A másfél órás összejövetelen többnyire a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd, a Magyar Szocialista Párt és a Momentum politikusai jelentek meg. A szervező főváros szerint egy baráti sétáról volt szó, de az összegyűlt több száz fős tömeg indokolttá tette volna, hogy bejelentett demonstrációnak nyilvánítsák, főleg a járványügyi kockázatok miatt.
„Hamarosan szavaz a parlament az idei költségvetésről, ami Budapestnek és minden magyar önkormányzatnak egy súlyos megszorítócsomag. Azt reméljük, hogy van még néhány hét arra, hogy a kormány átgondolja ezt a döntést. Innen szeretnénk üzenni – fel a Várba – , hogy nem fogadjuk el a budapestiek adóztatását. Azért vagyunk itt polgármester társaimmal és aktivistákkal közösen, ahogy a dalban szerepel, »Küldj egy jelet lentről felfelé«, azért írjuk azt, hogy »Stop Budapest adó«” – szónokolt Karácsony Gergely főpolgármester az általuk és maguknak szervezett tüntetésen, mielőtt festékszóróval az úttestre fújták a fent említett szöveget.
A hőn áhított népharag elmaradt, lapunk ugyanis főleg pozícióban lévő politikusokkal és pártaktivistákkal találkozott, a dühös lakosság elmaradozott az alulról szerveződő megmozdulásról…
Karácsony Gergely nagyon bonyolult beruházásnak minősítette a Lánchíd rekonstrukcióját, a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, hogy a korábban erre a célra félretett huszonnégymilliárd forint kevésnek bizonyul, mert már tavaly negyvenötmilliárd forint volt az összköltségvetése a közbeszerzésnek. Lapunk rákérdezett arra, hogy miután már a felújításból kivették a Váralagutat, a Clark Ádám teret és a híd alatti villamosalagút felújítását, evidencia, hogy a költségeknek is csökkenniük kellett.
Fotók: Mirkó István
„A felsoroltak felújítása nélkül is tízmilliárd forinttal kevesebb a rendelkezésre álló forrás – válaszolt lapunk kérdésére Karácsony, aki hozzátette: lehet, hogy van a fővárosnak államkötvényben pénze, de 114 milliárd forintos az adóssága. Ami azért érdekes, mert Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Budapestnek bőven lenne pénze a Lánchíd felújítására, hiszen száznyolcvanmilliárd forint állampapírja van, amiből pótolható a költségnövekedés.
A jelenlegi járványügyi szabályozás szerint csak ötszáz fő alatti rendezvényeket lehet megtartani. Szemmel láthatóan a néhány száz fős rendezvény könnyedén túlnőhette, vagy akár túl is nőtte a megengedett létszámot. Az ATV beszámolója szerint többezres tömeg gyűlt össze (ezt a számot aztán módosították több százra), vagyis ha helyes a becslés, akkor Karácsony Gergely megszegte a járványügyi szabályokat. Egy ekkora demonstrációt mindenesetre be kellett volna jelenteni a gyülekezési törvény szerint. A főpolgármester akciója feltehetően e tekintetben sem volt szabályszerű, a rendőrség lapzártánkig nem foglalt állást az ügyben.
A graffitizés pedig rongálásnak minősül, de a rendőrség csak akkor indít szabálysértési eljárást, ha a megrongált úttest fenntartója feljelentést tesz, mivel azonban a teljes rakpart fővárosi kezelésben van, ennek valószínűleg nem lesz következménye.
Az eseményt megelőzően a Magyar Nemzet megírta: a felelősséget kikerülve, titokban szervezett tüntetést Karácsony Gergely. Bár a főpolgármester Facebook-oldalán nem volt meghirdetve az esemény, a Hírhugó nevű baloldali propagandaportál mégis ezt terjesztette, arra buzdítva az olvasókat, hogy népszerűsítsék a megmozdulást. Még azt a bejegyzést is megosztották, mely szerint Karácsony azt írta, hogy szerinte a kormány büntetőhadjáratba kezdett Budapest ellen, különböző megszorításokkal. Karácsony minden valószínűség szerint így igyekezett elkerülni azt, hogy szervezőként felelősségre lehessen vonni.
