A közvélekedés és az új műanyag-szabályozás alapján megállapítható, hogy a nagyvállalatoknak nagyobb felelősségük kell hogy legyen a műanyagok túlhasználatának megfékezésében – állapítja meg a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.
Műanyag: barát és ellenség
Az elemzés rámutat: 1950 óta több mint hatmilliárd tonna műanyaghulladék termelődött a világon, aminek mintegy 90 százalékát nem hasznosították újra. A népszerű anyagból jelenleg 380 millió tonnát gyártanak évente, a műanyag iránti kereslet pedig folyamatosan nő a világban. A nehezen lebomló műanyagok kockázatot jelentenek az élővilágra. Gyártásuk, megsemmisítésük káros gázkibocsátáshoz vezet, a mikroműanyagok a szervezetbe kerülve betegségeket okozhatnak. Ezek ellenére a műanyag nem véletlenül a legkeresettebb anyagok egyike. Kiváló tulajdonságainak köszönhetően (például olcsó, formálható, könnyű) a teljesen műanyagmentes élet a ma ismert fogyasztói kultúra és modern civilizáció végét jelentené. A műanyagot nem lehet betiltani, használatát azonban korlátozni kell, az értékes műanyaghulladékot pedig nyersanyagként minél nagyobb arányban kell visszavezetni a körforgásos gazdaságba.
Támogatják az egyszer használatos műanyagok visszaszorítását
Ebbe az irányba tesz fontos lépést a 301/2021. (VI. 1.) kormányrendelet, amely korlátozza bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek (például evőeszköz, szívószál, fültisztító pálcika, egyes bevásárlótáskák, szatyrok stb.) forgalmazását – tájékoztat a Klímapolitikai Intézet elemzésében. A Századvég korábbi felmérése alapján az emberek 89 százaléka támogatja ezeknek a műanyag árucikkeknek a visszaszorítását. A szintén július 1-jén életbe lépő 2020. évi XCI. törvény következtében az uzsonnás vagy kiflis műanyag zacskók kilogrammonkénti termékdíját 57 forintról 1900 (!) forintra emelik.
Nagyobb vállalati felelősséget!
Az intézkedések illeszkednek abba a koncepcióba, hogy az emberek helyett a szennyező vállalatok legyenek felelősek a klíma- és környezetvédelemért. A műanyagok alkalmazásának törvényi korlátozása már az 1970-es években felmerült, az ágazati érdekérvényesítés nyomán a szabályozási kísérletek azonban elhaltak – fejti ki az elemzés. A műanyag túlhasználatával kapcsolatban akkor is és még ma is a vásárló egyéni felelősségét hangsúlyozzák előszeretettel, holott a nagyvállalatok és nem a fogyasztók azok, akik a műanyagok előfordulását azok helyettesítésével leginkább mérsékelni képesek. Ez szintén összhangban van az emberek gondolkodásával. A Századvég 2020-as, az EU 27 tagállamára és az Egyesült Királyságra is kiterjedő, Európa Projekt nevű kutatása alapján megállapítható, hogy a kérdésben összeurópai konszenzus rajzolódik ki: az európaiak 81 százaléka egyetért az állam környezetszennyező vállalatokkal szembeni határozott fellépésével. Magyarországon ez az arány 83 százalékot ért el.
