Számok igazolják a családvédelmi akcióterv intézkedéseinek sikerét

– Intézetük rangsorolta az európai családtámogatási rendszereket. Hazánk holtversenyben az élen végzett, ugyanakkor a reprodukciós rátánk az európai átlag alatt van. Miért nem születik még több gyerek a nagyvonalú családtámogatásoknak köszönhetően?
– Tavaly valóban összeállítottuk az európai családpolitikai rangsort, amelyben 45 ország családpolitikai intézkedéseit vetettük össze. Szerettük volna bemutatni az elérhető, a családokat támogató intézkedések összetettségét. Az élen Franciaország mellett hazánk végzett, megelőzve Belgiumot, Lengyelországot és Észtországot. Ezekben az országokban, ha nem is feltétlenül a legbőkezűbb, de a legszélesebb körű a családoknak biztosított lehetőségek köre. Az úgynevezett teljes termékenységi arányszám hazánkban 2011-ben még csak 1,23 volt, 2019-ben viszont már 1,49-re emelkedett, ami ugyan megegyezik a 2018-as év adatával, de az idei januári adat ennél kedvezőbb, 1,60 volt. Ha a gyermekvállalási kedv nem emelkedett volna közel húsz százalékkal a 2010-es években, akkor ma mintegy 100 ezerrel kevesebb kisgyermek élne közöttünk. Egész Európában nálunk volt a legnagyobb az emelkedés. Az Eurostat adatai szerint, amely más módszerrel számol, mint a KSH, 2018-ban Magyarország termékenységi rátája 1,55 volt, ami pontosan megegyezett az uniós átlaggal, a lista hátsó harmadából tehát sikerült felzárkóznunk a középmezőnybe.

A KINCS elnöke szerint a cél az, hogy lebontsa az anyákat hátráltató akadályokat
Fotó: Teknős Miklós

– A magyar fiatalok több gyermeket szeretnének, amikor családot alapítanak, mint amennyit végül vállalnak. Hogyan lehet ezen segíteni?
– A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért kutatásai szerint a magyar fiatalok többsége házasságban szeretne élni, és kettő vagy több gyermek megszületését tartják ideálisnak. Mégis azt tapasztalhatjuk, hogy ezek a gyermekek végül nem születnek meg. A kormány családpolitikájának célja ezért az, hogy lebontsa az akadályokat, amelyek hátráltatják a gyermekvállalást. A családi típusú adózás, a gyed extra, az otthonteremtési lehetőségek, a bölcsődefejlesztések és a családvédelmi akcióterv intézkedései, köztük a babaváró támogatás mind segítenek abban, hogy a gyermekvállalást hátráltató akadályok mérséklődjenek. A reprodukciós ráta növekedése mutatja, hogy ezek az intézkedések meg tudták szólítani a párokat.

– Az első gyermek vállalásának átlagos ideje nagyon kitolódott. Ennek mi lehet az oka, és hogyan lehet ezt ellensúlyozni?
– A késleltetett gyermekvállalásnak sokszor anyagi, lakhatási okai vannak, de a tanulmányok kitolódása, a biztos egzisztencia megteremtése vagy a mamahotel-jelenség is okai lehetnek. Sem az infantilizáció, sem az individualizáció nem tesz jót a korai gyermekvállalásnak. Ezek miatt nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem születik meg annyi gyermek egy családban, amennyit eredetileg terveztek. Számos intézkedés született az elmúlt években, amelyek kifejezetten a fiatalok családalapítását segítik: a hallgatói gyed, a diák­hitel- és jelzáloghitel-elengedések, a csok. Kiemelkedő új lehetőség a babaváró támogatás, ami kellően nagy összegű ahhoz, hogy valódi segítséget jelentsen az önálló életkezdéshez.

– Sok dolgozó nő ma idősebb korban vállal gyermeket. Őket milyen intézkedések segíthetik, hogy akár egynél több gyermekük is szülessen?
– A magyarok 86 százaléka szerint jó, ha két kereső van egy családban. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy jellemzően ott születik több gyermek, ahol támogatják az édesanyák visszatérését a fizetett munka világába. Ezt szolgálják a családi adókedvezmény, a gyed extra, a mindkét szülő által igénybe vehető gyermekek utáni pótszabadságok és a bölcsődefejlesztések is. A kormány prioritásként kezeli a meddőséggel küzdő párok támogatását. Cél, hogy anyagi lehetőségeitől függetlenül mindenki vállalhasson gyermeket. Ezért 2020. február 1-jétől a meddő párok százszázalékos támogatással kapják a meddőség kezelésében alkalmazott készítményeket, aminek köszönhetően több ezer újszülött jöhet a világra.

– Mit mutatnak a kutatások, lesz számottevő demográfiai hatása a családvédelmi akcióterv bevezetésének?
– Az akciótervet 2019 februárjában jelentette be a miniszterelnök, és jú­liustól indultak el az első intézkedések. Rövid idő telt el azóta, de kijelenthetjük, az intézkedések sikeresek, és bizonyos mutatókban már a hatásaikat is érzékelhetjük. A babaváró támogatásra 2020. március 20-ig több mint 77 ezer igénylés, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatására már több mint 25 ezer beadott kérelem érkezett. A jelzáloghitel-csökkentésekre pedig csaknem 15 ezer kérelem futott be. A családvédelmi akcióterv sikerét jelzi, hogy a rendszerváltozás óta nem kötöttek annyian házasságot, mint 2019-ben. Összesen 65 300 pár házasodott össze, ami majdnem harminc százalékkal több 2018-hoz és 84 százalékkal 2010-hez képest. Tavaly februártól folyamatosan nőtt a házasulási kedv. Idén januárban, pontosan tizenegy hónappal az akcióterv bejelentését követően pedig 9,4 százalékkal több baba született, mint az előző év azonos időszakában. Ez a javulás minden bizonnyal összefügg a bevezetett családtámogatásokkal.

– A szülők mennyire elégedettek a családvédelmi akciótervvel?
– Felméréseink szerint a gyermekvállalási korban lévő magyarok 96 százaléka egyetért az akciótervnek legalább egy intézkedésével, a hétből átlagosan öt intézkedéssel, és háromnegyedük vagy már részt vesz benne, vagy tervezi, hogy igénybe fogja venni valamelyik intézkedést.

– Milyen hatékony elemek vannak más országok családtámogatási rendszerében, amiket hazánk is bevezethetne?
– Bár élen járunk a családok támogatása terén, de így is sokat tanulhatunk másoktól. Például a munkaerőpiacunk rugalmasabbá tétele, az atipikus munkaformák, így a részmunka, a távmunka nagyobb arányú elterjesztése és hatékony működtetése kapcsán sokat tudnánk tanulni más országoktól. Mindez most talán aktuálisabb, mint valaha.