Megadja Gábor Ungár Péterrel vitázott az amerikai elnökválasztásról

Milyen lesz Joe Biden elnöksége? Egyáltalán eldöntött az amerikai elnökválasztás a szavazás szabálytalanságainak tükrében? Megadja Gábor, a Kontra főszerkesztője és a Századvég vezető elemzője, illetve Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője is egyetértett abban az Axióma által rendezett online vitán, hogy az elnök személye érdemben nem befolyásolja a magyar választásokat.

Phoenix, 2020. november 6. A Donald Trump amerikai elnök újraválasztását támogató tüntetõk az összes szavazat megszámlálását követelik az Arizona állambeli Phoenix-ben 2020. november 5-én, két nappal az amerikai elnök-, valamint képviselõházi és részleges szenátusi választások után. MTI/AP/Matt York Fotó: Matt York

A járványhelyzet miatt online formában megtartott vitaesten Megadja Gábor elmondta meglehetősen sajátos elnökválasztás zajlott le a napokban. A Századvég vezető elemzője jelezte, a média igyekezett ellehetetleníteni Donald Trumpot, például azzal, hogy a Twitter fióktörléssel fenyegette meg őt. Az elemző arra is rámutatott, hogy befolyásoltság tekintetében más-más cégek támogatták a két-jelöltet: Trump mögé például az amerikai postahivatal és az American Airlines légitársaság, míg a demokrata Biden mögé a globális multik, köztük a Facebook állt. Felhívta a figyelmet, hogy

Trump patrióta politikája nem volt akadálya más országokkal való együttműködésének: megszűntek a gyarmati logikából fakadó hozzáállások. Gazdaságilag, politikailag, diplomáciailag erős amerikai–magyar kapcsolat alakult ki.

Az elemző párhuzamot vont a két jelölt politikája között is: míg Bident a globalista elit jelöltjének, Trumpot viszont a patrióta konglomerátum képviselőjének tartja. Bizonytalannak nevezte a radikális baloldaliak viszonyulását a demokrata politikushoz. Megadja Gábor arról is kifejtette véleményét, hogy a Fehér Háznak nincs már akkora hatalma az amerikai vezetésben, mint régebben. Erre Ungár úgy fogalmazott, vitapartnere Bogár Lászlóvá vedlett át egy pillanatra.

Ungár Péter emlékeztetett, hogy a média támadása nem új keletű dolog, hiszen Ronald Reagan és George W. Bush is médiaellenszélben nyerte meg az elnökválasztást. Szerinte „bohócválasztásra” került sor, hasonlóan 2000-ben lezajlott amerikai választásokhoz. Ugyanakkor méltatlannak nevezte Biden lejáratását a jobboldalról, hiszen a demokrata jelölt 29 éves kora óta politizál.

A politikus úgy jellemezte az elnökválasztást: azok győztek, akik a demokrata eszme kilencvenes évekbeli verzióját képviselik, például Biden, ezáltal róla nem érdemes szélsőbaloldali jelöltként beszélni. Ungár elismerte ugyan, hogy Trump nem támogatja a jelenlegi elitet, de szerinte ő maga is az elithez tartozott.

Hangsúlyozta, az elnök személye nem határozza meg az amerikai külpolitika irányát, hanem a diplomáciai apparátus. Az országgyűlési képviselő azzal érvelt, hogy a Fidesz demokrata elnökökkel, például Bill Clintonnal is jó kapcsolatot tudott kialakítani.

Biden korábban Lengyelország és Magyarország államberendezkedését totalitárius diktatúrának nevezte. Ezzel kapcsolatban Ungár úgy gondolja, ez nem befolyásolja a magyar választásokat, viszont az ellenzék hurráoptimizmusával sem értett egyet.

Az elemző szerint sem befolyásol semmit az elnök személye Magyarország politikájában, hiszen Orbán 2010 óta történő kormányzásából hat évig demokrata elnök volt. Arra a kérdésre, hogy Biden alkalmas-e elnöknek, úgy felelt: a magyar ellenzék sem tartotta favoritnak a demokrata politikust, vagyis Biden a semmiből építette fel kampányát. Alelnök és szenátor is volt, a képviselő szerint az old school politikát képviseli. Úgy gondolja, sokat fog az alelnökre támaszkodni, mint ahogy eddig minden elnök megtette.

Arról is kifejtette véleményét, hogy a demokrata párt elindult egy olyan identitáspolitikai irányába, amelynek negatív következménye lesz. Így a kisebbség például elkezdett átszavazni Trumpra. Ezzel párhuzamosan

Ungár Péter elavultnak tartja az elektorokkal és a megyék külön képviselőivel történő közvetett választást, de nem tiszte megítélni ezt a szavazási módot.

A Demokrata Párt indentitásával kapcsolatban Megadja Gábor úgy válaszolt, a demokraták elmebajos identitáspolitikája a média nyomásának is köszönhető. Az elemző egyetértett Schiffer Andrással abban, hogy a szociáldemokrata politikával kampányoló demokrata elnökjelölt, Bernie Sanders nem a liberális média jelöltje volt, ezért félresöpörték. Szerinte Biden a dörzsöltsége ellenére nem egy önállóan gondolkodó jelölt, ennélfogva nagyon gyenge elnök lesz belőle. Az elemző kiemelte: önmagában nincs baj a társadalom általános megosztottságával, de a választásokat megelőző zavargások már túl mentek a határon.

– Az elnökválasztás lefolyása nagyobb probléma volt, hiszen a már elhunyt személyek szavazata is megjelent Biden neve mellett. Nem tudjuk, hogy annyi szabálytalanság történt-e, mint amit Trump állít, de az biztos, hogy a választások renoméja jelentősen csorbult

– mondta Megadja Gábor.

Az elemző azt is hozzátette, az úgynevezett deep state – „mély állam”, azaz az adminisztratív politikai elit hatással van más országok politikájára, ahogyan Oroszország és Németország deep state-je is. A mély államoknak vannak saját külpolitikai érdekeik. Ungár Péter – kitérve az elemző állítása elől – arról beszélt, hogy az amerikai titkosszolgálatok meglehetősen gyengén teljesítenek, és nem befolyásolják az amerikai választásokat és nincs nyomásgyakorlásuk más országok politikájára.

Az amerikai apparátus nem ideológiai megfontolások alapján dönt, hanem például hadi, ökológiai és anyagi szempontok alapján

– fogalmazott az LMP képviselője.

Megadja Gábor ismertette, Amerikában sajátos a helyzet, hiszen ott a média hirdet győztest, míg itthon nem így van. Problémásnak tartja, hogy önkényesen ideológiai szempontok alapján döntik el, hogy kinek adnak teret és kinek nem. „Az Egyesült Államokban a Facebookon és a Twitteren folyamatosan gyilkolták Trump kampányát. Arra a helyzetre kell felkészülni, hogy a privatizált nyilvánosság nem lesz a jobboldal barátja” – mondta az elemző, hozzátéve: Trump koronavírus-járvány elleni politikájának megítélése azért nehéz, mert az emberi életek és a nemzetgazdaság között kell ingázni.

A vita végén Ungár Péter fogadni akart Megadja Gáborral, hogy január 22-én Biden lesz az elnök, mire az elemző ezt elutasította, ugyanis úgy látja: a vélt vagy valós szabálytalanságok fényében egyáltalán nem lehet eldönteni, hogy ki veheti át jövőre az elnöki pozíciót.