A kelenföldi vasútállomásig történő meghosszabbítás célja az volt, hogy létrejöjjön az összeköttetés az Etele téren az 1-es villamos, a vasútállomás, a helyközi buszjáratok, a 4-es metró és a budai fonódó villamoshálózat 19-es, valamint 49-es járata között – közölte Tarlós István.
Elmondta, az új, Etele úton húzódó szakaszt, amely teljes hosszán akadálymentesen megközelíthető, végig füvesítették, ami nemcsak esztétikai, de zajcsökkentési szempontból is fontos. Az új vágányok az Etele úton középen vezetnek, ezt követően balra kanyarodnak a Somogyi útra, így érve el az új, Etele téri végállomást.
A fejlesztés létrejöttével az Etele téri csomópont még hatékonyabban összekapcsolódik a kelenföldi városrésszel és Dél-Pesttel, lehetővé teszi az agglomerációból érkezők számára a gyorsabb eljutást az említett városrészek irányába, továbbá a környék lakói számára a belváros felé vezető metró- és villamosvonalak gyors elérését.
Az 1-es villamos a nagykörúti vonal után Budapest második legforgalmasabb villamosvonala, munkanapokon több mint 153 ezer felszállóval. A vonalhossz a meghosszabbítással a korábbi 16,5 kilométerről több mint 18 kilométerre nőtt – közölte.
Teljes hosszán akadálymentesen megközelíthető az új villamosszakasz – mondta Tarlós István Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Tarlós István kiemelte: az 1-es villamosvonal csaknem olyan jelentőségű, mint a nagykörúti 4-es 6-os, vagy a 2016-ban átadott, budai fonódó villamoshálózat. Az 1-es vonal a pesti és budai külváros fő körirányú közösségi közlekedési eszköze, amely olyan csomópontokat köt össze, mint a Flórián tér, az Árpád híd metróállomás, a Puskás Ferenc Stadion, vagy a Népliget. Útvonalán számos metró-, villamos- és buszjárat, valamint vasúti és helyközi autóbuszos átszállási lehetőséget nyújt. Az 1-es villamos ma Budapest leggyorsabb villamosjárata: több mint 22 km/h-s átlagsebességgel viszi az utasokat, vagyis gyorsabban, mint a kisföldalatti – mutatott rá.
Elmondta, az 1-es villamosvonal Kelenföld vasútállomás csomópontig történő további meghosszabbításának kivitelezésére 2016 októberében írták ki a közbeszerzési eljárást, az építkezés mintegy egy évvel később indulhatott el.
A villamos-végállomás eléréséhez sem a buszpályaudvar, sem a vasútállomás felől nem szükséges a közutat keresztezni, és a peronokat, megállókat akadálymentesen lehet megközelíteni. A fővárosi, valamint a XI. kerületi önkormányzat a környező zöldfelületek teljes felújítását elvégezte, az Etele parkban is megújult a növényzet, az összes járófelület, a dísztér, és új szökőkút is létesült.
A főpolgármester kitért arra is, hogy a villamosvonal biztonságos vonalvezetése érdekében az Etele út közepén található fasort el kellett távolítani, de a középső sávba eredetileg is csak átmeneti jelleggel telepítettek fákat még a 80-as években, hiszen a területet egy később létesítendő villamos megépítésére alakították ki. A fákat – törzsátmérőjüket figyelembe véve – sikerült pótolni, az Etele út mentén telepített fák és cserjék átmérője eléri az eltávolított mennyiség másfélszeresét.
Hozzávetőleg félezer új fát és 11 ezer cserjét telepítettek, fenntartásukról a felújítás kivitelezője gondoskodik három éven keresztül. Azokat a fákat, amelyek esetében megoldható volt, a kerületen belül más helyre ültették át – közölte. Kitért arra is, hogy a térségben további fejlesztések is történtek: a villamosvonal meghosszabbításával egyidejűleg, azt kiegészítve elkészült a Fehérvári út felújítása, valamint nemrég adták át a Budafoki villamoskocsiszínt is.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Tarlós István azt mondta, hogy az új CAF villamosok az 1-es villamos vonalára 2019 szeptember – december között érkeznek majd.
A villamosvonal meghosszabbításának eredményeként az Etele úton várhatóan csökken a légszennyezés, valamint a zajterhelés is. A közösségi közlekedésre váltó utasoknak köszönhetően a város egészén csökken a személyautók száma, ezzel párhuzamosan a légszennyezettség, a közlekedésre felhasznált energia, valamint az autók által elfoglalt közterületek is.
Szólt arról is, hogy az 1-es villamosvonal újbudai meghosszabbítása a Rákóczi híd 1995-ös átadása óta napirenden volt. A fejlesztés 2004-ben került az európai uniós finanszírozással megvalósítható projektek közé, az előkészítés azonban elakadt, ám a 2010-ben hivatalba lépett városvezetés igyekezett új lendületet adni az ügynek.
Elmondta, a Hungária körgyűrűn közlekedő „gyorsvillamos” első alkalommal Budapest 1968. évi közlekedésfejlesztési tervében szerepelt. Az 1-es első, Bécsi út és Lehel út közötti szakasza több mint két évig épült és 1984-re készült el. A Rákóczi híd pesti hídfőjéig csak 2000-re jutottak el a sínek, de már akkor azzal számoltak, hogy a villamos a hídon át Dél-Budán folytatja útját, egészen az Etele téri vasútállomásig.
Az 1-es átvezetése és dél-budai meghosszabbítása a 2010-ben hivatalba lépett városvezetésre maradt, de mindezek előtt a meglévő szakaszok felújítását el kellett végezniük, mert az a nagy igénybevétel miatt halaszthatatlanná vált, egyes helyeken alig 5 km/h-val araszolhattak csak a járművek az elképesztően leromlott állapotú pályán.
