Ezzel eldőlt, hogy a több mint 112 ezer jelentkező közül hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára, és ki hol kezdheti meg a tanulmányait szeptemberben.
Budapesten már délután beindult az úgynevezett Pont Ott Parti; az esemény keretében hirdették ki a ponthatárokat szimbolikus gombnyomással, majd sajtótájékoztatót tartottak.
Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára azt mondta, izgalmas és sikeres perióduson vannak túl: 78 900 jelentkezőt vettek fel, 3 ezerrel többet, mint tavaly.
Ha a jelentkezők számához viszonyítjuk a felvettekét, akkor többen boldogok, mint szomorúak – jegyezte meg Bódis József, hozzátéve: akiknek nem sikerült bejutniuk a felsőoktatásba, még pótfelvételizhetnek.
A felsőoktatási felvételivel kapcsolatos teendők végtelenül nagy felelősséggel járnak, azonban arányaiban egyre kevesebbet hibáznak – jelentette ki az államtitkár. Közölte: ha tévedés történik, van lehetőség annak kijavítására.
Bódis József úgy vélekedett, hogy az egyetemek, főiskolák nemcsak egy szakmára készítenek fel, hanem az értelmiségivé válás fontos színterei is.
Horváth Zita, a tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy állami támogatással mintegy 62 ezren, míg önköltséges formában csaknem 17 ezren tanulhatnak tovább.
Azt mondta, hogy fontos időszakon vannak túl: mind a kollégái, mind a diákok komoly munkát végeztek.
A nagy többséget az elmúlt évekhez hasonlóan alapképzésre vették fel: csaknem 54 ezer jelentkezőt. Osztatlan képzésben több mint 7 ezren, mesterképzésben 11 ezren vehetnek részt az ősztől – sorolta.
Még mindig a nappali munkarend a meghatározó – jegyezte meg Horváth Zita.
Alap- és osztatlan képzésre a legtöbb, csaknem 6 ezer jelentkezőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel. Ugyanakkor nagy vidéki intézmények is az első tíz közé tudtak jutni: a második a Debreceni Egyetem, a harmadik a Szegedi Tudományegyetem, az ötödik a Pécsi Tudományegyetem lett. A negyedik helyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szerezte meg – ismertette a helyettes államtitkár.
A legmagasabb ponthatárokat felvonultató szakok között említette a mechatronikai mérnökit, az ápolás és betegellátást (gyógytornász), valamint a nemzetközi biztonság- és védelempolitikait. Mechatronikai mérnök alapszakon például 440 volt a ponthatár a BME-n, és 463,7 az átlagpontszám a lehetséges 500-ból.
Horváth Zita kiemelte, hogy a legtöbb jelentkezőt felvett alapképzések között olyanok találhatóak, amelyek a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia szerint fontosak, így például a mérnökinformatikus, a gépészmérnöki, a programtervező informatikus vagy a gazdálkodási és menedzsment szak.
Ami a mesterképzéseket illeti, ott pszichológiára vették fel a legtöbb jelentkezőt, mintegy 560-at. Második a vezetés és szervezés, harmadik a kommunikáció- és médiatudomány, negyedik a nemzetközi tanulmányok szak – közölte.
A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy vizsgálatuk szerint sem pozitív, sem negatív irányban nem változtatott érdemben a történelemérettségi eredményein az, hogy kiszivárogtak az esszétémák.
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke hangsúlyozta, hogy a felvételizők többsége, csaknem 86 százaléka már elektronikusan, ügyfélkapuval hitelesítette a jelentkezését.
Ügyfélszolgálatukra mintegy 24 ezer telefonos, 17 ezer e-mailes és 2500 személyes megkeresés érkezett, továbbá megfogalmazása szerint „drámaian” sok, 50 millió letöltés jellemezte a felvi.hu-t 5 millió látogatás mellett az elmúlt időszakban, így az oldal az ország talán legnépszerűbb honlapja volt.
A szerdán kihirdetett ponthatárok, a felvételizőknek kiküldött sms-ek még nem hivatalosak, a hivatalos besorolási döntés augusztus 5-éig születik meg – hangsúlyozta Gloviczki Zoltán.
Közölte, hogy jogszabálysértésre hivatkozva tizenöt napon belül közigazgatási per indítható az OH eljárása ellen.
Azok, akik most nem felvételiztek vagy nem jártak sikerrel, részt vehetnek a pótfelvételiben. Ezt a felvi.hu-n hirdetik meg jövő hétfőn. A jelentkezési és hitelesítési határidő augusztus 7-e, a ponthatárokat augusztus 26-án állapítják meg – közölte az OH elnöke.
Pótfelvételizni kizárólag elektronikus úton, egyetlen helyre lehetséges, a meghirdetett képzések nagyrészt önköltségesek – jelezte Gloviczki Zoltán.
A Pont Ott Partin fiatalok százai beszélgettek, iszogattak az eredményekre várva, amelyeket a szimbolikus gombnyomás után kivetítőről olvashattak le.
ELTE: rekordszámú új hallgató kezdi meg szeptemberben a tanévet
Rekordszámú új hallgatót várnak az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE), a felsőoktatási intézményben 10 170 elsőéves kezdi meg tanulmányait szeptemberben.
Az MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében az ELTE azt írta, a múlt évhez képest több mint négyszázzal többen nyertek felvételt. Hangsúlyozták, hogy az intézmény népszerűsége töretlen: a felvételi eljárásban csaknem 13 és fél ezren jelölték meg első helyen az egyetemet.
A felvételi eredmények szerint több hallgató ülhet be a padokba az állam- és jogtudományi karon, az informatikai karon, a pedagógiai és pszichológiai karon és a társadalomtudományi karon is, minden ötödik gólya pedagógusnak készül.
Az állami finanszírozásban részt vevő új diákok átlagpontszáma a pszichológia alapszakon a legmagasabb (466), de kiemelkedően magas a ponthatár egyebek közt a jogász (458), a matematika (443) és a fizika (423), az angol nyelven induló alkalmazott közgazdaságtan (455) és a nemzetközi gazdálkodás (445) állami ösztöndíjas alapszakosai esetében is.
Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatárt (475 pont) a matematika-orosz tanár, a német-francia tanár és a történelem-latin tanár szakokra jelentkezetteknek kellett elérniük.
A budapesti képzési helyszínen a legtöbb új felvett, 2330 a bölcsészettudományi karra érkezik, amelyet a természettudományi kar (1188) követ, a harmadik pedig a pedagógiai és pszichológiai kar (1124) lett.
A 2017 óta az ELTE-hez tartozó szombathelyi képzésekre felvételt nyertek összlétszáma közelíti a 600-at.
A felsőoktatási intézmény a pótfelvételi eredményeiről később ad tájékoztatást.
BME: kiemelkedően magas pontszámok mellett csaknem ötezer új hallgatót vesznek fel
Kiemelkedően magas átlagpontszámok mellett 4774 új hallgatót vesz fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a szeptemberben induló új tanévre, az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma csaknem 419 pont volt.
A műegyetem szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők létszáma és átlagpontszáma is magas maradt a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is: az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas, 418,8 volt, önköltséges formában felvettekkel együtt pedig 416,2 volt.
Mesterképzésben csaknem ezren kezdhetik meg az ősszel tanulmányaikat, illetve további több mint ezren nyertek felvételt idén januárban a BME mesterszakjainak valamelyikére.
Az egyetemre jelentkező több mint 11 ezer diák 21 százaléka valamelyik mesterképzést jelölte meg, ez az arány 7,5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál.
Fiatalok a felsőoktatási ponthatárok bejelentésén
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Csaknem három és fél ezer új hallgatót várnak a Corvinusra
Csaknem három és fél ezer új hallgatót várnak szeptemberben a Budapesti Corvinus Egyetemre (BCE), a tavalyihoz képest több hallgató számára vált lehetővé az államilag támogatott oktatás.
A felsőoktatási intézmény szerdán az MTI-vel közölte, hogy a nappali tagozaton ösztöndíjjal támogatott alapszakokra 421 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 374 feletti az átlagponthatár, emellett hét képzésen a jelentkezési átlagpontszám a 460-at is meghaladta. A 470-et meghaladó extra átlagpontszámokkal a nemzetközi gazdálkodás és az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakra vett fel hallgatókat az intézmény.
Adatsoraik szerint több mint 20 ezren adtak be jelentkezést az egyetemre, közülük 3484 diák nyert felvételt: 2507-en alap-, 914-en mesterképzésre, 63-an osztatlan képzésre iratkozhatnak be.
A BCE három kara közül a legtöbb jelentkezőt, 2449-et a gazdálkodástudományi karra vettek fel, a társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok kar 738 hallgatóval, a közgazdaságtudományi kar pedig 297 új diákkal indíthatja el képzéseit 2019 őszén. A legnépszerűbb szakok a gazdálkodási és menedzsment alapszak, a pénzügy-számvitel és a gazdaságinformatika voltak.
Az új hallgatók közül ősszel 2835-en támogatottként, 649-en pedig önköltségesként kezdhetik meg tanulmányaikat, a támogatott képzésekre a tavalyinál csaknem háromszázzal több új hallgatót vettek fel.
Az egyetem jelezte: a székesfehérvári campuson van még lehetőség pótfelvételire.
A Semmelweisen a legmagasabb az egészségügy területén a ponthatár
A Semmelweis Egyetemen (SE) a legmagasabb a ponthatár az orvos- és egészségtudományi területen – közölte szerdán honlapján az intézmény.
A cikk szerint az idei felsőoktatási ponthatárok kihirdetésekor kiderült, hogy 2119 hallgató nyert felvételt a Semmelweis Egyetem hat karára. Az orvos- és egészségtudományi területen a korábbi éveknek megfelelően a Semmelweis képzéseire való bejutáshoz volt szükség a legmagasabb pontszámra.
Ez azt jelenti, hogy a Semmelweis Egyetem népszerűsége töretlen a hallgatók körében, csaknem minden kar minden képzése teljes kapacitással tud indulni a 2019/20-as tanévben – értékelte az idei felvételi eljárást Dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes.
Kiemelte: az osztatlan képzések közül az orvosi és a fogorvosi képzésre továbbra is mintegy háromszoros a túljelentkezés az elsőhelyes jelentkezők számát nézve, több népszerű szakon pedig tovább emelkedtek a ponthatárok.
Az Általános Orvostudományi Karon (ÁOK) az államilag finanszírozott képzésben 442 pontra volt szükség a bejutáshoz, ami egy ponttal magasabb a tavalyinál. A képzésre felvettek átlagpontszáma meghaladja a 460-at. 398-an kezdhetik meg tanulmányaikat a karon államilag finanszírozott, hárman önköltséges képzésben; utóbbi esetében 450 lett a ponthatár.
Az Egészségügyi Közszolgálati Kar három képzésére – egészségügyi szervező, egészségügyi menedzser és szociális munka – 113-an jutottak be a mostani felvételi eljárásban. A ponthatárokban nincs jelentős változás az elmúlt évhez képest.
Az Egészségtudományi Karon emelkedő ponthatárok mellett, 1264-en nyertek felvételt, ami mintegy negyven fős emelkedést jelent a múlt évhez képest. A karon a korábbi évekhez hasonlóan a gyógytornász és a dietetikus képzés esetében a legmagasabb a ponthatár, az államilag támogatott alapképzés esetében előbbinél 439, utóbbinál 417 pontot kellett elérni a felvételhez.
A Fogorvostudományi Karra (FOK) való bejutáshoz a tavalyival megegyezően magas, 434 pontra volt szükség a bekerüléshez; 96-an nyertek felvételt. az első évre jelentkezők között azonban vannak újrafelvételizők és másoddiplomások is.
A Gyógyszerésztudományi Karon tovább emelkedett a ponthatár, idén a tavalyihoz képest hattal több, 398 pontra volt szükség a bejutáshoz. Ennek nyomán 163-an kezdhetik el a tanulmányaikat.
Ugyancsak nőtt a ponthatár a Pető András Karon; 82 hallgatót vesznek fel a budapesti képzésre, a 106 fős maximális keretszám feltöltésére pedig pótfelvételi keretében nyílik lehetőség.
A székhelyen történő, budapesti oktatás mellett 2019 szeptemberétől két határon túli – erdélyi és vajdasági – képzéssel bővül a kar portfóliója – közölte honlapján az intézmény.
Növelte hallgatói létszámát a Szegedi Tudományegyetem
Növelte hallgatói létszámát a központi felvételi eljárásban a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a tavalyinál 6 százalékkal több, 6159 új diákot vett fel az intézmény – közölte Rovó László rektor szerda este a Tisza-parti városban.
A külföldi hallgatók jelenleg is folyó felvételi eljárásának eredményeként várhatóan több mint 7500 új hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben az SZTE-n – mondta a professzor sajtótájékoztatóján.
A rektor úgy fogalmazott, egy egyetem kiválóságát számos tény határozza meg: a nemzetközi rangsorokban az oktatási és kutatási teljesítménye alapján az SZTE a legjobb magyar tudományegyetem, az igazán fontos hazai listákon is a legjobb vidéki felsőoktatási intézmény.
A legfontosabb azonban az, hogy a diákok mennyire ismerik el az egyetem kiválóságát – tette hozzá.
A tavalyihoz képest – az országos átlagot jelentősen felülmúlva – 5 százalékkal, 8033-ra emelkedett az SZTE-re első helyen jelentkezők száma. Negyvennégy országból 14 596 továbbtanulni kívánó több mint 27 ezer jelentkezést adott be – tudatta Rovó László.
2021-ben százéves lesz az egyetem szegedi jelenléte, addigra az intézmény hallgatói létszámát 15-20 százalékkal kívánják növelni – mondta a professzor.
Fendler Judit kancellár úgy fogalmazott, az SZTE nemcsak a régió, hanem az ország legjobb tudományegyeteme. Az intézmény célja, hogy a régióból csak azok menjenek máshova tanulni, akik olyan területen kívánják képezni magukat, amelyet nem oktatnak Szegeden.
A kancellár kitért arra, az SZTE nagyon erős nemzetközi versenyben, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére tudta növelni hallgatói létszámát.
Gellén Klára oktatási rektorhelyettes elmondta, az új hallgatók közül 4060-an alap-, 776-an mester-, 930-an osztatlan, 393-an felsőoktatási szakképzésen kezdik meg tanulmányaikat. Állami ösztöndíjas képzésen 5141, önköltséges finanszírozási formában 1018 új hallgató tanul majd a szegedi egyetemen.
A munkaerő-piaci igényekhez igazodva jelentősen, 98 fővel nőtt a műszaki képzési területre felvettek száma, emelkedett az informatikai tanulmányaikat elkezdő szegedi hallgatók létszáma is – tudatta az oktató.
A rektorhelyettes kifejtette, népszerű az SZTE tavaly indított, a hallgatók egyetemi beilleszkedését és későbbi szakmai fejlődését segítő Start-ösztöndíj programja is, amelyre 1393 első helyes jelentkező pályázott.
Ez mutatja, jó úton halad az intézmény azzal, hogy a középiskolásokat is bevonja tehetséggondozó programjaiba – tette hozzá.
Szakál Péter oktatási igazgató közölte, az SZTE hétfőtől hirdeti meg azokat a szakokat, amelyre pótfelvételit adhatnak be azok, akik korábban nem jelentkeztek vagy nem nyertek felvételt egyetlen intézménybe sem.
