Újabb szakadás fenyegeti a Jobbikot

Belharcokkal teli elnökválasztás előtt áll a Jobbik, úgy tűnik, többen ellenzik Jakab Péter pártvezetővé választását, mondván, az egyenes út a balliberális pártokkal való teljes összeboruláshoz. Igaz, Jakab látszólag enyhített korábbi, alapszabály-ellenes feltételein, ugyanakkor már elnökké választása előtt vétóval fenyegette meg Bana Tibort, a Jobbik egyik alelnökét, ha újraindulna. Az is a párton belüli ellentétet erősíti, hogy Szabó Gábor 16 év után távozott pártigazgatói posztjáról.

2020. 01. 20. 6:34
null
Jakab Péter a 2022-es választásokig elnök maradhat, ha megválasztják Fotó: Havran Zoltán

Belharcokkal teli elnökválasztás előtt áll a Jobbik, úgy tűnik, többen ellenzik Jakab Péter pártvezetővé választását, mondván, az egyenes út a balliberális pártokkal való teljes összeboruláshoz. Igaz, Jakab látszólag enyhített korábbi, alapszabály-ellenes feltételein, ugyanakkor már elnökké választása előtt vétóval fenyegette meg Bana Tibort, a Jobbik egyik alelnökét, ha újraindulna. Az is a párton belüli ellentétet erősíti, hogy Szabó Gábor 16 év után távozott pártigazgatói posztjáról.

Pártelnököt választ a Jobbik a hét végén, a legnagyobb esélyes Jakab Péter, a párt jelenlegi frakcióvezetője, akinek ráadásul csak egyetlen kihívója van, Lokody Levente, a Jobbik határon túli, marosvásárhelyi tagja. Ismert, Jakab Péter egyszer már bejelentkezett az elnöki posztra, ám feltételeit az országos választmány nem fogadta el. A frakcióvezető lépése nemcsak antidemokratikus, de alapszabály-ellenes is volt. Jakab ugyanis egyfelől két év helyett két és fél évre vállalta volna a párt vezetését, másrészt előre megnevezte azokat az alelnököket, akikkel hajlandó lett volna együtt dolgozni. Mindez azt jelentette volna, hogy a tisztújításon gyakorlatilag előre megnevezett alelnökjelöltekre adták volna voksukat a választmányi tagok. Miután Jakab nem kapott szabad utat, visszalépett az elnöki jelöltségtől, a tisztújítást pedig elhalasztották, annak dacára, hogy akkor még Lokody Leventén kívül Varga-Damm Andrea, a párt országgyűlési képviselője is jelöltette magát erre a posztra.

Jakab azonban nem fordított hátat az ambícióinak, feltételein némiképp módosítva ismét nekiveselkedik a tisztújító kongresszusnak. Feltehe­tően kompromisszumot kötött, ugyanis megkapta az áhított két és fél év elnökségi ciklust, azaz megválasztása esetén a 2022-es országgyűlési választásig tart mandátuma. Cserébe lemondott az alelnöki csapat előzetes megnevezéséről, bár közösségi oldalán egy kép megosztásával mégis megmutatta, kik lennének ideális vezetők számára. A szereplők tulajdonképpen ugyanazok, mint az első felvonásban.

Másfél évtized után – látszólag váratlanul – lemondott pártigazgatói tisztségéről Szabó Gábor, aki a Jobbik kezdete óta felügyelte a pártot és annak kasszáját. Hogy „döntésének” van-e köze Jakab ambícióihoz, azt egyelőre csak találgatni lehet, az azonban beszédes, hogy Szabó többedmagával egyáltalán nem támogatta Jakab előretörését a Jobbikban, mondván, nem akarják, hogy Jakab privatizálja a pártot. Mindez arra utal, hogy Szabó, mint a régi jobbikosok oszlopos tagja, nem asszisztálna a balliberális oldallal történő összefogáshoz vagy egy közös listához 2022-ben.

Jakab Péter a 2022-es választásokig elnök maradhat, ha megválasztják
Fotó: Havran Zoltán

Jakab volt ugyanis az, aki egy lépcsőre állt a parlament előtt Gyurcsány Ferenccel, akinek miniszterelnöksége alatti viselt dolgai miatt megerősödött a Jobbik. Jakab volt az is, aki tavaly március 15-én Dobrev Klárával egy színpadon ígérgette a diktatúra eltörlését. A fentiekből is látszik, hogy az egykori nemzeti radikális pártban komoly belharc alakult ki, amelynek egyik oldalán Szabó Gábor állt Szávay Istvánnal, míg a balliberális oldallal együttműködésre kész oldalt Jakab Péter vezeti. Érdekes, hogy Jakab tervét több olyan tag is támogatja, aki régi motorosnak számít a pártban. Ilyen Szilágyi György vagy Z. Kárpát Dániel. Szabó lépése mindenesetre megmozgatta a tagságot, ami újabb lavinát indíthat el a pártban. A párton belüli harcban Jakab nyerésre áll, legalábbis Szabó távozása erre utalhat.

Ráadásul nem a volt pártigazgató az egyetlen, aki meghátrált. Az Origo.hu arról írt, hogy Jakab vétót helyezett kilátásba Bana Tiborral szemben, ha újraindul az alelnöki tisztségét. Emlékezetes, legutóbb Vona Gábor tett ilyet 2016-ban, amikor több alelnökének újraválasztását vétózta meg mint pártelnök. Vona ugyanis mérsékeltebb irányba akarta kormányozni pártját, amihez a radikális Novák Elődöt, Szávay Istvánt és Apáti Istvánt el kellett távolítani. A döntés akkor nem járt szakadással, de komoly felháborodást keltett a pártban. Most ugyanez a forgatókönyv, leszámítva, hogy Jakab már azelőtt vétóval fenyegette meg Bana Tibort, hogy elnökké választanák. Bana mindenesetre visszatáncolt, és közösségi oldalán jelezte, mégsem indul a vezető pozícióért.

Mindezekkel együtt van még muníció a Jobbik belső ellenzékénél, hiszen Bencsik János, valamint Stummer János frakciótagok is Szávay körét erősítik. Kérdés, hogy képesek lesznek-e megakadályozni, hogy Jakab Péter elnök legyen, pártvezetőként pedig Gyurcsány kezei közé vezesse a néppártosodáson is túllépő Jobbikot. Az is kérdéses, Jakab megválasztása esetén hányan fogják követni azokat a tagokat, akik az utóbbi hetekben hagyták el a pártot.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.