Az európai parlamenti (EP-) választás nem hagyhatja érintetlenül az Európai Unió belső szerkezetét, az európai társadalmakhoz való viszonyát, és a kontinenst gyötrő problémákkal, például a migráció ügyével is sokkal hatékonyabban kell foglalkoznia – vélekedett az igazságügyi miniszter, a Fidesz-KDNP listavezetője a Magyar Demokrata című hetilapnak adott, szerdán megjelent interjújában.
Trócsányi László hangsúlyozta: sok múlik azon, hogy milyen szemléletű új Európai Bizottság jön majd létre. Ez nagymértékben függ majd a bizottság elnökétől, ami pedig azzal áll szoros összefüggésben, hogy az állampolgárok milyen üzenetet küldenek az európai vezetőknek a május 26-i választáson.
Abban bíznak, hogy az új Európai Bizottság a kollegialitást jobban tiszteletben tartja majd, és a szerződések szellemében jár el – tette hozzá.
A miniszter szerint a választások után jobban látható lesz, merre megy Európa. Abban bíznak, hogy „felülkerekedik a józan ész, és nem egy idealisztikus, soha nem teljesíthető ábrándokat megfogalmazó Európai Unióban” találják magukat.
Emellett az is a választás tétje, hogy a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretről szóló tárgyalásokon a nemzeti érdekeket is szem előtt tartsák. Elmondta, a magyar kormánynak szilárd álláspontja van a mezőgazdasági támogatások és a kohéziós források ügyében. Emellett azt szeretnék, ha a határvédelem finanszírozása is megjelenne a többéves pénzügyi keretben.
A Fidesz-KDNP EP-listavezetője azt mondta: bíznak abban, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja marad. Kérdés viszont, hogy a néppárt milyen irányba akar menni, mert ez határozza meg majd a Fidesz álláspontját.
Trócsányi László úgy értékelt: az Orbán-kormány 2010-es választási győzelmével, valamint a visegrádi együttműködés megerősödésével új időszámítás kezdődött az Európai Unióban. A nemzeti és a közép-európai pozíciók sokkal inkább érzékelhetők lettek az összeurópai döntéshozatal során.
A kormány – mint kifejtette – az elmúlt nyolc évben olyan fontos témákban is határozott álláspontot fogalmazott meg, amelyek szembementek az európai fősodorral, az úgynevezett politikailag korrekt beszéddel. A nem kormányzati szervezetek finanszírozása, és az átláthatóságuk, a multikulturális társadalom, a migráció, a határvédelem kérdése, a nemzetpolitika ügye mind vitát váltott ki Európában. Megjegyezte, vannak pártok, amelyek a problémákat szeretnék a „szőnyeg alá söpörni”, de kiemelte: ha egy vitát elfojtanak, „akkor félő, hogy a szélsőséges pártok húznak abból hasznot, ez pedig senkinek nem állhat érdekében”.
A jogállamisági bírálatról azt mondta: úgy tűnik, a nyugati országokkal, az úgynevezett régi demokráciákkal szemben elnézőbbek, mert ott a jogi kultúrát stabilnak vélik. Ezzel szemben a még mindig „új demokráciáknak” titulált közép-európai országok iránt erős a politikai bizalmatlanság. A politikai döntésekbe könnyebben látnak bele jogállamisági problémákat. „Mivel nem objektív mércével vizsgálódnak, hanem politikai megfontolások alapján tesznek megállapításokat, előfordul, hogy azonos, vagy hasonló jogszabály egy ”régi demokráciában„ nem okoz gondot, ezzel szemben egy ”fiatal demokráciában„ bírálatokat vált ki – fogalmazott a miniszter.
Kitért arra is, hogy számos elvi problémát vethet fel az uniós támogatások összekapcsolása az úgynevezett jogállamisági kritériumokkal. Aggályosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság – amely önmagát politikai testületnek tartja – jogállamisági kérdésben kíván döntést hozni.
