– Sajnálom, hogy Európát ma a liberális gőzhenger tartja nyomás alatt. A magyar kormánynak legitim véleménye, hogy a családok védelme, a gyermekek háborítatlan fejlődésének a biztosítása kötelesség. Ezt nem lehet kivenni a családok kezéből, nem lehet alávetni lobbicsoportok befolyásának
– nyilatkozta Varga Judit újságíróknak az Általános Ügyek Tanácsának luxembourgi ülését követően kedden. A miniszterek a tanácskozáson a lengyel és a magyar hetes cikkely szerinti eljárásokban tartottak meghallgatásokat. A magyar esetben terítékre került a nemrég az Országgyűlés által elfogadott pedofília elleni törvény is. Az igazságügyi miniszter elmondása szerint az ülésen angolul is ismertette a törvény szövegét az uniós kollégákkal, tehát a jogszabályt immár „az nem érti, aki nem akarja”.
A Benelux államok kezdeményezésére Luxembourgban született egy közös nyilatkozat is, amely elítéli a magyar jogszabályt, mondván: az megbélyegzi az LMBTQ-közösséghez tartozó személyeket. A dokumentumhoz az ülés végéig összesen tizenhárom, zömében balliberális vezetésű ország – például Finnország, Franciaország, Dánia – csatlakozott. (Az aláírók között van az elvben konzervatív vezetésű Németország is – a szerk.) Ezzel kapcsolatosan Varga Judit rámutatott: korábban is láttunk hasonlóképpen megalapozatlan uniós deklarációkat, nemrég például a koronavírus első hulláma alatt, a hazai védekezéssel összefüggésben. –
Magyarországon a diszkriminációmentességet az alaptörvény biztosítja.
Bármelyik társadalmi csoport elleni diszkrimináció a hatóságok, az állami szervek fellépését vonja maga után – fogalmazott az igazságügyi miniszter, aki szerint az említett deklarációban is álhírek keltek szárnyra, miközben a törvény a véleménynyilvánítás szabadságát is teljes mértékben tiszteletben tartja.
Varga Judit igazságügyi miniszter a luxembourgi ülésen Fotó: Facebook
A hetes cikkelyes eljárásról szólva elmondta: „Csaknem három éve vagyunk ebben az eljárásban, mára kibújt a szög a zsákból. A jogi természetű vitákat, amelyek korábban felmerültek az unió és Magyarország között, tisztességes eljárások során már tudtuk rendezni.
A jogi köntösbe bújtatott politikai, ideológiai nézetkülönbségek viszont sosem fognak nyugvópontra jutni, hiszen ilyen a természetük. Világok harca zajlik, itt már nem a jogról van szó
– hangsúlyozta a tárcavezető. Elmondta azt is: mivel Magyarország politikai ellenfelei „nagyon is szeretik” a hetes cikkely szerinti eljárást, jelenleg nem lát arra vonatkozó politikai akaratot, hogy bármelyik irányba kifusson a folyamat. „Természetesen az eljárás dinamikája EU-elnökségenként változhat. Mi ennek állunk elébe” – tette hozzá.
A Magyar Nemzet kérdésére, miszerint lehetséges-e az „új„ ügyek alapján újabb hetes cikkely szerinti eljárás indítása, Varga Judit elmondta: ennek lehetőségéről nem esett szó az ülésen, de immár valóban olyan témákról beszélgetnek a tagállamokat tömörítő tanácsban, amelyek eredetileg nem voltak részei az eljárást megalapozó Sargentini-jelentésnek.
A folyamatot lényegében „karácsonyfa módjára színesítik, díszítik”
– A hetes cikkely arra jött létre, hogy azonnali veszélyeket hárítson, farkast márpedig nem lehet három éven keresztül kiáltani. A jelentésben vizionált, Judith Sargentini által emlegetett veszélyek sosem következtek be. Ez annál nyilvánvalóbb, minél tovább tart a hetes cikkely szerinti eljárás – húzta alá az igazságügyi miniszter.
