Március végén KliniKaland címmel indított ismeretterjesztő videósorozatot a Semmelweis Egyetem, amelynek az első része a hagyományos és az új – például a Covid–19 elleni – vakcinák működési elvét mutatta be, valamint azt is szemléltette, hogy a védőoltások miképpen hozzák működésbe az emberek immunrendszerét. Az egyetem a napokban elkészítette a védőoltásokról szóló kisfilm második részét is, amely a klinikai teszteléstől kezdve a mellékhatásokon át a nyájimmunitásig minden fontos részletet elmagyaráz.
A klinikai teszteléseket ismertetve kifejtik: amikor egy új vakcinát kifejlesztenek, és az az állatkísérletek során hatásosnak bizonyul, a biztonságunk érdekében többlépcsős klinikai vizsgálaton kell átesnie, hogy kizárják a lehetséges súlyos mellékhatásokat, és igazolják az oltóanyag hatékonyságát.
A vakcinajelöltek esetében a klinikai vizsgálat, azaz a tesztelés mindig három szigorúan ellenőrzött fázisból áll: az elsőben a vakcinajelölt biztonságosságát mérik fel, a másodikban annak hatékonyságát tesztelik, a harmadik fázisban pedig a lehetséges mellékhatásokat vizsgálják meg.
A videóban továbbá elmagyarázzák a mellékhatásoknak számító oltási szövődmények, valamint az oltási reakciók (átmeneti rossz közérzet, bőrpír, duzzanat, enyhe fájdalom, láz, hőemelkedés) közötti különbséget is. Utóbbi kapcsán megjegyzik:
ezek múló, nem kóros jelenségek, amelyek gyakran járnak együtt a védőoltásokkal is, az oltási szövődmény viszont ennél súlyosabb mellékhatás, amely akkor alakul ki, amikor az oltott személy szervezete nem várt módon, negatívan reagál a vakcina valamely összetevőjére.
Hangsúlyozzák: egy vakcina kizárólag azt követően kap engedélyt, ha a szakemberek a háromfázisú klinikai tesztelés során mindent rendben találtak, amennyiben pedig ez megtörténik, kezdetét veszi az oltóanyag tömeges gyártása, következő lépésként pedig az emberek beoltása is. A nyájimmunitásra kitérve végül megjegyzik: ha az oltási program sikeres, és elég embert oltanak be egy adott kórokozó ellen – amihez azok védettsége is társul, akik már átestek a betegségen – akkor úgynevezett
nyájimmunitás alakul ki, ami a közösség a kórokozóval szembeni teljes védettségét jelenti.
Az pedig – teszik hozzá –, hogy ennek kialakulásához a népesség hány százalékát kell beoltani, az adott kórokozó fertőzőképességétől függ.
