Soros az SZDSZ-szel nyittatta ki a kapukat

A Soros-hálózat az SZDSZ-szel együttműködve már az 1990-es években megteremtette az illegális migráció feltételeit a liberális ihletésű menekültügyi törvény kilobbizásával. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint megvan az elvi lehetősége, hogy hazánk az Európa Tanács tagállamaként, illetve a genfi egyezmény részeseként csak Európából, illetve biztonságos harmadik országból érkező menekülteket fogadjon be.

Az elmúlt tíz évben alapvetően megváltozott az illegális bevándorlókkal szembeni hozzáállás Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– A menekültek helyzetére vonatkozó 1951-es, valamint az azt módosító, 1967-es genfi egyezménynek megfelelő szellemben fogant, a menedékjogról szóló 1997. évi törvény (amely 2007-ig hatályban volt) szerint a kormány dönthetett arról, hogy mely földrajzi területről érkezőket, illetőleg mely népcsoport tagjait képes az ország átmenetileg védelemben részesíteni – ismertette a Magyar Nemzet kérdésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, hozzátéve: a menekülők nem maguk választják meg azt az országot, ahol számukra menedéket kell nyújtani.

Szavai szerint a hatályos menedékjogról szóló törvény alapján elutasítandó a nemzetközi védelemre irányuló kérelem, ha a kérelmezőnél van olyan ország, amely rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül, a kérelmező korábban biztonságos harmadik országban tartózkodott és ott lehetősége lett volna a hatékony védelem igénylésére. Hangsúlyozta, hogy Szerbia biztonságos harmadik országnak minősül.

Azzal kapcsolatban, hogy a jövőben csak Európából, illetve biztonságos harmadik országból érkező menekültek befogadására lehet-e kötelezni hazánkat, Törökországot említette példaként, amely az Európa Tanács (ET) tagállamaként, illetve a genfi egyezmény részeseként 2013-ig kizárólag Európából származó személyeknek nyújtott nemzetközi védelmet, annak ellenére, hogy a dokumentumot elvileg az abban részes államok földrajzi korlátozás nélkül alkalmazzák.

– Ám az Emberi Jogok Európai Bírósága még a genfi jegyzőkönyvnél, sőt az EU-s normáknál is szigorúbban védi a bevándorlók, menedékkérők jogait, ami jelentősen behatárolja az ET-tagállamok jogi mozgásterét. Utóbbira súlyos árnyékot vett a Valeurs actuel nevű francia lap egyik közelmúltbeli írása, amely Soros György befolyását az ítélkezési gyakorlatra nyolc fejezetben mutatja be, és amely felveti a strasbourgi bíróság összeférhetetlenségét például a magyarországi ügyekben történő döntések kapcsán – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán.

– A nyílt társadalom eszmerendszerét hirdető Soros-hálózat már az ­1990-es évek előtt is itt volt hazánkban, és azóta is nyújtogatja polipcsápjait, amelyek egy testből indulnak, ám sok területet elérnek – közölte lapunkkal Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ munkatársa. Az elemző hozzátette: Soros György az első alapítványát az akkor még szocialista Magyarországon hozta létre 1984-ben, a rendszerváltást követően pedig szinte rögtön, 1991-ben megalapította egyetemét, a CEU-t.

– A nyílt társadalom eszméjének szektaszerű hálózatához tartozó szervezetek jó ideje számos országban képesek befolyásolni a politikai döntéshozatalt, s hatással lehetnek a választási eredményekre, politikusokat emelnek fel vagy buktatnak meg – fejtette ki Párkányi Eszter. Szavai szerint hazánk történetében is volt olyan időszak, amikor a Soros-univerzumhoz tartozó „civil” szervezetek a baloldali pártok hathatós közreműködésével vitték keresztül a nyílt társadalom megvalósítását célzó szabályozási javaslataikat a törvényhozáson.

– Az NGO-k senki által meg nem választott politikai szereplőkként viselkedve gerjesztenek indulatokat a magyar társadalomban és hangulatkeltésre használják a nyilvánosságot – fogalmazott az elemző.