Történelmi jelentőségűnek tartja a bírói illetményrendszer múlt héten bejelentett átalakítását Répássy Árpád, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese, aki szerint ebben az esetben többről van szó, mint egyszerű fizetésemelésről.
– A hatályos szabályozás számos elemében korrekcióra szorul, például nem ösztönzi kellően a fiatal jogászokat, hogy a bírói pályát válasszák, ugyanakkor a bírák teljesítményét és a vezetők felelősségét sem ismeri el, illetve honorálja megfelelően. Ezt az elmúlt években az OBH Megtartó programjával igyekeztünk kompenzálni, amivel jelentős sikereket értünk el – emelte ki a szervezet elnökhelyettese, aki arra is figyelmeztetett, hogy a lehetőségeik végesek voltak.
Bár körültekintő gazdálkodással jelentős forrásokat tudtak felszabadítani, hogy azokból pluszjuttatásokat nyújtsanak a dolgozóknak – kiemelten támogatva a családos, nagycsaládos bírákat és igazságügyi alkalmazottakat –, az illetményrendszer átfogó megújítása, amely lényegében 2004 óta váratott magára, elkerülhetetlen volt. Az OBH elnökhelyettese ezen a ponton arra is emlékeztetett, hogy a magyar bíróságok az utóbbi hét évben folyamatosan javítottak a teljesítményükön, nemzetközi összehasonlításban az unió élmezőnyébe küzdötték fel magukat.
Varga Judit, Polt Péter és az OBH elnökhelyettese (jobbra) a múlt héten jelentette be a változásokat
Fotó: MTI/Illyés Tibor
– Csupán az illetmények terén maradtunk sereghajtók, ami miatt az Országos Bírósági Hivatal rendszeresen szót emelt – jegyezte meg, utalva arra, hogy szakértői anyagokkal és egy, az illetékes tárcákkal közös illetményreform-bizottság felállításának kezdeményezésével is hozzájárultak a változáshoz.
– A tervek szerint az illetményrendezés három év alatt valósul majd meg, s így a bírák 2022-re a jelenlegi fizetésükhöz képest több, mint hatvan százalékkal kereshetnek többet. Az első ütemben 2020. január 1-jétől átlagosan 32 százalékos bírói béremelés várható, amit a következő években további 12 és 13 százalékos emelés követ. A második és harmadik ütem pedig már az igazságügyi alkalmazottakat is érinteni fogja, tehát minden bírósági dolgozó jobban jár – mondta Répássy Árpád.
Arra a felvetésre, hogy számos ellenzéki képviselő és liberális jogvédő szervezet kérdőjelezte meg az utóbbi években a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, Répássy Árpád leszögezte: a bírák eddig is befolyástól mentesen, legjobb szakmai tudásuk szerint végezték a dolgukat. Az illetményemelés tovább erősíti tántoríthatatlanul őrzött integritásukat, a már meglévő függetlenség még erősebb támogatást kapott a kormányzattól.
Keresik Handó utódját
Ismert, hogy Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal első elnökét az Országgyűlés a közelmúltban az Alkotmánybíróság tagjává választotta, emiatt nem töltheti ki a jövő év végén lejáró mandátumát. A jogszabályok szerint a szervezet vezetését – átmenetileg – a leghosszabb szolgálati múlttal rendelkező helyettesének, azaz Répássy Árpádnak kell átvennie. A jogszabályok ugyanakkor nem rögzítik egyértelműen, meddig irányíthatja az OBH-t az „ügyvezető elnökhelyettes”. Répássy Árpád erre vonatkozóan azt mondta, nem számít hosszú „interregnumra”. Arra a kérdésünkre pedig, hogy pályázik-e a szervezet élére, úgy fogalmazott: a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik elnököt jelölni.
