A napokban három szervezet, a Civil Liberties Union for Europe, az Access Now és a Társaság a Szabadságjogokért feljelentette Hazánkat Brüsszelben, amiért állításuk szerint a koronavírus-járvány elleni védekezést „maszkként” használva a kormány valójában a jogállam és az alapvető jogok aláásásán munkálkodik.
Az NGO-k azonnali beavatkozást, Magyarország példás megbüntetését követelik a GDPR szabályok átmeneti felfüggesztése és a rendeleti kormányzás miatt.
Az Access Now és mostani bejegyzésük központi figurája, Hidvégi Fanny ezek után az EU Obserwernek azt nyilatkozta, hogy Magyarország az elrettentő példa, s rajtunk lemérhető, hogy miért veszélyesek azok a törekvések, amelyek különböző mobilalkalmazások bevetésével próbálnák segíteni a vírus elleni védekezést vagy a közrend fenntartását.
(Ilyen irányú próbálkozások világszerte vannak, a lényegük, hogy a mobilra telepített alkalmazás hasznos információkkal látja le a használóját, és közben segíti a hatóságokat a karantén betartásának ellenőrzésében, vagy riaszt, ha olyan személy jött a közelünkbe, aki aztán megbetegedett. A cikk egyébként alapvetően nem is ezekről, hanem az arcfelismerő szoftverekről szól, amelyek nagyban segíthetik a bűnözés felszámolását.)
Hidvégi nem részletezte, mikor és hogyan élt vissza a magyar állam az emberek adataival, vagy a „brüsszelita” portál nem közölte részletesen az álláspontját, mindenesetre jellemző, hogy ebben a kérdésben is Magyarország lett az unió mumusa.
A 444.hu-nak ugyanő arról beszélt, hogy a biztonság vagy az egészség nem előzheti meg például a szólásszabadságot, de a többi szabadságjogot sem, majd előállt azzal az összeesküvéssel, miszerint a terrorizmus elleni harc csakúgy, mint a koronavírus elleni harc sok esetben csak ürügy arra, hogy a kormány jobban megfigyelhesse az állampolgárait. (A videó végén egyébként kibújik a szög a zsákból, kiderül, hogy az egész csak egy reklám, amikor elhangzik: ezért fontos, hogy támogassuk az olyan szervezeteket, mint a TASZ.)
És Hidvégi Fanny ugyebár nincs egyedül a félelmével, hiszen fentebb említettük, három jogvédő szervezet is Brüsszelhez fordult.
Csakhogy Hidvégi Fanny mindháromnak tagja. Ő az Access Now brüsszeli irodájának vezetője, emellett a TASZ elnökségi tagja, a TASZ pedig a Civil Liberties Union for Europe tagszervezete. Így lesz tehát egyetlen véleményből rögtön három, ráadásul nemzetközi álláspont.
Ehhez a megoldáshoz viszonylag gyakran nyúlnak a Soros György bőkezű támogatását élvező szervezetek, és előszeretettel hivatkoznak egymásra olyan esetben is, amikor valamit meg kéne indokolni. A séma ilyenkor az, hogy „TASZ és az Access Now észrevételei”, a „TASZ és az Access Now közös véleménye” stb.
A tanulság tehát az, hogy a szélsőliberális jogvédők visszaélnek az emberek jóhiszeműségével, és úgy próbálják széles körben elfogadott nézetként eladni a hazugságaikat, hogy álcivil szervezetek egész sorát felvonultatva nagyobbnak, tekintélyesebbnek mutatják magukat, mint amilyenek valójában.
