Új bizonyíték előkerülése informácónk szerint éppúgy megalapozhatja a perújítást a romagyilkosságok ügyében, mint az, ha egy korábban felhasznált bizonyítékról a jogerős ítélet óta kiderült, hogy hamis, illetve olyan információk birtokába jutott a terhelt vagy a védője, ami szerint a hatóságok bűncselekményt követtek el az alapeljárás során.
Mint azt a keddi Magyar Nemzetben megírtuk, a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok és titkosszolgálatok felelősségét vizsgáltatná perújításában Kiss Árpád, akit két másik vádlottal, Kiss Istvánnal és Pető Zsolttal együtt tényleges életfogytiglani fegyházra ítéltek a 2000-es évek végén elkövetett emberölések és merényletek miatt.
Kiss Árpád szerint az MSZP–SZDSZ-kormány idején polgárháborút akartak szítani
Fotó: MTI Fotó: Mohai Balázs
Kiss szerint titkosszolgálati provokáció volt a nekik felrótt első támadás Galgagyörkön, az akkori kormányzat pedig polgárháborús helyzetbe sodorta az országot. Ha ezt bizonyítani is lehet, akkor
a hatóságok bűncselekményt követtek el,
akárcsak abban az esetben, ha információkat tartottak vissza például arra vonatkozóan, hogy ki támogatta anyagilag vagy egyéb módon az elkövetőket.
Több forrásból is felhívták a Magyar Nemzet figyelmét arra, hogy a vonatkozó szabályok szerint jogerős ítélet után a perújításnak hat oka lehet, közülük azonban csak a fent említett három jöhet most számításba, s érdemes kiemelni azt is, hogy perújítás csak akkor rendelhető el, ha az új eljárás vélelmezhetően a terheltek felmentéséhez, de legalábbis a jogkövetkezmények lényeges megváltoztatásához vezetne.
Kiss Árpád védője, Józsa Edina részleteket egyelőre nem árult el, lapunk megkeresésére csak annyit mondott, egyelőre még egy folyamat elején tartanak. Nem tagadta azonban, hogy annál
sokkal több adat, információ van a kezükben,
mint amit Kiss a Magyar Nemzet tegnapi számában bemutatott levelében elárult.
A fentiek tükrében látható, hogy az nem lehet perújítást indokló ok, ha például a banda még hiányzó tagját, illetve tagjait azonosítják és bűnvádi eljárás indul. Ismert, az első fokon eljáró Pest Megyei Bíróság 2011-ben sikertelenül próbálta meg tisztázni, hogy részt vett-e negyedik elkövető is a 2008. március 7-re virradóra Besenyszögön elkövetett rablótámadásban. A tényállás szerint a Kiss testvérek és Pető járt 2008-ban G. Csaba besenyszögi hivatásos vadász házában, ahonnan fegyvereket loptak, amelyeket aztán fel is használtak.
Ugyancsak ismert, Helmeczy László sértetti jogi képviselő az elsőfokú tárgyaláson azt mondta, hogy szerinte „elképesztő” nyomozati hiányosságok voltak, és hangoztatta, nincs lezárva az ügy, mert több kérdés is nyitott maradt: például az, hogy
kik voltak az ötletadók és a felbujtók?
Az ügyvéd az állam felelősségét is felvetette, mert szerinte megakadályozhatták volna a gyilkosságokat, ha megfelelően együttműködnek a katonai és a nemzetbiztonsági szolgálatok.
Azt már a nyomozás és a per során is sejteni lehetett, hogy a támadások költségét nem saját zsebből finanszírozták az elkövetők. Kiss Árpád és testvére, István, valamint Csontos István a periratok szerint havonta 100-120 ezer forint körüli jövedelemmel rendelkeztek, Pető Zsolt pedig két munkahelyről havi 200 ezer forintot kapott.
Így joggal vetődik fel a kérdés, hogy ha az elhasznált lőszereket és a Molotov-koktélhoz használatos alapanyagokat ki is tudták fizetni,
miből futotta a támadássorozattal összefüggő egyéb költségekre.
A merényleteket helyszínenként többszöri terepszemle előzte meg, az utazás, a kivitelezés ebből fakadóan komolyabb összegeket emészthetett fel.
