Az intézet pénteken az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a hozzávetőleg 84 milliós közép-európai felnőtt lakosságból 60 millióan tartják családbarátnak az országukat, a visegrádiak 51 milliós felnőtt lakosságából pedig 39 millióan.
A tizenegy közép-európai országban átlagosan mindössze 28 százalék mondta azt, hogy nem tekinti családbarátnak az országát, míg a visegrádiak körében még ennél is öt százalékponttal kevesebben, 23 százaléknyian – olvasható a közleményben.
A Nézőpont Intézet szerint a V4-országok mindegyikében növekedett valamilyen formában a családok számára juttatott támogatások összege, így nem meglepő ez az eredmény. Lengyelországban 2016 óta a második és minden további 18 éven aluli gyermek után havi 500 zlotys, mintegy 38 ezer forintos támogatás jár, ez is közrejátszhat abban, hogy a lengyelek 77 százaléka szerint családbarát országban élnek és csupán 18 százalékuk szerint nem.
Magyarországon a családvédelmi akcióterv keretében 2020-ban 2228 milliárd forint áll majd rendelkezésre a családok támogatására. Valószínűleg ennek is köszönhetően Magyarországon 73 százalék szerint családbarát a környezet, 24 százalék szerint nem.
Hozzátették: a legnagyobb arányban a határzárat ellenzők (50 százalék), a migrációpártiak (47 százalék) és a kvótapártiak (49 százalék) mondták azt, hogy Magyarország nem családbarát.
A családi pótlékot közel másfélszeresére növelő Csehországban a megkérdezettek 74 százaléka, a számos családbarát intézkedést (adókedvezmény növelése, ingyen ebéd az óvodásoknak és iskolásoknak, szülési szabadság és támogatás kiterjesztése mindkét szülőre) bevezető Szlovákiában pedig 72 százaléka mondta azt, hogy családbarát országként tekint hazájára.
Megjegyezték: a visegrádi és a közép-európai országok előtt is van azonban még tér a fejlődésre, ugyanis Ausztriában ugyanerre a kérdésre 86 százaléknyian feleltek úgy, hogy országukat családbarátnak gondolják és mindössze minden tizedik osztrák mondta azt, hogy ez nincs így.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2019. május 27. és június 7. között készült a közép-európai régióban. Az Ausztriában, Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Romániában, Bulgáriában és Szerbiában végzett kutatás egyenként 500-500, összesen 5500 fő megkérdezésével zajlott. A minta reprezentatív az adott ország társadalma szerint a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.
