További lépések a XXI. századi magyar egészségügy irányába

Egyre többen helyezkednek el vagy épp térnek vissza az egészségügybe dolgozni a béremelésnek, a lakhatási körülmények javításának és az intézmények megújulásának köszönhetően — mondta el a lapunknak adott interjúban Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár. Július elsejétől, a Semmelweis-naptól újabb nyolcszázalékos alapbéremelést kaptak az ápolók és a védőnők, illetve megkezdhették munkájukat a praxisközösségek. Az államtitkár szerint minden intézkedésnek a fejlődő, folyamatosan javuló egészségügyi ellátás irányába kell mutatnia.

Az államtitkár szerint megállt a létszámcsökkenés Fotó: Kurucz Árpád

– Az egészségügyi dolgozók legnagyobb ünnepe július 1-je, Semmelweis Ignác születésnapja. Ezért időzítették erre a napra az egészségügyi szakdolgozók és a védőnők bérének nyolcszázalékos emelését?

– Az időzítés, az, hogy előre hoztuk a béremelést, tényleg nem véletlen. Semmelweis Ignác személyiségében megjelent az a hozzáállás: nemcsak gyakorolni kell a szakmát, hanem mindig figyelni arra, hogy amit teszünk, az a legjobb-e a betegnek. Ma Magyarországon az egészségügyben dolgozókban megvan a bátorság, kötelezettségtudat és áldozatvállalás ahhoz, hogy ha látnak valamit, amiben fejlődni kell, mernek változtatni: így lesz folyamatosan javuló az egészségügyi ellátás. Mindig lehet többet, jobbat teremteni. Szeretnénk ezúton is kifejezni a köszönetünket minden egészségügyi dolgozónak.

– Miben nyilvánul meg ez a szemléletváltás?

– A kórházakat talán már nem is a kór, a betegség házainak, hanem egészségközpontoknak kellene hívnunk, amelyekben folyamatosan fejlődnek a gyógyítás módszerei, gondoljunk csak az egynapos sebészetekre. Az a célunk, hogy a magyarok biztonságérzete minél nagyobb lehessen az egészségügy terén is. De a legjobb az lenne, ha az életmódra odafigyelve megelőzhetnénk a betegségeket: sokat dolgozunk azért, hogy minél több legyen az egészségben eltöltött évek száma.

– A korábbi bejelentése szerint 2020 januárjában 14 százalékos, novemberé­ben újabb 20 százalékos, végül 2022 januárjában további 30 százalékos egészségügyi szakdolgozói béremelés lesz. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Fontos tudni, hogy az ápolói béremelés már 2016-ban elkezdődött, most ezt folytatjuk, aztán a következő években is tovább emelkedik a bérük: 2022-re átlagosan két és félszeresét fogják keresni annak, amit 2016 előtt vittek haza. Egy 19–21 éves jogviszonnyal rendelkező, OKJ végzettségű ápoló átlagkeresete 2010-ben 172 228 forint volt, idén júliustól 361 314 forint, 2022 januártól pedig 575 539 forint lesz. Egy 4–6 éves jogviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű ápoló átlagkeresete a 2010-es 199 805 forinthoz képest júliustól 407 908 forint, 2022. januártól 649 873 forint lesz. Egy 19–21 éves jogviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű ápoló átlagkeresete 2010-ben 222 976 forint volt, a júliu­si emeléssel 433 405 forint, 2022. januártól pedig 690 371 forint lesz. Az alapbér emelése mellett ez minden kiegészítő keresetre vonatkozik. A kormány korábban ígéretet tett, hogy 2019 novemberében megkezdi az egészségügyi szakdolgozók bérének emelését, ezt hoztuk előre július elsejére, így ez a nap több szempontból is ünnep volt az ápolóknak és védőnőknek. Tegnap indult el ténylegesen a Három generáció az egészségért program is, amellyel megerősítjük az alapellátást. A lakosságnak így könnyen hozzáférhető lesz a szolgáltatások széles köre, hiszen a praxisközösségekben lesz többek között háziorvos, gyógytornász, dietetikus, pszichológus is. Ez is egy újabb lépés a XXI. századi egészségügyi ellátás irányába.

– Gulyás Gergely a 133. Kormányinfón úgy nyilatkozott, az orvosok is számíthatnak béremelésre. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetése szerint azonban kudarcba fulladtak a bértárgyalások. Van még esély arra, hogy 2022-ig emeljék az orvosok fizetését?

– A kormány valóban ígéretet tett arra, hogy ebben a ciklusban biztosítja a béremelést, ám konkrét összegeket még nem állapított meg. A feladatunk az, hogy a kamarával már megkezdett egyeztetéseket folytassuk és újra a kormány elé vigyük, hogy milyen béremelési szerkezetben lehet ezeket megvalósítani. Nagyon örülök, hogy mind a tárca, mind a MOK egyetért abban: a béremeléssel együtt meg kell szűnnie a hálapénznek, ami nyilvánvalóan nem azonnal történik, hanem folyamatként.

– Napirenden van az újabb tiltakozó akciót kilátásba helyező közellátást végző fogorvosok bérrendezése?

– Igen, jogos igénynek tartom a kérésüket és elkötelezett a tárca abban, hogy ezt minél hamarabb megvalósítsa. Az a cél, hogy hasonló arányú és jellegű jövedelmet kapjanak, mint az alapellátást végző orvosok. Egyébként több lépést is tettünk már a helyzetük javításáért: a kormány 2010-ben 22,6 milliárd forintot fordított fogászati alapellátásra, 2019-ben pedig már 32,9 mil­liárd forintot. Ezenfelül 2017-ben egyszeri 2,6 milliárd forint támogatást kaptak a fogorvosok, 2018. március 1-jétől pedig havonta 130 ezer forintos rezsitámogatásban részesülnek praxisonként.

– Sokszor elhangzott az elmúlt években, hogy a kormány nemcsak a béremelésekkel, hanem a munkakörülmények javításával is itthon és az ágazatban szeretné tartani a szakdolgozókat. Erről szólnak a nővérszálló-felújítások is. Hol tartanak ezek jelenleg?

– Az egészségügyi szakellátók szállóit egy EFOP-programban, uniós forrásból fejlesztjük az egész országban. Összesen 16 helyszínen, 1524 férőhelyen valósul meg a program. Van köztük olyan, ahol régebbi épületet bontanak le és teljesen újat építenek a helyére, többségében pedig már meglévő épületet újítanak fel. A felújítások 2017-ben elkezdődtek, remélhetőleg néhány hónapon belül több átadás is lesz.

Az államtitkár szerint megállt a létszámcsökkenés

– Az egészségügyi szakmát tanuló fiataloknak biztosított ösztöndíjak elérték a kívánt hatást? Lesz elegendő utánpótlás a tömeges nyugdíjazások után?

– Azt látjuk, hogy a több irányból érkező, de egyfelé mutató intézkedésekkel valóban megállt az egészségügyben a 2010-es évek elejéig tapasztalható létszámcsökkenés. Sőt, megfordult a trend és kezdenek többen visszatérni, illetve elhelyezkedni az ágazatban. Hatezerrel több orvos praktizál hazánkban most, mint 2010-ben. Ez a tendencia többek között a jelentős bérfejlesztéseknek, a lakhatási lehetőségeknek és a látványos műszerpark-fejlesztéseknek is köszönhető, utóbbi is évek óta, ütemezetten zajlik vidéken és a fővárosban is.

– A kórházi adósságállomány május végén 37 milliárd forint volt. A finanszírozási rendszer átalakítása mennyi idő alatt hozhat áttörést az intézmények gazdálkodásában?

– A finanszírozási rendszer rendbetétele hosszabb folyamat, de elmozdultunk abba az irányba, amely a kórházak valós költségeit veszi figyelembe. Számos előkészítő anyag megszületett, amelyek abban segítenek, hogy a finanszírozás teljes struktúrája átalakulhasson. A változás érdekében szorosan együttműködünk a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Kórházszövetséggel, illetve az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével.

– A leginkább eladósodott intézmények élére költségvetési felügyelőket neveztek ki. Tőlük milyen visszajelzések érkeztek eddig?

– Az eladósodott kórházak valóban elkezdtek szigorúbb gazdálkodáspolitikát folytatni. A költségvetési felügyelők látják, hogy melyik probléma vonatkozik az adott intézményre és melyik rendszerszintű, utóbbiakat jelzik is a miniszté­riumnak. Igyekszünk olyan megoldásokat találni, amelyek a kórházak szakmai munkáját stabilan támogatják és elősegítik a költségvetés jobb betartását. Mindez az átalakítás olyan, mintha gyorsvonatot szerelnénk menet közben: a betegellátásnak mindeközben biztonságosnak és folyamatosnak kell lennie.

– A WHO szerint a betegterhek a visegrádi négyek közül Magyarországon a legnagyobbak, a felmérésük szerint 28 százalékot állnak átlagosan a magyar betegek a saját ellátásuk költségeiből. Mivel tudnák ezt csökkenteni?

– A WHO a megszokottnál szélesebb körben használja az egészségügyre fordított magánkiadások fogalmát, beleért olyan termékeket és szolgáltatásokat is, mint például a vitaminok, a táplálékkiegészítők, a kontaktlencse vagy akár a masszázs, gyógyfürdő igénybevétele. Az OECD legutóbbi besorolása szerint azonban a magyarok a valódi orvosi ellátás költségeinek 16 és fél százalékát fedezik saját pénzből. Vannak országok – például az Egyesült Államok –, ahol az orvosi kiadások teljes költségét a betegeknek kell állniuk, ám hazánkban ez alól védettek a járó- és fekvőbeteg-ellátásban is, nem beszélve a legkorszerűbb gyógyszerekről, amelyeket szintén biztosít az állam.

Kásler: Semmelweis életműve ma is mérce

Semmelweis Ignác életműve, pályafutása ma is mérce, szerepe a világban rendkívüli, az ő példamutatásában ötvöződik az emberiség és a magyarság minden nemes értéke – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Semmelweis-napi elismerések átadásán tegnap a Pesti Vigadóban. Kásler Miklós felidézte, a tudós felfedezésével leírta a gyermekágyi láz okát, kialakulásának folyamatát és azt, hogy a fertőzést milyen módszerekkel lehet megelőzni. – Nekünk ő a mérce, és a magyar orvostudomány első nagy generációját gyűjtötte maga köré – hangsúlyozta a miniszter.