Meglehetősen nagy lármát csapott az ellenzék amiatt, hogy a kormány további korrupciós kiskapukat kíván lezárni azzal, hogy februártól 90 százalékos adó – vagyonátruházási illeték – sújtja a külterületből belterületbe vont ingatlanok értékesítésével elért jövedelmet.
Az ellenzék azonnal Borkai Zsoltot és az Audi-beruházást emlegette, holott Győrben nem az akkori polgármester, hanem egy zöldaktivista próbált meg jelentős anyagi előnyt kicsikarni a német multicég leányvállalatától. Zsák Ferenc nem kevesebb, mint 230 millió forintos vesztegetési ügybe keveredett. A Tiszántúli Természetvédők Társulata elnökét ezért a bíróság jogerősen két év szabadságvesztésre ítélte, a büntetés végrehajtását az ítélőtábla négy év próbaidőre felfüggesztette. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a Debreceni Törvényszék első fokon három év letöltendő börtönbüntetést szabott ki, tehát lényegesen súlyosabb ítéletet hozott, mint a jogerősen eljáró ítélőtábla. Az eljárás során a Magyar Helsinki Bizottság – az ellenzéki média hathatós segítségével – gyakorlatilag népmesei hőst próbált fabrikálni a komoly bűncselekménnyel megvádolt férfiból.
A nagy port felvert büntetőügy előzménye, hogy Zsák Ferenc még 2011-ben támadta meg a győri Audi-gyár védett területre tervezett bővítési beruházásának környezetvédelmi engedélyét. A vádirat szerint előbb harmincmillió, majd kétszázmillió forintot kért azért, hogy visszavonja fellebbezését a környezethasználati engedélyről szóló bírósági eljárásban. A bíróság elfogadta a vádirati tényállást, amely szerint a német autógyártó leányvállalata 2010 nyarán kötött megállapodást a kormánnyal a győri befektetésről. A beruházásban Natura 2000 besorolású természetvédelmi területet is érintett, ezért a cégnek be kellett szereznie egy úgynevezett egységes környezethasználati engedélyt, és vállalta, hogy 650 millió forint kompenzációt fizet.
Első fokon 2011 februárjában megkapták az engedélyt. A vádlott által képviselt civil szervezet fellebbezést jelentett be a határozat ellen. A beruházó egy debreceni ügyvéd közreműködésével ezután vette fel a vádlottal a kapcsolatot; 2011 márciusában személyes megbeszélés is volt, ahol már szó esett egy 30-35 milliós támogatásról, amelynek fejében a Tiszántúli Természetvédők Társulata (TTT) visszavonná fellebbezését. 2011 áprilisában a másodfokú hatóság a TTT fellebbezését elutasította. Ekkor ismét tárgyalóasztalhoz ültek, hogy folytassák a megbeszélést. A találkozó másnapján a TTT felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokú határozattal szemben. Egy újabb megbeszélésen aztán Zsák Ferenc egy négyszázmilliós projektre hivatkozva azt mondta, a projekt értékének fele összegéért, körülbelül kétszázmillió forint ellenében megegyezés születhet a felek között.
Május végén végül aláírták a támogatási szerződést, amelyben a cég kétszázmillió forintos támogatást vállalt, öt évre lebontva. Az első 72 millió forintos részletet három napon belül kellett volna megfizetnie. Az aláírást követően Zsák Ferenc visszavonta a felülvizsgálati kérelmet és kérte az eljárás megszüntetését. A beruházó azonban nem fizette ki a támogatási szerződésben leírt első, 72 millió forintos részletet, hanem feljelentést tett. A Debreceni Törvényszék első fokon vesztegetés elfogadásának bűntette miatt három év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, akinek a büntetését jelentősen enyhítette az ítélőtábla. A jogerős verdikt szerint a zöldaktivista csak kétéves felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A bíró indoklásában kiemelte: a vádlott következetesen tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, de rendre ellentmondó vallomásokat tett, és megdőlt a szavahihetősége. Zsák Ferenc védekezésének talán legfontosabb eleme az volt, hogy a pénzt környezetvédelemre fordították volna. Ez azonban nem változtatott azon a tényen, hogy a férfi nyomást gyakorolt a beruházó cégre.
Említésre méltó körülmény, hogy a Magyar Helsinki Bizottság azonnal a vesztegetéssel gyanúsított férfi segítségére sietett. Zsák éppen előzetes letartóztatásban volt, amikor a szervezet felvette vele a kapcsolatot. A „lelkes környezetvédő” bele is kapaszkodott a mentőövbe, a jogvédők az évek során gyakorlatilag áldozati bárányt kreáltak Zsák Ferencből. A balliberális sajtóban a Helsinki Bizottság felbukkanását követően kizárólag olyan cikkek jelentek meg, amelyek a védtelen férfi meghurcolását hangsúlyozták, aki azért járt pórul, mert nem fogta be a száját. Szóvá tették, hogy abba a cellába került, ahová a darabolós gyilkos, de azt is felrótták, hogy fogva tartása alatt tizenkét kilót fogyott. Az ügy odáig jutott, hogy szervezet a Hétköznapok hősei közé választotta. (A jogvédők két éve ezzel a címmel indítottak adventi kampányt.)
Az utolsó hírek szerint a Helsinki Bizottság és Zsák egészen Strasbourgig akart menni, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt szeretett volna „elégtételt” venni és perújítást elérni.
