Pártpolitikai csatatérré alacsonyítja le a baloldal a Fővárosi Közgyűlést

Saját pártja kedvéért minifrakció alakítását is engedélyezné első intézkedései között Karácsony Gergely főpolgármester. A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén a Medgyessy-Gyurcsány-Demszky-éra vezetőinek megnyugtatása érdekében törlik a bizottsági felsorolásból az Alstom metrókocsik beszerzését vizsgáló városházi testületet. Az új vezetés buzgalmában egy korábban a Római-partra elrendelt változtatási tilalmat is újra megszavazna.

A főpolgármester kihagyta az előterjesztésekből a nyugdíjasoknak ígért fűtési hozzájárulást is Fotó: Kurucz Árpád

Akár két tagból álló képviselőcsoportot is alakíthatnak november 5-én a Fővárosi Közgyűlésbe jutott polgármesterek és listás képviselők – derül ki a fővárosi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata (szmsz) kapcsán benyújtott módosító rendeletből.

Karácsony Gergely főpolgármester az 1990-2014 közötti gyakorlatot hozza vissza, azzal a különbséggel, hogy akkor még három fő kellett a frakcióalakításhoz. A 33 tagú testületen belül a képviselőcsoport megalakításához szükséges, a Demszky-korszaknál is alacsonyabb minimumlétszám megállapítására azért volt szükség, mert a főpolgármestert adó Párbeszédnek az I. kerületi polgármesterrel együtt is mindössze két képviselője van.

A főpolgármester kihagyta az előterjesztésekből a nyugdíjasoknak ígért fűtési hozzájárulást is
Fotó: Kurucz Árpád

Jelen állás szerint a Fővárosi Közgyűlésben a 13 fős Fidesz–KDNP-delegáció lesz a legnagyobb frakció. Az ellenzéki pártok közül a már említett Párbeszéd-minifrakción kívül az MSZP hét-, a DK négy-, a Momentum háromfős képviselőcsoportot alakíthat.

A két baloldali civil – Baranyi Krisztina IX. kerületi és Pikó András VIII. kerületi – polgármester információink szerint még nem döntötte el, hogy hova csatlakozik. Rajtuk kívül a kormánypártok támogatta két független polgármester (XX. és XXIII. kerület) is nyert fővárosi mandátumot.

Több, általunk megkérdezett politikai szereplő szerint a kerületek érdekképviselete és érdekegyeztetése helyett a frakciók újbóli megjelenése és hangsúlyozása újra pártpolitikai csatatérré teheti a Fővárosi Közgyűlést, ráadásul havi több millió forint pluszkiadással jár.

Az szmsz módosításával önállóvá válik a klímavédelmi és környezetvédelmi bizottság. Az immár nyolc bizottságban egyenként hat közgyűlési képviselő és öt külsős tag fog helyet kapni. A bizottságok felsorolásából jogutód nélkül törlik az MSZP-s és a DK-s képviselők számára rossz emlékű, a baloldalra nézve kellemetlen jelentést kiadó Alstom metrókocsik beszerzését vizsgáló ideiglenes testületet. Pont akkor, amikor a korrupciógyanús ügyben megkezdődik a bírósági per.

Az alakuló ülésre szóló meghívó szerint további 14 előterjesztés kerül az új közgyűlés elé. A képviselők dönthetnek az Egészséges Budapest program továbbfejlesztéséről, ami annak fényében érdekes, hogy László Imre, Újbuda DK-s polgármestere a napokban a Dél-budai Centrumkórház beruházásának leállítását szorgalmazta.

Az ülésen tárgyalhatnak majd változtatási tilalom elrendeléséről a Római-part területére, annak ellenére, hogy a tilalmat az adott területen már korábban elrendelte a Tarlós István vezette főváros. A képviselők elé kerülnek a városligeti fejlesztéseket érintő javaslatok is, igaz, ezekről még semmit sem tudni.

Ennél konkrétabb Karácsony azon előterjesztése, amely elődjének, az általa a kampányban bábnak, a kormányt kiszolgáló helytartónak titulált Tarlós Istvánnak a végkielégítését további háromhavi bér juttatásával megduplázná.

A közgyűlés a keddi ülésen tárgyalhat az antikorrupciós minimumprogram elvi megvalósításáról, a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács létrehozásáról, a túlóratörvény alkalmazásának kizárásáról, a klímavészhelyzet szintén elvi bevezetéséről, valamint a reklámfelületek hasznosításáról.

Az előterjesztések között szerepel Szent István szobrának elhelyezése is. Korábban megírtuk, novemberben állíthatják fel a Szent István parkban az államalapító király szobrát, ahonnan korábban eltávolították Lukács György filozófus, kommunista politikus szobrát. A 1919-es proletárdiktatúra népbiztosa emlékművének fennmaradásáért két éve Karácsony pártja mellett az MSZP és a DK is szót emelt, sőt Bauer Tamás (DK) az újonnan alakuló Fővárosi Közgyűléstől követelte a szobor visszaállítását.

A közgyűlési meghívóban az előterjesztések között nem szerepel Karácsony egyik fő kampányígérete, hogy 14 éves korig, illetve az álláskeresők számára ingyenessé tegye a BKV-t. A választási győzelem után a Párbeszéd politikusa azt mondta, idén csak hatról hétéves korra tudják emelni a díjmentes utazás korhatárát. Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy aki még nem iskolás, annak eddig sem kellett fizetnie, akkor sem, ha elmúlt hatéves.

Szintén nem szerepel a beterjesztett témák között a nyugdíjasoknak ígért téli 20 ezer forintos fűtési hozzájárulás, annak ellenére sem, hogy már javában tart a fűtési szezon.

L. Simon vitára hívta Karácsonyt

A Liget Budapest projekt kapcsán a Fővárosi Közgyűlés képviselőitől várja a kormány, hogy megfogalmazzák álláspontjukat a fővárosi fejlesztéseket illetően – mondta tegnap lapunknak Baán László. A projekt miniszteri biztosa reméli, hogy a választási kampánytól távolodva érdemi tárgyalások indulnak a projektről, amelynek keretében a már megkezdett építkezések befejeződhetnek. – A három még el nem kezdett objektum: az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház jövője lebeg még – hangsúlyozta. Közben L. Simon László, a Fidesz országgyűlési képviselője vitában győzné meg Karácsonyt, hogy a projekt ikonikus, kortárs épületei nélkül komoly veszteség érheti a magyar kultúrát és a fővárost (Sz. É.)