Törvényi szigorral és összefogással küzdünk a tiszta környezetért

Szigorúbbá vált a szankciórendszer a februárban elfogadott törvénymódosító csomagnak köszönhetően, a szemetelések és az illegális hulladéklerakások elleni küzdelmet a hatóságok széles köre segíteni fogja. Abban mindenki egyetért, hogy a törvénysértések ellen keményen fel kell lépni, de az egyes szereplők – így a kormány és a civilek – abban is biztosak, hogy csak megelőzéssel és szemléletformálással lehet célt érni. A kormány jelentős összegekkel támogatja a lerakók felszámolását.

Már 15 ezernél is több bejelentés érkezett illegális hulladéklerakókról a hatóságokhoz Fotó: Havran Zoltán

Egy év alatt, 2020. március 1. és 2021. február 28. között települési hulladék közterületen engedély nélküli lerakása, elhelyezése vagy a közterületen nem a kijelölt lerakóhelyen történő lerakása, elhelyezése miatt 1192 főt marasztaltak el szabálysértés miatt. A kiszabott bírság összege 17,413 millió forint, az egy főre eső bírságátlag 26 585 forint volt – erről tájékoztatott lapunk megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata. Emlékeztettek arra, hogy a szemeteléssel, az illegális hulladéklerakással kapcsolatos jogellenes magatartások korábban a szabálysértési törvény szerinti köztisztasági szabálysértésnek minősülhettek.

– A szabálysértési hatósági hatáskör változása kapcsán a köztisztasági szabálysértéssel összefüggő eljárások 2020. március 1-jétől kerültek át a járási (fővárosi kerületi) hivataloktól a rendőrséghez, azok illetékes szerveihez mint általános szabálysértési hatóságokhoz. Emiatt a korábbi években történt szabálysértésekről nincsenek adataink – emelték ki.

Kifejtették, hogy a hatóság az érdemi döntés meghozatalánál figyelemmel volt a szabálysértés tárgyi súlyára, az elkövetés körülményeire, valamint – amennyiben az rendelkezésre állt – a tettes anyagi és szociális helyzetére. – A szabályszegés elbírálása szempontjából a hulladék fajtája határozta meg az eljárás típusát. A hulladékkal kapcsolatos jogsértő magatartás elkövetése esetén a szabálysértési felelősség alkalmazhatóságát kizárta, ha jogszabály közigazgatási eljárásban hulladékgazdálkodási bírság alkalmazását rendelte el.

Szabálysértés csak abban az esetben volt megállapítható, ha a közterületen illegálisan elhelyezett hulladék településinek minősült, veszélyes hulladék esetén bűncselekmény, egyéb – például építési – hulladék esetében közigazgatási jogsértés valósult meg – hangsúlyozta az ORFK kommunikációs szolgálata.

Hozzátették: a szabálysértési eljárások alapját képező feljelentések elbírálásánál a hatóságok nagy számban találkoztak olyan esetekkel, amelyek nem szabálysértési, hanem közigazgatási bírsággal sújtandó törvénysértésnek minősültek. Ezeket az ügyeket a hulladékbírság kiszabására illetékes környezetvédelmi hatósághoz (az önkormányzat jegyzője) tették át, amelynek ebben hatásköre van.

Sokkal súlyosabb szankciók

Kitértek arra is, hogy a települési hulladék engedély nélküli vagy nem a kijelölt lerakóhelyen történő lerakására, elhelyezésére nagyrészt az a jellemző, hogy az elkövetőt nem érik tetten, a szabálytalanul lerakott hulladékot leginkább megtalálják, és annak tényéről tesznek bejelentést a rendőrségnél. Jellemző az is, hogy a hulladékot az elkövetés helyére annak jellegénél, terjedelménél vagy súlyánál fogva járművel vagy gépjárművel szállítják.

Már 15 ezernél is több bejelentés érkezett illegális hulladéklerakókról a hatóságokhoz
Fotó: Havran Zoltán

Fontos kiemelni azonban, hogy 2021. március 1-jétől változtak a jogszabályok, így a szemetelés, a települési hulladék közterületen történő engedély nélküli lerakása, elhelyezése, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen történő lerakása, illetve elhelyezése márciustól már nem szabálysértésnek minősül.

Az ilyen jogsértő magatartások miatt a továbbiakban a hulladékgazdálkodási hatóság által alkalmazható közigazgatási bírság kiszabásának, illetve adott esetben büntetőeljárás lefolytatásának lehet helye. Arra vonatkozóan a hatóságok nem vezetnek statisztikát, hogy a szemetelés vagy a hulladékgazdálkodási szabályok megszegése miatt mennyi és milyen jellegű intézkedést kezdeményeznek.

Együttműködésben más szervekkel

– Az új jogszabály hatályba lépése óta eltelt idő rövidségére tekintettel szakmai tapasztalataink nincsenek, de a szigorúbb szankcionálás mindenképpen az illegális hulladéklerakás, a szemetelés megelőzését szolgálja, annak visszaszorítására irányul. A közigazgatási szankcionálás hatékonyabb eszköznek bizonyulhat a vélhetően magasabb bírságösszegek, illetve az elkövetőnek az illegálisan lerakott hulladék elszállítására való kötelezése miatt, és azért is, mert a magánterületen elkövetett esetekre is kiterjed a hatálya – fogalmazott az ORFK.

Megjegyezték, hogy az illegális hulladéklerakás akkor minősül bűncselekménynek, ha a jogellenesen elhelyezett hulladék alkalmas az emberi élet, a testi épség, az egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve az élő szervezet egyedének a veszélyeztetésére.

Ez a tényállás 2021. március 1-jei hatállyal bővült, és a bűncselekmény megvalósul csupán a jogszabályban meghatározott – ezer kilogrammot vagy tíz köbmétert meghaladó – mennyiség feletti hulladék illegális elhelyezésével is. Ezáltal a bűncselekmény gyanúját könnyebben és előreláthatóan több esetben lehet megállapítani a jövőben.

A rendőrség a minél sikeresebb, hatékonyabb felderítés érdekében együttműködik a kormányhivatalokkal, önkormányzatokkal, jegyzőkkel, polgárőrségekkel, természetvédelmi őrökkel, halászati őrökkel, mezőőrökkel, katasztrófavédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal.

A rendőrség a fővárosban a kerületi önkormányzatok városrendészeti osztályaival, a közterület-felügyelettel, esetlegesen a mezőőri szolgálattal vagy természetvédelmi őrszolgálattal dolgozik együtt, járőrtevékenységet (szemétkommandót), portyaszolgálat folytatnak, térfigyelő kamerákat telepítenek, tiltó táblákat helyeznek el és közös akciókat szerveznek.

Támogatják az ország megtisztítását

– A februárban elfogadott törvénymódosító csomagnak köszönhetően szigorúbbá vált a szankciórendszer, a jogsértések elleni fellépést a hatóságok széles köre, többek között a mezőőrök, a vadőrök, a közúti ellenőrök is segíteni fogják – közölte lapunk érdeklődésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Hozzátették, hogy a kormány a Klíma- és természetvédelmi akciótervben megfogalmazottaknak megfelelően a következő időszakban jelentősebb forrásokat fordít a szemléletváltásra és a megelőzésre is, mert az illegális hulladékképződés hatalmas károkat okoz.

A Tisztítsuk meg az országot! program első ütemében a kormány 13 milliárd forintot fordít arra, hogy erdeink, folyóink, vasúti és közúti létesítményeink tisztábbak és az évtizedek óta jogtalanul lerakott szeméttől mentesek legyenek.

A programban az ITM hétmilliárd forintos keretösszegű pályázatot hirdetett. Erre civil és gazdálkodó szervezetek, egyházi jogi személyek 2021. január 31-ig nyújthattak be pályázatot a közforgalmú területek megtisztítására, illetve az ingatlanok védelmi rendszerének kiépítésére igényelhettek támogatást.

A kérelmek elbírálása lezárult, a 285 nyertes pályázó összesen mintegy 2,4 milliárd forint támogatással teheti tisztábbá az ország egy-egy szegletét, előzheti meg a további illegális hulladéklerakást. A kedvezményezettek átvehették támogatói okiratukat, és a támogatási előlegeket is megkapták.

Eközben már több mint 16 ezer felhasználó töltötte le a HulladékRadar applikációt, és 15 ezernél is több bejelentés érkezett illegális hulladéklerakókról a hatóságokhoz. Az applikáció fejlesztése folyamatos, a cél olyan rendszer kialakítása, amelyben a bejelentések helyszínének azonosítása, az adatok továbbítása és a visszajelzések kezelése automatikus, továbbá a bejelentő visszajelzést kap a bejelentésével kapcsolatos lépésekről, illetve a program eredményei térképen is megjeleníthetők.

A lomisok is gondot okoznak

A Hulladékvadász.hu szakportált működtető csapat a gyakorlati oldalról látja a szemetelés, az illegális hulladéklerakás problémáját, ami ellen Kertész Balázs, az internetes oldal főszerkesztője szerint szélmalomharcot folytatnak. Ugyanakkor pozitív fejleménynek tartja, hogy az ő munkájuknak is köszönhetően az állami szerepvállalás is erősebb lett a területen. Önkormányzatok, civil szervezetek pályázhatnak jelentős támogatásokra illegálisan elhelyezett szemét felszámolásához, de a forrásokból még több kellene.

Egyre többeket zavar a természetben eldobott szemét
Fotó: Teknős Miklós

– A gond az, hogy egyre több szemetet hagynak el az emberek, főleg a járvány alatt romlott a helyzet. Mi is pályáztunk, takarítunk is, de ha felszámolunk egy kupacot, kettő-három új jelenik meg. Egyre több hulladék keletkezik, és mintha mind többen lennének, akik törvénysértő módon szabadulnak meg a szeméttől. Sokan nem fizetnek a hulladékelszállítási szolgáltatásért, és a természetbe viszik ki a szemetet. A feketén dolgozó építési vállalkozók egy része is az erdőkbe szállítja a hulladékot, és a lomisok is nagy gondokat okoznak, mert amit nem tudnak eladni, az a természetben köt ki – emelte ki Kertész Balázs.

Komoly társadalmi összefogás kellene

A környezetmérnök szerint komoly társadalmi összefogás kellene ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet, és mindenkinek, aki tud tenni a szemetelés ellen, komolyan kell vennie a feladatát. Úgy véli, a fellépést az alapoktól kellene elkezdeni, például ha valaki eldob egy cigicsikket vagy az autóból kidob egy szemetet, azt nagyon meg kellene büntetni. Emellett el kellene érni, hogy minél többeket zavarjon a szemetes környezet, mert most még nagyon sokan szemet hunynak a probléma felett, még olyanok is, akik egyébként betartják a törvényeket.

– A jogsértők fel lesznek háborodva a határozott intézkedés miatt, de máshogy nem fog menni. S ha a kis dolgokat visszaszorítjuk, akkor lehet hatékonyabban fellépni a nagyobb bűncselekmények ellen.

Talán mind több ember tenne akkor a rend érdekében, egyre többen mutathatnának jó példát, és ezzel megváltozna az össztársadalmi kép. Ebből a szempontból pozitív folyamatot érzékelünk, mert egyre többen szolgálják a zöldügyeket, csak még nem elegen – hangsúlyozta a szakember. Kertész Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy ha valaki illegális hulladéklerakást lát, ne lépjen fel fizikailag a bűnözők ellen, mert könnyen a rövidebbet húzhatja. Ehelyett a környezetmérnök azt javasolja, hogy az emberek próbáljanak meg jó minőségű felvételt készíteni a cselekményről, ami lebuktathatja a tetteseket. – Ha sokan teszünk a tisztább környezetért, akkor előbb-utóbb célt érünk – tette hozzá.