A katonai és a polgári hírszerzés nemzetközi és hazai szakértői tudományos elemzések alapján már évekkel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a közeljövőben az egyik legnagyobb biztonsági kihívást a járványok tömeges elterjedése okozhatja a világban. A koronavírus új fajtájának megjelenése ekkor ugyan még nem volt a szakemberek látókörében, de a tendenciáról és a veszélyekről már készültek tudományos elemzések.
Új fejezet nyílhat az emberiségre veszélyes járványok történetében
A járványok terjedése és az új típusú vírusok megjelenése az elkövetkezendő évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz – figyelmeztettek tudományos kutatások alapján a nemzetbiztonsági szakértők. Felhívták a figyelmet arra, hogy a fertőzésveszélyt nagymértékben fokozza az egyéb globális tényezők mellett a klímaváltozás is, amely elősegíti a kórokozók terjedését, illetve a jégtakarók olvadásával új, eddig ismeretlen baktériumok és vírusok kerülhetnek a felszínre.
A járványveszély egyik fő okaként a globális hálózatok egyre nagyobb kiterjedését (vagyis ez emberek közötti kapcsolatok formáinak tömegessé válását), a másik fő előidézőként pedig a klímaváltozást jelölték meg. Utóbbi nemcsak elősegíti a kórokozók és gazdasejtjeik elterjedését, hanem újabb, emberre is veszélyes vírusok megjelenését okozhatja. Felhívták a figyelmet arra a megdöbbentő paradoxonra is, hogy miközben a járványok tömeges elterjedése az életformánk blokkolásával nagymértékben lelassíthatja a környezetszennyezést és ennek révén a klímaváltozást is, az új vírusok megjelenését éppen a jégtakaró olvadása segítheti elő, ami pedig a globális felmelegedés következménye.
Permafroszt jelenség
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat szaklapjában, a Felderítő Szemlében már egy 2018-as cikkben idézik a Nemzeti Hírszerző Tanács egyik tanulmányát, amely arra figyelmeztet: nem valószínű, hogy a világ egészségügyi rendszere felkészült erre, mert az új típusú járványokat egyre nehezebb lesz majd felismerni és kezelni. Ez pedig nemcsak a járványok elterjedését fokozza, hanem a leküzdésüket is megnehezíti majd.
Ugyanebben az évben Almási Tamás és Siposné Kecskeméthy Klára a katonai titkosszolgálat által kiadott Felderítő Szemlében értekezik az úgynevezett permafroszt jelenségről, amely új fejezetet nyithat az emberiségre veszélyes járványok történetében. A jelenség lényege, hogy a globális felmelegedés következtében több ezer éve fagyott területek olvadnak fel, és velük együtt a bennük megőrzött olyan baktériumok és vírusok is, amelyeket mostanra rég kihaltnak hitt az orvostudomány, vagy tudomása sem volt a létezéséről az elmúlt évekig.
Ez azért is veszélyes, mert a világ szárazföldi területeinek húsz százalékán felszíni és felszín alatti jég található. Ennek a mélyebben fekvő, eddig állandóan fagyott részeit nevezik permafrosztnak vagy fagytalajnak, amelynek mélysége a sarkvidékeken több száz méter is lehet. Jég és fagyott földpáncél borítja az egész Antarktiszt, Grönland négyötödét, Alaszka, Szibéria és Kanada északi részét. Nagy kiterjedésű a tenger felszíne alatti permafroszt is.
A tanulmányban felidézik, hogy 2016 augusztusában például a szibériai Jamal-félszigeten a hagyományos állattenyésztéssel foglalkozók egy csoportjából mintegy húsz embert szállítottak kórházba lépfenefertőzéssel (anthrax). A gyanú szerint a megbetegedést egy 75 évvel azelőtt elhullott rénszarvas teteme okozta, amely a fagyott földben megőrződött. A 2016-os nyári hőség miatt azonban a tetemet őrző permafroszt réteg kiolvadt, az így szabadba kerülő baktérium pedig a környező vizekbe és a talajba került, ahonnan eljutott a táplálékláncba is.
A felfedezés azonban nem új keletű, a tudósok már régebben felismerték a fagytalaj felolvadásából származó járványügyi kockázatokat. A folyamatosan növekvő hőmérséklet miatt ugyanis olyan új, egyre mélyebb és északabbi rétegek is kiolvadnak, amelyek az emberre veszélyes baktérium- és vírusfajokat is megőrizhettek. Ez a fagyott környezet ideális a baktériumoknak, vírusoknak és más mikrobáknak, amelyek a hideg, oxigén- és fénymentes körülmények között képesek akár évmilliókat is átvészelni.
Alaszkai jégminta
Jean-Michel Claverie-nek, a genomika és bioinformatika professzorának, a Francia Nemzeti Kutatóközpont munkatársának kutatásai szerint a permafroszt rétegekben olyan vírusok is megőrződhettek, amelyek a múltban világméretű járványokat okoztak, mint a spanyolnátha, de több tudományos vizsgálattal számos életképes baktériumra és vírustörzsre vagy éppen eddig ismeretlen patogénre is bukkantak a kutatók a több tízezer éves jégmintákban.
A NASA egy 2005-ben végzett kutatásban sikeresen keltett életre például egy 32 ezer éves alaszkai jégmintából származó baktériumot, amely a pleisztocénban fagyott meg, és a kiolvasztás után a károsodás látszata nélkül kezdett el mozogni az őt körülvevő felolvadt folyadékban. Két évvel később kutatók egy csoportja sikeresen keltett életre az antarktiszi völgyekből származó jégmintákban talált baktériumokat. Az egyik minta százezer éves, a másik nyolcmillió éves (!) jégrétegből származott.
Jól látszik tehát, hogy az emberi faj történeténél régebbi talajmintákban, hibernált állapotban, ismert betegségek kialakulásáért felelős, életképes baktériumok és vírusok találhatók – áll a Felderítő Szemle elemzésében. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy az elmúlt években új fajokra is bukkantak a kutatók. 2002-ben, a már említett Jean-Michel Claveire és a szintén biológus felesége, Chantal Abergel a marseilles-i laboratóriumukban a légiósbetegség kialakulásáért felelős vírus tanulmányozása közben egy egészen új vírusra bukkantak. Az eddig felfedezett legnagyobb méretű vírustörzsre, a mimivírusra, amelynek mérete a baktériumokéhoz hasonló, és egyszerű asztali mikroszkóp alatt is látható.
Egy orosz kutatócsoport 2003-ban gyümölcsök magvait tartalmazó mintát hozott a felszínre egy harmincezer éves permafroszt rétegből. A magok 38 méter mélységben, körülbelül mínusz 6,5 Celsius-fokon töltötték az elmúlt évezredeket anélkül, hogy kiolvadtak volna. A mintában az addig felfedezett legnagyobb méretű virion, a Pithovirus sibericum jelent meg, amely életképes maradt a harmincezer éves hibernáció után. A kiolvadást követően nagyon gyorsan fertőzőképessé vált, bár ez a faj az emberi szervezetre ártalmatlannak bizonyult.
Százezer évig készült
Ez azonban nem jelenti azt, hogy más patogének kiszabadulása a jég fogáságából ne jelentene komoly veszélyt az emberekre – figyelmeztettek a kutatók. Jelentős kockázati faktort azonosított be például 2017 februárjában egy mexikói barlangban végzett NASA-kutatás. A lelőhely az észak-mexikói Naicában volt. A vizsgálat során 10-50 ezer év közé tehető korú mikrobát találtak kristályba ágyazódva. A mikroba természetes módon vált rezisztensé 18 különböző típusú antibiotikumra. A kristály kialakulásához, amely a mikrobát egy nedves belső üregben őrizte meg, több százezer évre volt szükség.
A kutatók szerint tehát reális a veszélye annak, hogy ezekből a kiolvadó területekből olyan életképes kórokozók kerülhetnek elő, amelyek valós fenyegetést jelenthetnek az emberi közösségekre. A kormányoknak, a nemzetközi szervezeteknek, a biztonsági, az egészségügyi és a tudományos szakembereknek tehát egyre több figyelmet kell fordítaniuk a járványügyi kutatásokra és a klímaváltozás megfékezésére – hangsúlyozzák a szakemberek.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezŐrizetbe vették az aláírásgyűjtőkre támadó férfit
Elmeorvosi vizsgálata is indokolt.
„Itt az idő, hogy a baloldal ne csak szavakban mondjon nagyokat a gyermekvédelemről”
Korábban sem szavazták meg a gyermekvédelmi csomagokat, csak hergeltek.
„Tiszaújváros jobb gazdát érdemel”
Lázár János azt is tudja, hogy ki lenne a megfelelő a város élére.
Szentkirályi Alexandra: A XII. kerületben szemmel látható a fejlődés
A Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje Fonti Krisztina polgármester-jelölttel járta körbe a Hegyvidéket.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Szentkirályi Alexandra: Karácsony a Partizánban újra esküt tett Gyurcsányék mellett
Orbán Viktor a CPAC kiemelt résztvevőit fogadta
Fekete péntek: meghalt a legendás rockzenekar utolsó nagyágyúja
Elborzadt Bayer Zsolt: Micsoda világ, micsoda társadalom az, amelyik így néz ki, s ahol ilyen zombik tengetik nyomorult életüket?
Házasság első látásra: Érzelmes szavakkal búcsúzik Gyöngyi, itt a vége?
Csak Szlovákia maradt Magyarország mellett – fontos szövetséges fordított hátat
Itt a friss adat: tovább emelkedtek az üzemanyagárak a hazai kutakon
Csodaszer a konyhából, ami ragyogó tisztává varázsolja a zuhanykabin üvegfelületét
Játssz és nyerj páros belépőt a Magyarország-Kanada jégkorongmeccsre (hirdetés)
A hajszolt életvitel nem lehet kifogás, vedd komolyan a vashiányt (hirdetés)
Idén is menne a Balatonra nyaralni? Van egy rossz hírünk
Jürgen Klopp is lapot kaphat a Bayern München önsorsrontó kártyapartiján
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezŐrizetbe vették az aláírásgyűjtőkre támadó férfit
Elmeorvosi vizsgálata is indokolt.
„Itt az idő, hogy a baloldal ne csak szavakban mondjon nagyokat a gyermekvédelemről”
Korábban sem szavazták meg a gyermekvédelmi csomagokat, csak hergeltek.
„Tiszaújváros jobb gazdát érdemel”
Lázár János azt is tudja, hogy ki lenne a megfelelő a város élére.
Szentkirályi Alexandra: A XII. kerületben szemmel látható a fejlődés
A Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje Fonti Krisztina polgármester-jelölttel járta körbe a Hegyvidéket.