem van Magyarországon.
Egy-egy étterem színvonalának alfája és ómegája az alapanyagok minősége – mondta, és megjegyezte: míg tíz éve még külföldről kellett behozni jó minőségű húst és alapanyagokat, ma már ezek a hazai kínálatban is elérhetők. Elismeréssel szólt arról is, hogy ma már nemcsak egy-egy étteremnek van jó híre, hanem maguknak a termelőknek is. A fogyasztók egyre inkább keresik a kiváló termékeket, amelyek jellemzői a kézműves, a szezonális vagy a termelői szavak – tette hozzá.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy minőségi gasztronómia nélkül nehéz elképzelni egy modern nagyvárost. Hozzátette, hogy Székesfehérvár mint ipari központ és a környezetének kapcsolata jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben. Szerinte felbomlott az egészséges egyensúly, mert miközben az ország legjobb mezőgazdasági területei vannak a város körül, azok kevésbé szolgálják ki annak lakosságát, mert a környező településeken élők is fehérváriként élnek, nem igazán foglalkoznak mezőgazdasággal.
A rendezvény házigazdája, Borbás Marcsi arra hívta fel a figyelmet, ha a ma embere nem kezd el ugyanolyan takarékosan élni, mint nagyszülei, akkor kizabálja maga alól a Földet. Úgy vélte, a környezet- és klímavédelmet nem globális problémaként kell megfogalmazni, hanem egészen szűk környezetben, mert akkor mindenki magáénak érzi azt.
Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára elsődlegesnek nevezte a Kárpát-medencében a termőföld és az édesvíz védelmét, illetve szólt a nemrégiben indult erdősítési programról, amely a gyenge minőségű termőföldeket és a fogyóban lévő erdőket célozza.
Beszélt arról is, hogy Magyarország zöldségből, gyümölcsből és feldolgozott áruból behozatalra szorul, ezért ezeken a területeke a kisebb gazdaságokat, családi vállalkozások termelését ösztönözni kívánják, hogy a környezetkímélőbb termeléssel jobb minőségben, kevesebb utaztatással elégítsék ki a hazai igényeket. Hozzáfűzte: az effajta termelési mód drága, nem versenyképes, ezért támogatni kell hazai és uniós forrásból.
Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdaság vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a Balatonon hat évvel ezelőtt megszűnt a halászat, a horgászat került előtérbe, így az éttermek legálisan már nem juthatnak balatoni halhoz. Megjegyezte, hogy a vendéglátói kör kiszolgálására eddig sem volt elegendő balatoni hal, de más akvakultúrákból a szükséges halmennyiség beszerezhető.
A minőség garantálására megoldásnak nevezte a tájegységi jelző használatát, a falusi vendégasztal szolgáltatást, továbbá a tógazdasági haltermelés szerkezeti átalakítását. Megemlítette, hogy a balatoni hal oltalom alatt álló földrajzi jelzés bevezetése is megoldás lehet, jelenleg az Európai Unió előtt van a téma, s várhatóan jövő tavaszra bejegyezhetik, elfogadhatják.
A rendezvény keretében átadták a Magyar Konyha Termelői Díjakat is. A három díjazott Fekete Zsóka (mangalicafarm – Görbeháza), Varga Sándor és felesége (biodinamikus mintagazdaság – Szentgál), valamint P ó z e r István és Márkus Erika (Sajtkonyha – Csurgódomb) lett.
