Varga Judit: Több Európa helyett erős nemzetállamokra van szükség

Európát az elmúlt évtizedben a válságok határozták meg, amelyek felkészületlenül érték a tagállamokat, így előremutató tervek és válságmenedzsment helyett csak tűzoltás zajlott az uniós intézményekben – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a Századvég Alapítvány 2020-as Európa Projekt kutatását bemutató keddi online konferencián, ahol a miniszter azt is elmondta: ha az unió veszélyt lát, jobb, ha nem „több Európát” kiált, hanem egymást kölcsönösen tisztelő, erős nemzetállamokra támaszkodik.

2020. 12. 15. 11:32
null
Varga Judit Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világjárvány minden korábbi nemzetközi koordinációt és kooperációt zárójelbe tett,

az Európai Unió és a szupranacionális szervezetek lassan ébredtek, képtelenek voltak megszervezni a védekezést, csak a nemzetállamok tudtak lépni és hatékonyan cselekedni

jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a Századvég Alapítvány 2020-as Európa Projekt kutatását bemutató keddi online konferencián. Szavai szerint Európát nem az intézmények, hanem a nemzetállamok védhetik meg. Emlékeztetett: a szolidaritás 2015 óta az unióban egyet jelent a migrációval és a migránsok befogadásával. Varga Judit ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig azt mondta a migrációról: „nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni, ahol baj van, ezért

a Hungary Helps programban mára már több mint 11 milliárd forintot költöttünk el arra, hogy az emberek otthon, helyben boldogulhassanak, templomok, kórházak, iskolák építésével segítettük az ottani keresztények és az ott lakók életkörülményeit – ez valójában a szolidaritás”.

Nyugat Európában – folytatta – azonban csak a migránsok befogadásában merül ki a szolidaritás, 2020 tavaszán Németország visszatartotta a más tagállamok által megrendelt egészségügyi eszközöket, a tagállamok egymás elől ellopva a szállítmányokat próbáltak hozzájutni, Magyarország azonban számos országnak juttatott egészségügyi maszkokat, Szlovákiának pedig a tömeges tesztelésben is segítséget nyújtottunk.

Varga Judit arról is beszélt, hogy mi magyarok mindig vérrel, verejtékkel védtük Európa határait. – Szolidaritásunkat a déli országok felé már demonstráltuk, amikor júliusban elfogadtuk az unió többéves pénzügyi kerettervét azt a hatalmas pénzügyi csomagot, amely közös hitelfelvételt és kockázatvállalást jelent 2050-ig,

s noha ezzel kapcsolatban mindig voltak a kommunizmus emlékeiből adódó fenntartásaink, mégis vállaltuk ezt a szolidaritást, hiszen tudtuk, hogy Európa nagy bajban van – fogalmazott a tárcavezető.

A miniszter a jogállamisági kérdésekről is szót ejtett előadásában, mondván, már a hetes cikkely szerinti eljárás is vitatott volt, hiszen nem lehetne olyan eljárást továbbengedni, amelyet bíróság előtt már megtámadtak, most pedig, két évvel később a főtanácsnoki jelentés azt tanácsolja, a tartózkodó szavazatokat kezelje úgy a bizottság, mintha a képviselő nem is lenne jelen a szavazáskor, hiszen így könnyebben sikerre vihetnék a hazánk elleni eljárást. Megjegyezte: a szavazáskor alapvető jogelveket vágtak sutba, hazánkra számtalanszor kettős mércét alkalmaztak.

– Forró vizet a kopaszra – a farkas kint van a hidegben, a kismalac nem akarja beengedni, de a farkas végül szépen lassan mégis bejut a házba: erről szól a jogállamisági kritérium

– mutatott rá a miniszter, hozzátéve: két év után a december 11-én elfogadott magyarázó nyilatkozattal megszűnt a nyomás és a kockázat, eltűnik a jogállamisági feltétel, de ehhez az kellett, hogy Magyarország és Lengyelország elmenjen a falig.

Varga Judit szerint Magyarország legfontosabb eredményei közé tartozik, hogy

meg tudtuk védeni forrásainkat, megvédtük a júliusban kialkudott forrásokat is, hogy megőriztük az európai alkotmányt és a szerződések hitelét és azt a szolidaritást is, amely által el tudott indulni a pénzügyi mentőcsomag.

A Századvég felméréséből kiderül, hogy Magyarországon még mindig kiemelkedő azok száma, akik elégedettek az Európai Unióval, de a szolidaritás hiánya, a nemzeti érdekek jogállamiság bunkósbotjával leütése azonban ahhoz vezethet, hogy egyre többen ábrándulnak majd ki egy ilyen döntéshozatalt megvalósító, nemzetek feletti intézményrendszerből.

– Erős üzenet Európának, hogy az Európa jövőjéről szóló diskurzusban figyelje ezeket a felméréseket, az állampolgárok viszonyulását és tanuljon a számokból, és ha veszélyt lát, a válasz ne a „több Európát” legyen, hanem egymást kölcsönösen tisztelő, erős nemzetállamokat akarjon – zárta beszédét a miniszter.

A Századvég kutatásának célja a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett – igazodva az Európát érintő legújabb kihívásokhoz – az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, a közösségi média, valamint az antiszemitizmus jelensége. A 2020-as kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen harmincezer véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személy megkérdezésével készült.

A teljes konferencia az alábbi videóban megtekinthető:

Az Európa Projekt kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként ezer, azaz összesen 28 ezer véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A Századvég Alapítvány – a magyar kormány megbízásából – 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben ismét elvégezte a kutatást, mely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. A felmérés 2020-tól Európa Projekt néven folytatódott.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.