Szombattól kezdődhet az aláírásgyűjtés az EP-választásra

Szombattól kaphatják meg a pártok az ajánlóíveket, ezzel elkezdődik az aláírásgyűjtés az európai parlamenti (EP) képviselők májusi választására.

Forrás: MTI2019. 04. 05. 8:12
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A májusi európai parlamenti választáson indulni szándékozó pártoknak ajánlóíveken kell megszerezniük az induláshoz szükséges 20 ezer érvényes támogató aláírást.

A választáson indulni szándékozó pártoknak a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) kell bejelentkezniük. A testület eddig 24 pártot vett nyilvántartásba. Az aláírásgyűjtő íveket is az NVB-nél kell igényelniük a pártoknak. Ezeket az igényléseket már leadhatták korábban is, de az íveket csak péntektől nyomtathatja ki a Nemzeti Választási Iroda.

Azok a pártok, amelyek péntekig leadják igényüket az ajánlóívekre, legkorábban szombaton reggel 8 órakor vehetik át az íveket, és ezzel kezdetét veszi a 19 napig tartó aláírásgyűjtés. Az ajánlóívekre vonatkozó igényeket április 6-a után is be lehet nyújtani a választási irodához, az iroda ezeket érkezési sorrendben dolgozza fel, és nyomtatja ki az íveket az informatikai rendszerből.

Mivel az EP-választáson választójoggal rendelkezik – és így lista ajánlására is jogosult – az a magyar állampolgár is, aki az Európai Unión kívüli lakóhellyel rendelkezik, külön ajánlóív szolgál a magyarországi lakcímmel és személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok ajánlásainak gyűjtésére, illetve a magyarországi lakcímmel vagy személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgárok ajánlásainak gyűjtésére. A választópolgár több listát is ajánlhat, de egy listát csak egyszer.

A pártok április 23-án 16 óráig gyűjthetik össze az induláshoz szükséges 20 ezer ajánlást, és addig jelenthetik be országos listáikat az NVB-nél.

Ajánlásokat a választópolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni. A törvény azonban tiltja az ajánlás gyűjtését az ajánló és a gyűjtő munkahelyén munkaidőben vagy munkavégzése közben, a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban lévőtől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben. Tilos ajánlást gyűjteni közösségi közlekedési eszközön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzat hivatali helyiségeiben, felsőoktatási és köznevelési intézményben, valamint egészségügyi szolgáltató helyiségeiben is.

A választópolgároknak figyelniük kell arra, hogy csak az az ajánlóív hiteles, amelyen szerepel a választási iroda pecsétje, az ív sorszáma, és fel van tüntetve rajta az aláírásgyűjtő polgár neve és aláírása. A pártoknak figyelniük kell arra, hogy az ajánlást gyűjtő pontosan adja meg az adatait, mert amennyiben azok hibásak (például elírja a személyi azonosítóját) az ajánlóíven szereplő összes ajánlás érvénytelen.

A gyűjtés befejezésekor az összes ívet (azt is, amelyen egy ajánlást sem tettek) le kell adniuk a pártoknak, különben le nem adott ívenként ezer forint bírságot szab ki a Nemzeti Választási Bizottság. A 2014-es EP-választáson a pártokat összesen 92 millió forintra bírságolták az időben le nem adott ajánlóívek miatt.

Eddig 24 párt jelezte indulási szándékát

Szombaton kezdődik az európai parlamenti (EP-) választás kampánya, az EP-ben Magyarországnak jutó 21 képviselői helyért eddig 24 párt jelezte indulási szándékát a Nemzeti Választási Bizottságnál.

Áder János köztársasági elnök március 1-jén írta ki a magyarországi európai parlamenti választást május 26-ára, a kampány a törvény szerint ötven nappal korábban kezdődik. A nyilvántartásba vett pártok szombat reggeltől kikérhetik az ajánlásgyűjtő íveket és megkezdhetik az ajánlások gyűjtését. A választáson csak az a párt állíthat listát, amely április 23-án 16 óráig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást a választópolgároktól.

A jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók jelölőszervezet általi közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.

Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

A választási kampány végéig a pártok engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát) mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is minden esetben szerepelnie kell impresszumszerűen a kiadó adatainak, így fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadás felelősének nevét is.

A választási eljárási törvény szerint kampányidőszakban korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni. A jogszabály azonban előírja, hogy plakátot elhelyezni magántulajdonú ingatlanon, építményen, oszlopon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet. Tilos plakátolni védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, valamint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül. A jogszabály tavaly év végi módosulása következtében már nem lehet például villanyoszlopokon a tulajdonos engedélye nélkül plakátot elhelyezni, tiltott az útra, járdára felfújt hirdetés is.

A kampány ideje alatt tehetnek közzé a jelölőszervezetek politikai hirdetést és reklámot.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (valamint az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek március 8-áig jelezték ezt a szándékukat az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), és ott nyilvántartásba is vették a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét. Az ÁSZ 121 nyomtatott és 85 elektronikus sajtótermék hirdetési árjegyzékét vette nyilvántartásba. A politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie, fel kell tüntetni rajta a megrendelő nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét.

A politikai reklámot – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban lehet közzétenni. Ezért a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást. A kereskedelmi műsorszolgáltatóknak szombaton, április 6-án 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy a kampányban politikai reklámot akarnak közzétenni. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, ahhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

A kampányidőszakban választási gyűléseket is lehet tartani, ezek a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, azt a megtartása előtt legfeljebb három hónappal, a meghirdetése előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.

A szavazás napján nem lehet választási gyűlést tartani.

 

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Még két napig, szombaton 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek a május 26-i európai parlamenti (EP-) választás kampányában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény részletezi ezt a szabályt és különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölő szervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 6-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel. Abban az esetben, ha a médiaszolgáltató határidőben nem nyilatkozik, politikai reklámot nem tehet közzé a kampányidőszakban.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot is, amely nem lehet kevesebb 150 percnél.

Az NVB-hez egyelőre csak a Magyar RTL Televízió Zrt. jelentkezett be, és 150 percben határozta meg a politikai reklámok közzétételének időtartamát.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.