– Aggályosnak tartom, hogy egy büntetőeljárás kezd átalakulni egy nyelvészeti stúdiummá, holott nem ott vagyunk, és ebben a szakértő asszonynak döntő szerepe van – mondta a Fenyő-ügy csütörtöki tárgyalási napján Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás ügyvédje. Ismert: Gyárfás Tamás és Portik Tamás a vádak szerint felbujtóként, illetve közvetítőként vett részt Fenyő János üzletember 1998-as meggyilkolásában.
A tárgyalási napon folytatódott – illetve be is fejeződött – annak a nyelvészeti szakvéleménynek az ismertetése, amelyben a Portik által titokban rögzített, Portik és Gyárfás között 2003-ban és 2004-ben folyt beszélgetéseket elemezték a szakértők a bíró és a védelem által megadott szempontok szerint.
Gyárfás Tamás csütörtökön megérkezik a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermébe.
Fotó: Havran Zoltán
Lapunk „atombombaként” jellemezte a szakvéleményt, amely a per során lényegében az eddigi legkellemetlenebb csapás volt Gyárfás és Portik védekezésére. Kedden még csak a szakvélemény egy részének ismertetése fért bele a tárgyalási napba, ám a teljes dokumentum megismerése után nem tűnik túlzásnak megfogalmazásunk: a szakértők lényegében mindenben ellentétesen foglaltak állást, mint ami Gyárfás Tamás és Portik Tamás védekezésében szerepel. Ennek megfelelően a védelem hevesen reagált a dokumentum kapcsán, amint azt az általában nagyon diplomatikus stílusú Zamecsnik Péter kirohanása is mutatja.
Portik: Zárják ki a szakértőt
Ám ezúttal is Portik Tamás reagált a leghevesebben. Ismét előjött a tárgyaláson, hogy a párbeszédek során talán egyszer előforduló „szétb…sszuk” kifejezés Portik szerint megveretést, Ránki Sára nyelvész szakértő szerint viszont megöletést jelent. – Vállalkozásaim során sokszor hallani lehetett olyat egy szórakozóhelyen kialakuló konfliktust követően, hogy valakinek „szétb…szták a fejét”. Ez minden alkalommal megverést jelentett. Ismét hazudik a nyelvész szakértő, indítványozom a kizárását. Ez azért van, mert Portik Tamást nem lehet felmenteni, és valami kell ahhoz, hogy alátámasszák a vádat. Erről szól ez a jelentés – összegzett Portik.
Gyárfás Tamás úgy foglalta össze a védelem legfontosabb ellenvetéseit:
„A szakértői jelentés amellett, hogy önellentmondásos, a tényekkel ellentétes megállapításokat tartalmaz, feltételezéseket tartalmaz, nélkülöz alapvető logikai összefüggéseket, a vádiratot kívánja alátámasztani a független véleményalkotás helyett, és kompetencián túli is.”
Gyárfás sérelmezte azt is, hogy a véleménye szerint a szakértői anyagban nem kapott elég hangsúlyt az, hogy Portik már az első beszélgetéskor hazugsággal nyitott, mondván, hogy nincs „betechnikázva”, azaz nem hallgatja le a kettejük beszélgetését, valamint a beszélgetések során Portik kifejezett célja az volt, hogy őt csőbe húzza.
Egy nem formális megbízás következménye
A több mint százoldalas dokumentum kétharmadának részletes ismertetése a terjedelmi korlátok miatt nem lehetséges, ezért itt most csak a szakvélemény legfontosabb állításait vehetjük sorra. A bíróság a szövegek kapcsán azt kérdezte a szakértőktől, hogy a hangfelvételek alapján „valós cáfolat-e Gyárfás Tamás részéről annak tagadása, hogy nem részese a cselekménynek?”. – A megvizsgált szövegrészek elemzése együttesen a bizonyossággal határosan valószínűvé teszi, hogy nem valós cáfolat az, ami szerint Gyárfás Tamás nem volt részese az eseményeknek – summáztak a szakértők. A megállapítások arra vonatkoznak, hogy a beszélgetések szerint Portik Tamás segített Gyárfás Tamásnak valamiben.
Gyárfás Tamás a Fővárosi Törvényszék folyosóján.
Fotó: Havran Zoltán
Portik: Most ne hülyéskedj, Tamás, ha megbíztál vele, akko’ csak gondoltál, hogy hátha, nem?! Ha megbíztál vele valakit.
Gyárfás: Most ez a megbízás, ez egy értelmezés kérdése, én úgy vettem, hogy ez, ez, ez egy meglepetés!
– olvasható a leiratokban, erre pedig a bíró is rákérdezett a szakértőknél. Gyárfás Tamás „azt állítja, hogy formálisan nem adott megbízást, és annak a nem formális megbízásnak a következménye meglepetés volt számára” – összegeztek a szakértők. A védelem vitatta, hogy ez a szövegrész a Fenyő-gyilkosságra vonatkozik, hiszen az ezt megelőző részekben egy festmény elajándékozása kerül szóba, ami végül nem történt meg, de a felajánlás meglepte Gyárfást.
Közvetítő
Portik a beszélgetések egy részében elismerte, hogy ő volt a közvetítő, más részében pedig tagadta. A szakértői dokumentum szerint „a vizsgált szövegrészek elemzése együttesen a bizonyossággal határosan valószínűvé teszi, hogy Portik Tamás csak akkor nem ismerte el közvetítői szerepét, amikor a fiktív helyzetekről beszélgetett Gyárfással”. A szakértők a fiktív helyzeteket úgy definiálták, hogy egyes beszélgetésekben Portik elképzelt, jövőbeni eseményekről beszélt, többször a beszélgetések tartalmát is eltervezte a saját nézőpontjából.
A szakértők szerint Gyárfás Tamás önszántából akart segíteni Portik Tamásnak, akinek a beszélgetések során többször is felajánlja segítségét – ám egyébként egyszer sem nyújtott valódi segítséget. Zamecsnik Péter itt le is csapott az „önszántából” kifejezésre, mint ami azt sugallja, hogy Gyárfás ezt a cselekvést végre akarta hajtani. Ezzel szemben a védelem megjelölte azt, hogy a segítség felajánlásának számtalan oka lehet, Gyárfás Tamás úgy fogalmazott, hogy áltatta Portikot, akitől tartott, és ezért is vetette be ezt az eszközt.
Titkos nyelv
Egyes szövegrészekben a vádlottak a nyelvi szakértők által „titkos nyelvnek” nevezett szókészletet használtak. A szövegekben ilyen, amikor Portik arra emlékezteti Gyárfást, segített neki, amikor kidurrant a kereke („gumicsere”, „kerékcsere” stb. kifejezések). Azt a vádlottak is elismerték, hogy itt nem egy valós kerékcsere történetéről beszélgetnek. A nyelvi szakértők megállapították a párbeszédrészlettel kapcsolatban, hogy a beszélők metaforákban beszélnek, amelyek „a dekódolás alapján bűncselekményre utalnak”.
Az eredeti szöveg:
Portik: Én azért csináltam meg azt a melót anno, részben, (szünetet tart) át’autószerelésért (szünetet tart), mer’ elromlott, emlékszel, defektet kaptál.
Gyárfás: Igen.
Portik: És engem hívtál föl, hogy cseréljem ki a gumit. Jó így?
Gyárfás: Te mondtál dolgokat, hogy tudsz segíteni.
Portik: Igen.
A szakértők igyekeztek dekódolni a szöveget, íme az eredmény:
Portik: Én azért csináltam meg a melót anno, részben mert nálad hiba volt a rendszerben, akadályba ütköztél, kellemetlenséged, problémád volt (ezek közül bármelyik lehet).
Gyárfás: Igen.
Portik: Én engem felhívtál, hogy oldjam meg a helyzetet.
Gyárfás: Te mondtál dolgokat, hogy tudsz segíteni.
Portik: Igen.
Gyárfás Tamásra nem volt jellemző az ironikus beszédmód, amikor Portikkal beszélt – állapította meg a dokumentum, ami szintén problémás állítás a védelem számára. Gyárfás ugyanis azzal védekezett korábban, hogy számos esetben, amikor látszólag elismer valamit vagy igennel felel, akkor azt csak ironikusan mondta. A szakértők a felvételek elemzése során azonban más következtetésre jutottak. Egy különálló szakvéleményben egyébként kitértek arra, hogy Portik érti-e az iróniát. Ennek kiderítésére a nyelvészeti szakértő több Örkény-novellát mutatott be Portiknak, illetve hétköznapi szövegeket is. A vizsgálatból az derült ki, hogy Portik érti, ha iróniával találkozik.
A következő tárgyalási nap június 22-ére esik, amelyet szorosan követ öt másik tárgyalási nap. Zamecsnik Péter csütörtökön nyújtotta be a bírónak azt a terjedelmes dokumentumot, amelyben észrevételeket tett a nyelvészeti szakvéleménnyel kapcsolatban, pontosabban a szakvélemény kapcsán tett megállapításaira válaszoltak a szakértők, erre pedig ismét válaszolni kívánt a védelem. A következő tárgyalási napon tehát ízekre szedik majd a nyelvészeti szakvéleményt, az észrevételekre ismét reagálhatnak majd a szakértők is. Póta Péter bíró tervei szerint meghallgatják a hangtechnikai szakértőt is, akinek szakvéleményét szintén többféle módon értelmezte a vád és a védelem. Remélhetőleg ezek után megkezdődhet a hangfelvételek meghallgatása is: a tervek szerint a nyilvánosság számára egy kitisztított, lelassított felvételt mutatnak be, így talán jobban hallhatók lesznek a párbeszédek.
