A kormányfő úgy fogalmazott: 1956. október 23-án a magyar nemzet ősi jussát követelte vissza, szabadon akart dönteni arról, miként éljen.
És mi akkor is magyar, vagyis európai életformát akartunk magunknak. Szabad és független Magyarországot a nemzetek Európájában. És ebben nem is volt ellentmondás, mivel Európa nyugati fele akkor még valóban a szabad nemzetek közös hazája volt
– mondta.
Orbán Viktor kifejtette: amikor 1956 hőseire gondolunk, először fiatalokat látunk magunk előtt, pesti srácokat és leányokat, akik bátran emeltek szót és fegyvert a megszállók és helytartóik ellen. Vitte őket fiatalságuk, vitte őket a hit, hogy fordíthatnak hazájuk sorsán – fogalmazott.
Közölte:
a fiatalok érezték, ha folytatódik a szovjet világ, akkor a magyar életből semmi sem marad, ezer év története foszlik semmivé, mindent felemészt a vörös iszap, hitet, kultúrát, családot, barátokat.
Mindent felforgat, ami az életnek értelmet ad, amiből otthont és hazát építhet az ember – tette hozzá Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta: tenniük kellett valamit, fegyvert fogtak, mert úgy látták, nem lesz más kiút.
Tették ezt annak az embernek az elszántságával, akit kiszorítottak a szakadék szélére, és tudja, már nincs hova hátrálnia, csak egyetlen út maradt: harcolni a talpalatnyi földért, ami még az övé – közölte.
Kijelentette:
nekünk, magyaroknak csak ez az egy hazánk van, nincs máshol helyünk a Nap alatt. A mi álmaink csak itt születhetnek meg, és csak itt, a Kárpát-medencében hozhatjuk létre azt a nagy közös alkotást, amit Magyarországnak és magyar kultúrának hívunk
– fogalmazott.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a haza mi vagyunk mind, ez a törvény, ahogy az is törvény, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse, aki áldozatot hozzon érte.
Haza csak ott van, ahol hazafiak is vannak. A hitványság mindig összeadódik, a kérdés az, hogy a hazafiak hajlandóak-e összeadódni – mondta.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Úgy látja, 1956-ban összeadódtunk, és hát csodát is tettünk, soha nem látott magasságokba emelkedtünk, és ma is ebből a csodából élünk. Nagy árat fizettünk érte, de a magyar csodát nem adják olcsón – fűzte hozzá a miniszterelnök.
A kormányfő szerint a szabadságharcosok a legszebbet, a legtöbbet adták, amit egy ember a hazájáért áldozhat: adták az életüket, a szabadságukat, vállalták a száműzetést.
Azt mondta:
sem Európa, sem Magyarország nem maradhat meg, ha önmaga ellen fordul, és szembemegy mindazzal, ami élteti, ha saját múltja és ősei ellen fordul, ha szakít a szabadság, függetlenség és keresztény testvériség hármas fundamentumán létrejött életformával, amely Európát és benne Magyarországot a világtörténelem legsikeresebb földrészévé tette.
Orbán Viktor közölte: hálával tartozunk elődeinknek, hogy a mi magyar mivoltunk olyan szabadságharcok hosszú során át forrhatott ki, amely nagyszerű és lovagias néppé tett minket.
Úgy vélte, a történelem folytonos kihívás, megmérettetés, alkalmassági teszt, és a válaszokon múlik egy nép sorsa, egy nemzet jövője, egy állam fennmaradása vagy bukása.
Könnyű természetes állapotnak tekinteni, hogy van egy független, szabad, nemes eszményekre épülő hazánk, de ezt a hazát nem ajándékba kaptuk
– emlékeztetett Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint a magyar nemzet 1956 őszén felsőbb osztályba lépett egy olyan történelmi teljesítménnyel, amelynek erkölcsi kisugárzása érezhető volt az egész Földön.
Az ötvenhatosoknak köszönhetjük, hogy a történelem sötét óráiban, a szovjet megszállás alatt is megőrizhettük a tartásunkat, felemelhettünk a fejünket, mert volt mire és kikre büszkének lenni
– idézte fel.
A miniszterelnök hangsúlyozta: az ötvenhatosok győztek, mert utódaikra a bátorság és a hősiesség nagyságát hagyták örökül.
Megjegyezte: a mai pesti srácok és lányok is, ha kellene, ugyanolyan fényesen helytállnának, mint elődeik.
Orbán Viktor közölte: mi magyarok ezer év alatt nyertük el a tudást, hogy mindig az állandóra és a maradandóra tekintsünk, Istenre, hazára, családra. Ma sem választhatunk ennél jobb vezércsillagot – vélekedett.
A miniszterelnök azzal zárta szavait: Dicsőség a hősöknek!
