Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szombaton tartott marosvásárhelyi országos küldöttgyűlésén beszélt erről, szavait az EMNP sajtóosztálya foglalta össze az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Németh Zsolt kijelentette: Magyarország helyzete stabil, nemzetközi súlya egyre nő, s ez azt is jelenti, hogy a külhoni magyarság erős hátországként számíthat az anyaországra, s erős szomszédként és partnerként tekinthetnek rá a szomszédos országok is. Hozzátette: látható, hogy a globalizálódó világ új önmeghatározást is szükségessé tesz, és „a politikai realitások az új transzilvanizmus irányába terelnek minket”. A politikus szerint a nemzeteknek, a nemzetállamoknak és a nemzeti régióknak össze kell fogniuk, hogy megőrizhessék identitásukat, s joggal merül fel a kérdés: ki más lehet Erdély szövetségese a globalista árral szemben, ha nem a magyar és a román állam?
„Ha Erdély meg akar maradni és túl akar élni, meg kell szerveznie és fenn kell tartania e szövetségeket. Épp ezért az új transzilvanizmus lényege Erdély szövetsége Bukaresttel és Budapesttel, s Orbán Viktor szavait parafrazálva mondhatjuk: mindenkit érdekeltté kell tennünk Erdély sikerében” – fogalmazott Németh Zsolt.
Németh Zsolt kijelentette: bízik benne, hogy a soron következő választásokat követően Románia „beléphet abba a közép-európai ligába”, mely síkraszáll a nemzetek Európájáért.
A politikus kijelentette: azok a határon túli politikai szervezetek állnak a legközelebb hozzá, amelyek a magyarság megmaradásának és önrendelkezésének ügyét immár évtizedek óta következetesen képviselik. Ilyennek mondta az EMNP-t és a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) is, mellyel közös célnak tekintette a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés sikerre vitelét.
Csomortányi István elnök beszámolójában elmondta: az elmúlt hat hónapban elvégzett munka eredménye, hogy mára egy egységes és tettre kész néppárt áll a közelgő önkormányzati választások előtt. A politikus sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sem az államelnökjelölt-állításban sem a marosvásárhelyi polgármesterjelölt-állításban nem tartott igényt az EMNP által javasolt koalícióra.
Csomortányi István javaslatára a küldöttgyűlés megszavazta, hogy az EMNP kössön országos koalíciós megállapodást a Magyar Polgári Párttal (MPP) az önkormányzati választásokra, és ahol a magyarság alacsony számaránya ezt indokolttá teszi, az RMDSZ-szel is legyenek koalíciós megállapodásai. A küldöttgyűlés arról is döntött, hogy az EMNP a másik két erdélyi magyar politikai szervezeten kívül más párttal nem köt semmilyen választási koalíciós megállapodást.
A küldöttgyűlés megerősítette Csomortányi Istvánt a párt elnöki tisztségében. A párt élére májusban választott Csomortányi István bizalmi szavazást kért személyére és a párt országos elnökségére. A küldöttek közül 97-en bizalmat szavaztak Csomortányinak, heten ellene szavaztak, két szavazat pedig érvénytelen volt. A párt országos elnökségben László György lemondásával megüresedett helyre a küldöttgyűlés Sándor Leventét választotta meg.
Csomortányit az EMNP március 23-án Nagyváradon tartott országos küldöttgyűlésén választották a párt elnökévé, az egy szavazattal alulmaradt ellenjelölt, Soós Sándor azonban a bíróságon támadta meg a választás eredményét, azt kifogásolván, hogy három szavazat érvénytelen volt, és így egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét. Az ügyet jövő héten tárgyalja a bíróság.
