A Budapesti Rendőr-főkapitányság Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitánysága az Országos Mentőszolgálattal együtt életszagú helyzetet modellező bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartott július 2-án a Duna-parton. A rendőrök és a mentők megmutatták, hogyan emelnek ki egy bajba jutott embert a Dunából. A főszerepet Csécsi Soma alezredes, a BRFK szóvivője alakította, aki szabadidejében profi búvárként a merülések mestere. Most viszont azt kellett megmutatnia, milyen az, amikor a bajba jutott, vízbe esett ember kapálózik, fuldoklik.
A Duna fővárosi őrei csak az elmúlt héten két embert is kihúztak a vízből Budapest belterületén. Az elmúlt másfél év statisztikáját nézve a rendőrök 63 alkalommal hajtottak végre olyan életmentést, amikor a folyóból mentettek ki embereket. A nyári szezonban több a veszélyhelyzet, nagyobb a kishajóforgalom, a kánikulában tilosban is fürdenek az emberek, több a riasztás is. A rendőrök ezért egész nap a vízen vannak, hogy azonnal elindulhassanak a bajba került fuldoklókhoz. Az egységek kikötőit is úgy helyezték el, hogy két irányból, az Újpesti-öböl és a Kopaszi-gát felől két hajó legénysége is bevethető legyen. Prohászka Richárd alezredes, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, az átereszekkel, mellékágakkal együtt közel hatszáz folyamkilométernyi területre vigyáznak a Dunán.
Budapesten egy vészjelzés esetén 2-5 percen belül a helyszínre ér legalább egy járőrhajó. A riasztáskor azonnal felveszik a kapcsolatot a mentőkkel is, előre egyeztetve, a parton hol tudják majd átadni az orvosoknak a vízből kihúzott, kihűlt embert. A rendőrök mindig a sodrás felől, leállított motorral közelítik meg a fuldoklót, nehogy a hajó gépcsavarja sérülést okozhasson. A speciális rendőrségi járőrhajókat úgy alakították ki, hogy egy, a víz szintjével egy magasságban levő hátsó tatról, átemelés nélkül lehessen elvégezni a mentést. A párban szolgáló rendőrök egyike a sérülttel foglalkozik, melegítőfóliába csavarja, ha kell, mesterséges légzést, szívmasszázst alkalmaz, míg a társa a mentők felé viszi a hajót.
Fotó: Police.hu
A magasból – hidakról vagy nagyobb hajóról – vízbe esett sérültek esetében ügyelni kell arra is, hogy a test a becsapódáskor komoly sérüléseket szenvedhet, a vízi rendőrök erre is kaptak kiképzést, pontosan tudják, mire kell vigyázni egy koponya- vagy végtagsérülést, törést elszenvedett fuldokló kimentésénél. A járőröknek arra is számítaniuk kell, hogy a fuldokló pánikrohamot kap, s a kimentésére a vízbe ugró rendőrbe kapaszkodva veszélyezteti az életmentő biztonságát is. Erre is megvannak a mesterfogások, ilyenkor hátulról ölelik át a fuldoklót, s a nyakánál fogva húzzák biztonságos helyre. Éppen ezért csak rendkívül jó úszó jelentkezhet vízi rendőrnek, a kiképzés során pedig több más technikával együtt ezt a fogást is egy élethű, nyolcvan kilós próbababán tanulják meg. Nem egyszerű ugyanis az egyik kézben ekkora súllyal mozogva, felemás mozdulatokkal úszni.
