„Reményeink szerint nyár közepére visszaállhat a megszokott életünk”

A számításaink szerint bízunk abban, hogy május első-második hetére elérjük a tetőzést, ez pedig azt jelenti, hogy utána lassan elkezdhet konszolidálódni a helyzet – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kollár Lajos érsebész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri tanácsadója. Szerinte a kórházi ágyak felszabadítása azért fontos, hogy megfelelően felkészüljünk a járvány tetőzésére. A szakember közölte: azért kellett két kórházigazgatót leváltani, mert nem teljesítették megfelelően a védekezéshez szükséges kötelezettségeiket.

A szakember arra figyelmeztet, hogy a gyorsteszt eredménye csak klinikai vizsgálatokkal együtt értékelhető Fotó: Dunántúli Napló/Löffler Péter

– Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, a kórházak felkészítésénél az a fő cél, hogy legyen legalább nyolcezer lélegeztetőgép és harmincezer kórházi ágy, amelyeken csak koronavírusos betegeket kezelnek. Mi indokolja, hogy ilyen sok ágyat kívánnak felszabadítani?

– A kormányzat által elvárt mennyiség azért fontos, mert nem szeretnénk abba a helyzetbe kerülni, amelybe sajnos számos nyugat-európai ország került, például Olaszország, Spanyolország vagy Anglia. Ez túlbiztosításnak látszik, de ha berobban a vírus, nem szeretnénk, hogy egyetlen magyar beteg is ellátatlan maradjon. Ha tényleg tetőzik majd a járvány, az utolsó pillanatban nagyon nehéz biztosítani a megfelelő ellátást. Jelenleg hatvanhárom koronavírusos beteg van intenzív ágyon, lélegeztetőgépen, de a kapacitásunk meghaladja a kétezret, és haladunk a háromezres szám felé.

– Különböző hírek terjednek az interneten végstádiumban lévő, rákos betegekről, akiket hazaküldtek, vagy arról, hogy fontos műtéteket kellett elhalasztani, mert kellett a kórházi ágy a védekezéshez. Igaz ez?

– Minden kórházigazgatónak, együttműködve a kezelőorvosokkal, mérlegelnie kell, kik azok, akik hazabocsáthatók, és kik azok, akik további intézeti kezelésre szorulnak. Elég olyan rehabilitációs ágy áll rendelkezésre, hogy a betegeket el lehessen másik intézménybe helyezni. Kétségtelen, hogy ez nehéz­ségekkel jár, nehezen viselik el a betegek, hogy áthelyezik őket a megszokott helyükről, más körülmények közé. De Magyarországon a koronavírus-járvány miatt sem maradhat ellátatlanul egyetlen beteg sem.

– Hogyan működött ez Nyugat-­Európában?

– Európa más országaiban is nagyon sok beteget küldtek haza az ágyak felszabadítása miatt. Angliában gyakorlatilag megszüntették a rehabilitációs ágyakat. Nem vagyok biztos abban, hogy ez humánus vagy jó megoldás volt, de nem tudtak mást tenni, mert egyébként nem tudták ellátni a fertőző betegeket. Nálunk lényegesen jobb a helyzet, meglátjuk, hogy később Magyarországon is szigorítani kell-e a rendelkezéseken.

– Honnan tudják, hogy jól számoltak-e? Ki lehet számítani egyáltalán, hogy hány beteg ellátására lesz szükség az elkövetkezendő hetekben-hónapokban?

– Úgy látom, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kidolgozott szimulációk, számítások szerint eddig viszonylag pontosan meg lehetett állapítani, hogy mennyi lesz a következő napokban a fertőzések száma. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem adódnak váratlan események. A Pesti úti Idősek Otthonában kialakult helyzet például felborította az előrejelzések szerinti készültséget. Több száz beteget kellett hirtelen elhelyezni, de ezt is megoldottuk, mert már alkalmas volt rá a rendszer. Fel kell tehát készülnünk, hogyha valami cunamiszerű fertőzésáradat indul el, arra is meglegyen az egészségügy válasza.

– Ön szerint ki a felelős az idősotthonban történtekért? A főváros a kormányhivatalt vádolja, a kormányhivatal szerint viszont a fenntartó a hibás.

– Az tény, hogy a kormányzatnak nem volt információja arról, hogy ebben az intézményben nem volt megfelelő az egészségügyi ellátás. Nem volt orvos az otthonban. Ez a fenntartó felelőssége. Most azonban arra kell koncentrálni, hogy megmentsük a betegeket, és ezért mindent megtett az egészségügyi kormányzat.

A szakember arra figyelmeztet, hogy a gyorsteszt eredménye csak klinikai vizsgálatokkal együtt értékelhető
Fotó: Dunántúli Napló/Löffler Péter

– A hírek szerint ezzel van összefüggésben az is, hogy Cserháti Péternek távoznia kellett az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) éléről. Mi történt?

– Kásler Miklós miniszter úr utasítására a kijelölt intézetekben előírták, hogy hány ágyat kell biztosítani a koronavírusos betegeknek. Cserháti Péter főorvos úr lejelentette, hogy április elsejével hatvan ágy rendelkezésre áll, majd kötelezettsége volt arra, hogy ezt növelje. Április 9-én a Pesti úti idősotthonból azonban váratlanul több mint kétszáz beteget kellett volna elhelyezni. A Korányi-kórházban nem sikerült mindenkinek ágyat találni, ezért kérték, hogy az OORI vegyen át húsz-harminc beteget. Erre azt a választ kaptuk, hogy egyetlen ágy sincs. Az OORI ágyszáma 422, ebből hosszú távon mintegy 250-et kellett volna felszabadítani a koronavírusos betegek részére.

– Így is maradt volna még ágy arra, hogy az ottani, feltétlenül kórházi rehabilitációra szoruló betegeket kezeljék?

– Számításaink szerint igen. Nyilván ehhez számos beteget haza kell küldeni azok közül, akik otthon is elláthatók. Azoknak az elhelyezését viszont a kormánynak kötelessége megoldani, akiknél ez nem megoldható. Elkészítettünk egy felmérést a rendelkezésre álló rehabilitációs ágyakról. Ez azt mutatja, hogy ugyanannyi férőhelyet tudunk biztosítani, amennyi korábban is volt, de a betegek egy részét át kell költöztetni.

– Elbocsátották Csernavölgyi Istvánt, a Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatóját is. Neki miért kellett távoznia?

– Ahhoz, hogy a járványt jól lehessen kezelni, nagyon pontos informá­ciókra van szükség, mert csak így lehet tervezni. Tudomásom szerint azonban ebből az intézményből több napon keresztül nem jelentették le több koronavírusos beteg elhalálozását, ami jelentősen torzította az adatokat.

– Óriási vita van arról is, hogy eleget tesztelnek-e az országban. Egyes vélemények szerint ez is jelentősen torzítja az adatokat. Miért nem végeznek el nagyobb számban gyorsteszteket?

– Az a baj, hogy nagyon sok gyorsteszt használható a világban, és ezek megbízhatósága nagyon eltérő. Van, amelyiknek a megbízhatósága megközelíti a hatvan százalékot, de van olyan is, amely csak húszszázalékos biztonsággal működik. A nem megfelelő tesztekkel tehát gondokat is okozhatunk, hiszen pozitív eredménynél sokszor indokolatlan lelki megterhelést idézhetünk elő olyanoknak, akik nem is betegek, vagy nyugtathatunk meg olyanokat, akik valójában megfertőződtek a vírussal. A gyorstesztek rá­adásul csak azt mutatják ki, hogy termelődött-e a szervezetünkben valamilyen ellenanyag. De ez nem biztos, hogy a koronavírus miatt jelent meg, hanem valamilyen egyéb, korábbi fertőzés miatt. A molekuláris tesztek viszont a vírust mutatják ki, tehát a biztonságuk lényegesen nagyobb. Arra pedig nincs lehetőség, hogy az ország lakosságát hetente többször szűrjük. A gyorsteszteket tehát meg lehet csinálni, de ezek eredménye csak klinikai vizsgálatokkal együtt értékelhető. Ha valakinek a koronavírusra jellemző tünetei vannak, be kell vinni egy olyan intézménybe, ahol a klinikai teszt elvégezhető.

– A szakemberek szerint a járvány csúcsa még előttünk áll. Ez mikorra várható, és mikor indulhat el a járvány lecsengése?

– Nagyjából egy hétre előre lehet biztosabb számokat mondani, két-három hétre előre valószínűsíthető adatokat. A számításaink szerint bízunk abban, hogy május első-második hetére elérjük a tetőzést. Ez azt jelenti, hogy utána lassan elkezdhet konszolidálódni a helyzet, és reményeink szerint nyár közepére visszaállhat a megszokott életünk.

– Mennyire valós veszély Magyarországon a visszafertőződés?

– Ez a veszély mindenhol fennáll, de nem mindenhol jelentős. Kínában azért következhetett be, mert a rendszabályok lazítása után milliós számban tértek haza kínaiak külföldről. Nálunk is valószínűsíthető ilyen második hullám, de az sokkal kevesebb megbetegedéssel járhat majd.