XXI. Század Intézet: Újabb próbatétel előtt az európai kormányok

A 2008-as gazdasági világválság félrekezelése, a 2015-ös tömeges bevándorlási hullám begyűrűzése, a brexit folyamatának elhúzódása, a spanyol belpolitikai válság eszkalálódása csak néhány olyan példa, amely komoly próbatétel elé állította Európa országait az elmúlt bő egy évtizedben, és rávilágított arra, hogy a kontinens számos országa a politikai, gazdasági és társadalmi stabilitás hiányától szenved – olvasható a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében, amelyben azt vizsgálják, hogy hogy milyen újabb nehézségek előtt állnak az európai kormányok a járvány elleni küzdelem mostani szakaszában.

Magyar Nemzet
Forrás: XXI. Század Intézet2021. 01. 28. 13:36
null
Október végi tüntetés Bécsben az intézkedések szigorítása miatt. A neheze még csak ezután jött. Fotó: Florian Wieser Forrás: MTI/EPA
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország Európa egyik legstabilabb országa: nincsenek koalíciós válságok és egyéb olyan kormányzati feszültségek, amelyek hátráltatnák a kiszámítható járvány elleni intézkedések meghozatalát – állapította meg Deák Dániel és Matyi Tamás a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében. Nincsen ilyen szerencsés helyzetben azonban több olyan uniós tagállam, amelyeket koalíciós kormányok vezetnek, vagy politikai instabilitástól szenvednek, hiszen ezekben az országokban folyamatosan változnak a különféle korlátozó intézkedések, ami érthető módon a kormányukkal szembeni bizalmatlanságot váltott ki az állampolgárok részéről.

Tüntetések világszerte

Az intézet vezető elemzője, és kutatója szerint jó példa erre a négypárti koalíciós kormány vezette Szlovákia esete, ahol az elmúlt időszakban a belső kormányzati ellentétek miatt több alkalommal is egymásnak ellentmondó, hirtelen meghozott intézkedések jellemezték a koalíciós kormány járványkezelését.

A sok esetben bizonytalan járványkezelésnek köszönhetően az elmúlt időszakban több korlátozásellenes mozgalom is alakult (például az Olaszországból indult Én kinyitok! nevű mozgalom), amik mára a legtöbb európai nagyvárosra is átterjedtek.

Mint írták, ezzel párhuzamosan az elmúlt hetekben a korlátozó intézkedések ellen irányuló demonstrációk is megszaporodtak, amik sok esetben zavargásokba is átcsaptak. – A legutóbbi erőszakos demonstrációra az ugyancsak négypárti koalíciós (már csak ügyvezető) kormány által irányított Hollandiában került sor, ahol azután kezdődött országos tüntetéshullám, hogy a holland kormány kijárási tilalom bevezetéséről döntött az éjszakai órákra. A döntés hatására Amszterdam és Eindhoven mellett több városban is tömegek vonultak az utcákra a korlátozás visszavonását követelve. Korlátozásellenes tüntetések voltak az elmúlt hetekben többek között Franciaországban, Olaszországban és Dániában is – sorolták az elemzésben, hozzátéve: míg Párizsban a diákok vonultak az utcára az iskolák újranyitásáért, addig Koppenhágában jobb járványkezelést követelve tüntettek az emberek.

Elegük van a korlátozásokból

Felidézték: a komoly politikai instabilitástól szenvedő Olaszországban az iskolák mellett az éttermek újranyitását is követelték a tüntetők. Az országban az elmúlt héten a járványügyi intézkedések ellenére több étterem is kinyitott, aminek hatására több európai nagyvárosban is hasonló mozgalmak alakultak. Hasonló a helyzet Ausztriában és az Egyesült Királyságban is. Bécsben a legutóbbi tüntetés során több ezren követelték az osztrák koalíciós kormány lemondását. Az elemzés arra is felhívta a figyelmet, hogy a demonstráción Christian Strache, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) korábbi elnöke is részt vett, amit az osztrák rendőrség szerint egy baloldali csoport szervezett. Londonban szintén több százan tüntettek a szabadságuk védelméért és a szigorú járványellenes intézkedések ellen.

Október végi tüntetés Bécsben az intézkedések szigorítása miatt. A neheze még csak ezután jött
Fotó: MTI/EPA/Florian Wieser

Látható tehát, hogy az egyes európai országokban az emberek egyre nehezebben viselik a járvány miatt meghozott korlátozó intézkedéseket. A koronavírus új mutációjának megjelenése miatt azonban a következő hetekben továbbra sem várható lazítás az intézkedések terén, ami további feszültséget szülhet az állampolgárok és a kormányok között, így további tüntetések várhatók.

Továbbra is a vakcina az egyetlen megoldás

Mint a XXI. Század Intézet munkatársai rámutattak: a koronavírus-járvány szerte Európában komoly próba elé állította a kormányokat. Nagy szerepe volt a járvány kezelésében az időben meghozott kormányzati intézkedéseknek és a szigorú járványügyi szabályok bevezetésének, ami jelentősen csökkenteni tudta a vírus által okozott károkat. A jelenlegi helyzet megoldása azonban egyértelműen a koronavírus elleni vakcinákban rejlik, aminek beszerzése – leginkább az Európai Unióban – a vártnál jóval lassabban zajlik.

Emiatt mára mindenki számára világossá vált, hogy az Európai Unió működésképtelen intézményrendszere a vakcinabeszerzések kapcsán is csődöt mondott.

Mindez újfent bizonyította, hogy az EU érdekérvényesítő képessége nagyon gyenge más fejlett államokhoz képest. Magyarország az emberek védelmére, látván a brüsszeli vakcinabeszerzés körüli bizonytalanságokat, nemzeti hatáskörben igyekszik beszerezni a szükséges számú vakcinát.

Szijjártó Péter múlt pénteken jelentette be, hogy egymillió ember oltásához elegendő mennyiségű vakcina érkezik három ütemben – háromszor, harminc nap alatt – Magyarországra. Ez kétmillió adag oltóanyagot jelent, hiszen a korábban engedélyezettekhez hasonlóan az orosz védőoltásból is két oltás szükséges. Emellett további vakcinabeszerzésekről tárgyal még a magyar kormány.

A számok azt mutatják, hogy ha az EU sikeresebb beszerzési politikát folytatott volna, akkor mára lényegesen szélesebb társadalmi csoport élvezhetne védettséget a koronavírussal szemben.

A elemzés leszögezte: mindez tovább növeli a társadalmi feszültséget, amely egyre több országban tiltakozások és zavargások formájában jelenik meg. Emlékeztettek, hogy Magyarországon eddig ennek nincsenek jelei, hiszen a kormány november óta változatlan szabályozások mellett igyekszik megfékezni a járvány terjedését, ami a számok alapján sikeresnek mondható.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében a linkre kattintva olvasható.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.