Soros elitcsapata nagy tűzerejű fegyverhez jutott

A Facebook tartalmi felügyeletét irányító húsz fős bizottsága gyakorlatilag felfogható a Soros-hálózat elitcsapataként – derült ki a Magyar Nemzet kutatómunkája során. Lapunk cikksorozatának mostani része világos képet ad arról, hogy a spekuláns köre a szisztematikusan felépített „filantróp” támogatási rendszerét kihasználva, kiken keresztül vonta magához a legnagyobb közösségi portál tartalmának ellenőrzését. A nem mindennapi mutatvánnyal Sorosék nagy tűzerejű fegyvert szereztek. Az új rendszer főpróbája az amerikai választási kampány lesz, de nyilvánvalóan befolyásolni tudják majd más országok belpolitikai küzdelmeit is.

Magyar Nemzet
2020. 05. 14. 18:44
null
A milliárdos spekuláns a bűnözőkkel nagyvonalú lenne Fotó: Europress/AFP
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A milliárdos nem bízta a véletlenre a legnagyobb közösségi oldal tartalmi felügyeletét irányító testületi tagok kiválasztását. Mint az cikksorozatunk előző részéből kiderült, a hamarosan tevékenykedni kezdő testület négy társigazgatója közül hárman közvetlenül kapcsolódnak a Soros-hálózathoz – és nincs ez másként a cenzúrabíróság további tizenhat tagja esetében sem, akik közül most tizenöt személyt mutatunk be.

A Soros György zászlóshajójának számító Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) fő tevékenysége a milliárdos balliberális üzletember globalista, társadalommérnöki eszmerendszerébe illeszkedő nemzetközi civil szervezetek pénzügyi támogatása, ezáltal pedig egy szerteágazó gazdasági-politikai-pénzügyi hálózat megteremtése és fenntartása. Ennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a milliárdos számára nagy reményekkel kecsegtető Facebook-cenzúrabíróság – amely a közösségi oldalt alapító Mark Zuckerberg döntéseit is felülbírálhatja majd! – tagjai többségükben szintén a hálózathoz közvetlenül kapcsolódó személyek közül kerülnek ki.

Nézzük, kikről is van szó pontosan!

Közvetlen kapcsolat

Afia Asantewaa Asare-Kyei Soros György hálózatához fűződő kapcsolatának feltárásához nem kell túl mélyre ásni, ugyanis programigazgatóként a nyugat-afrikai Open Society Initiative esélyegyenlőségi, igazságügyi és emberi jogi programjainak működéséért és irányításáért felel. Szakterülete az információhoz való hozzájutás, a kifejezés szabadsága, a nők, gyermekek és fogyatékkal élők jogai, valamint az LMBTQ+ jogok. Alan Rusbridgert, a The Guardian brit napilap volt főszerkesztőjét 2016-ban nevezték ki az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Institute for the Study of Journalism (Reuters Újságíró Intézet) elnökévé, amely támogatói között a Nyílt Társadalom Alapítványokat is feltüntette. Sőt, egy cikkében ő maga írt arról, hogy egy Nyílt Társadalom Alapítványok által biztosított támogatás segített nekik a The Guardian keleti hálózatának kiépítésében, szudáni lefedettségük kialakításában, valamint a teheráni iroda létrehozásában. Rusbridger emellett az oxfordi Lady Margaret Hall főiskola igazgatója.

Soros-párti igazgatók a Facebook cenzúrabíróságában

Először a cenzúrabizottság négy igazgatóját vettük górcső alá. Nem meglepő módon kiderült, hogy három igazgató erősen kötődik Soros György érdekeltségeihez. A negyedikről pedig, bár első ránézésre kakukktojásnak tűnt, kis kutakodás után rá kellett jönnünk, hogy nem az.

Soros egy megkerülős csellel rátenyerelt a Facebookra

A Soros-hálózat totális támadást indított a Facebook-tartalmak kontrollálása érdekében. Járulékos nyereségként nemzetközi szinten is óriási hasznot húznak belőle a spekuláns befolyása alatt álló civil szervezetek, illetve politikai pártok.

A testület egy további tagja, Maina Kiai 2018-ban csatlakozott a Human Rights Watch-hoz Global Alliances and Partnerships nevű emberi jogvédő szervezethez, emellett a Nyílt Társadalom Alapítványok Human Rights Initiative tanácsadó testületének tagja. Korábban dolgozott az ENSZ-nél, valamint az Amnesty International Africa programját is vezette. 2014-ben megkapta a Freedom House Szabadság díját. A Digital Rights Foundation alapítója, Nighat Dad a szervezet 2017-es és 2018-as beszámolójában is hivatkozott többek között Nyílt Társadalom Alapítványoktól és a Freedom House-tól kapott támogatásokra (ezek kötött felhasználású, ún. „restricted funds” projektek voltak), de mint kiderült, a Facebooktól is érkezett hozzájuk forrás. Nighat Dad emellett tagja annak a 25 fős bizottságnak (Information and Democracy Commission), amelyet a Reporters Without Borders (Riporterek Határok Nélkül) indított el és melynek célja a véleménynyilvánítás szabadságának garantálása az információs és kommunikációs globális térben.

Nobel-békedíjas cenzor

Akad még olyan a tagok között, aki közvetlenül kapcsolódik Soros szervezeteihez. Ilyen például Ronaldo Lemos, a Rio de Janeiro Állami Egyetem Jogi Iskolájának professzora, aki korábban a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott technológiai szervezeteknél is dolgozott, amire maga az Alapítvány is hivatkozik honlapján. Lemos egyébként közreműködött a brazil internetszabályozás kialakításában is. A Tawakkol Karman, Nobel-békedíjas újságíró, emberi jogi aktivista általa társalapított „Women Journalists Without Chains„ nevű civil szervezet a Soros Györgyhöz köthető National Endowment for Democracy-tól 2005 óta folyamatosan kapott támogatást, valamint egy amerikai alapítású, demokráciafejlesztéssel foglalkozó szervezet, az IREX – melynek támogatói között az Nyílt Társadalom Alapítvány is megtalálható – is biztosított anyagi támogatást a szervezet számára. Tawakko Karman aktivista tevékenységét egyébként a kormányzatot érintő kérdésekben, a korrupció, az extrémizmus, a terrorizmus és a szegénység elleni fellépés kapcsán, valamint a nők és lánygyermekek jogai, illetve a vallási reform érdekében végzi.

Közös célok

Ha közvetlenül nem is, tevékenységéből kifolyólag határozottan kapcsolódik a milliárdoshoz Pamela Karlan, a Stanford Jogi Egyetem professzora, akinek szakterülete az alkotmányjog, a választójog és a demokrácia-kutatás. Karlan másik két jogásszal közösen a Trump ellen indított impeachment eljáráshoz kapcsolódó kongresszusi meghallgatás során a „pro” érvek mellett foglalt állást. További érdekesség, hogy a professzor asszony a liberális kötődésű American Constitution Society civil szervezet testületi tagja, melynek szponzorai között techóriások is megtalálhatóak. Pamela Karlan 2006-ban a szervezet éves találkozóján nyíltan beszélt arról, hogy biszexuális, illetve diszkriminatívan említette a „fehér embereket” is. Nagy hasznára lehet majd Soros György célkitűzéseiben a tajvani Nemzeti Chengchi Egyetem professzora, Katherine Chen, akinek szakterülete a média szerepe a társadalomban, ezen belül is a média választásokra gyakorolt hatása, de az individualizmus és kollektivizmus speciális kérdéseivel is foglalkozik. A nyugati liberalizmus közkedvelt témáival foglalkozik a testület következő tagja, Sudhir Krishnaswamy az Indaiai Egyetem Jogi Iskolájának helyettes kancellárja és jogi professzora, aki másodállásban a Centre for Law and Policy Research nevű nemzetközi szervezet társalapítója. Az általuk támogatott projektek témái többek között az alkotmányos kultúra, a kormányzati reform, a fogyatékkal élők jogai, a gender és szexualitás, a transzgender jogok, a diszkrimináció és az interszekcionalitás (utóbbi egy egyenlőtlenségi koncepció). A szervezet egyébkén az Európai Uniótól is kap forrásokat.

Színes felhozatal

Nem lehet teljes a testület anélkül, hogy menekültügyekben jártas személy ne szerepelne a tagok között. Ő nem más, mint az Oklahoma Egyetem jogi karának professzora és elnöke, Evelyn Aswad, aki korábban az USA külügyminisztériumának egyik kiemelt jogásza volt, a külügynél legutoljára az „Emberi Jogok és Menekültügyi Iroda” vezetőjeként dolgozott. Főbb szakterülete a nemzetközi emberi jogok és azzal kapcsolatos kérdések. Karrierjét a The Jakarta Post riportereként kezdte, 1984 és 1991 között indonéz kapcsolattartóként dolgozott kezdetben a Reutersnél, később az Agence France Presse-nél (AFP) Endy M. Bayuni. Jelenleg a The Jakarta Post (amely weboldala szerint Indonézia vezető, „független”, angol nyelvű lapja) vezető szerkesztője és igazgatósági tagja. Szintén a közösségi média területén jártas szakembert találunk Nicolas Suzor személyében, aki a Queenslandi Műszaki Egyetem Jogi Iskolájának professzora. A technológiai szektor szabályozása, a közösségi média-irányítás, a közvetítő szolgáltatók felelősségi kérdései, a tartalommoderálás, a kifejezés szabadsága és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés mind érdeklődési és szakterületéhez tartoznak. Suzor egy professzor Twitter-bejegyzésére reagálva nemrég sokatmondóan azt írta, a felügyelőtestület hatáskörét nagyon fontos lesz mielőbb bővíteni. De Julie Owono is hasznos lehet majd a testület cenzori munkája szempontjából, aki az Internet Határok Nélkül (Internet Sans Frontières) nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója. A szervezet célkitűzései között szerepel a mindenki számára nyitott, ingyenes, diszkriminációmentes internet védelme.

Globalista törekvések

A Soros György számára kedves sokszínűség támogatása Emi Palmor számára is fontos, aki ügyvéd és az izraeli Herzliya Interdiszciplináris Központ előadója. A menedzsment, a szakpolitikai tervezés, a kormányzat működése, a közszféra és a jog képezi főbb szakterületét, korábban az izraeli Igazságügyi Minisztérium főigazgatója és szakmai vezetője (Director General) volt. A sokszínűség megteremtése mellett fontos célkitűzésének tekinti a diszkrimináció-ellenes fellépést is. Végül, de nem utolsó sorban a tizenötödik testületi tag, John Samples, a Cato Intézet alelnöke is fontosnak tartja a milliárdoshoz közel álló globalista elvek terjesztését. A Cato Intézet ugyanis egy liberális közpolitikai kutatószervezet és gondolkodóműhely, melynek középpontjában az egyéni szabadság, a szabad piac és a „béke” áll. Néhány éve Soros György az Intézet meghívására részt vett egy kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a liberális demokrácia és szabadpiac védelmezőjeként ismert Nobel-díjas közgazdász és morálfilozófus, Freidrich von Hayek The Constitution of Liberty (A szabadság alkotmánya) című művéről beszélgettek, az eseményről készült videó a mai napig megtekinthető.

Sorozatunk következő részében a cenzúrabíróság egyetlen magyar tagját, a Közép-európai Egyetem (CEU) jogi karának alapító dékánját, Sajó Andrást mutatjuk be.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.