Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a rendezvényen elmondta: szombaton lesz 240 éve annak, hogy Fabriczy Kováts Mihály igazi katonaként elhunyt az Amerikai Egyesült Államokban.
Szólt arról, hogy Karcag rendkívül büszke hagyományaira, múltjára és ennek hangot is mer adni, akkor is, amikor ezt kevésbé tolerálják. Ezzel példát mutat minden magyar településnek, hogy miként kell egyszerre igazán hazafiként, patriótaként és hunként, karcagiként viselkedni – tette hozzá.
Az államtitkár felidézte, hogy a magyar huszár is hungarikum és ma egy ilyen hírességre emlékeznek. Az 1724-ben Karcagon születet Fabriczi Kováts Mihály huszár ezredes, az amerikai függetlenségi háborúban a legmagasabb rangot betöltő magyar katonatiszt, hősiesen szolgálta a szabadság eszméjét egészen 1779. május 11-én Charleston ostrománál bekövetkezett haláláig – mondta.
Kováts Mihály tizenhat éves korától több csatában is részt vett. Harcolt az osztrák örökösödési háborúban, majd a porosz hadsereg szolgálatába került, részt vett a hétéves háborúban is – sorolta.
Már akkor is hosszú és kalandos életutat tudhatott maga mögött, amikor élete legrangosabb kihívásával találkozott, az amerikai függetlenségért vívott háború kiemelkedő katonája, hőse lett.
Kováts Mihály 1777-ben felajánlotta tudását, tapasztalatát Benjamin Franklinnek, az Amerikai Egyesült Államok akkori franciaországi megbízottjának és az újonnan létrejött állam hadseregének. A Pułaski-légió kiképzőtisztje lett és elkészítette az amerikai lovasság (United States Cavalry) első szabályzatát – idézte fel az államtitkár. A kunokra jellemző elszántságával feltartóztathatatlannak bizonyult, a végsőkig kitartott egészen haláláig – jegyezte meg.
Németh Szilárd szólt arról is, hősiessége ellenére Magyarországon hosszú időn keresztül kevesen ismerték Kováts Mihály nevét, miközben az Amerikai Egyesült Államokban már nagy tisztelet övezte.
1944-ben a floridai Jacksonville-ben egy róla elnevezett hadihajót bocsátottak vízre, majd 1955 tavaszán Kováts ezredes halálának napját az Egyesült Államok szenátusa emléknappá nyilvánította. 1978. január 6-án a Szent Korona hazahozatalakor az Országházban tartott ünnepségen is megemlékeztek róla.
Az államtitkár méltatta, hogy Kováts Mihály emlékének méltó ápolására 1991-ben alakult baráti egyesület Karcagon. Elhatározták, hogy 1992-től minden esztendőben emlékünnepséget tartanak Kováts Mihály Emléknapok elnevezéssel, és az egyik helyi általános iskolát Kováts Mihályról nevezik el.
Bejelentette: Fazekas Sándor, az egyesület elnöke (korábbi földművelésügyi miniszter) kezdeményezésére a Honvédelmi Minisztérium kiadója, a Zrínyi kiadó elhatározta, hogy még ebben az évben megíratja Kováts Mihály életrajzát és ki is adja.
Kiemelte: Kováts Mihály szabadságért vállalt hősiessége, elhivatottsága példként áll ma is mindenki előtt. Mint mondta, ma is meg kell küzdeni azért, hogy „szabadon dönthessünk saját sorsunk felől, szabadon élhessük meg magyarságunkat, szabadon emlékezhessünk a mi saját őseinkre, szabadon használhassunk édes anyanyelvünket itt az egész Kárpát-medencében”
Ennek a küzdelemnek első állomása lesz a május 26-ai európai parlamenti választás- jegyezte meg, hozzátéve: „nem mindig karddal, ékesszóval, hanem néha csak egy-egy szavazáson való részvétellel és megfelelő szavazással tudunk kiállni magyarságunk, szabadságunk, békénk, biztonságunk mellett”.
