Sok vitamint tartalmaznak a kedvelt téli ételeink, a befőttek

Befőttek már a nagymamáink konyhájában is készültek, a cukorral történő befőzés viszont csak az I. világháború idején vált ismert eljárássá. Elsősorban azért, mert így a gyümölcsök a nyári hónapokon kívül is elérhetőek maradnak a számunkra. A befőttjeinket tartósítószer nélkül, hőkezeléssel tartósítjuk, ezáltal megőrzi az üvegbe zárt friss gyümölcs ízét, zamatát. Ugyanígy hőkezeléssel tartósítjuk a kíméletes technológiával előállított lekvárjainkat. A kíméletes technológia abban rejlik, hogy vákuum alatt 55-60 C fokon sűrítjük, ezáltal megőrzik vitamin és ásványi anyag tartalmukat, ez viszont kedvezőbb élettani hatást jelent a fogyasztó részére. A bevitt energia csökkentése érdekében készülnek édesítőszeres befőttek, illetve cukor hozzáadása nélkül készült lekvárokat.

Amíg be nem indul a gyümölcsszezon, a befőttek kiváló forrásai lehetnek a vitaminoknak és a tápanyagoknak
Fotó: FLICKR

Kevesen tudják, hogy a cukor nem pusztán édesítőszer, hanem a mézhez hasonlóan tartósítószerként is használják a lekvárbefőzés során.

De vajon mennyire kell aggódnunk a cukortartalom és a kalóriák miatt?

– A cukortartalom a befőttek esetében nagyon minimális”- mondja Jámbor László, az Agricolae Kft. kereskedelmi munkatársa. – A friss meggy természetes cukortartalma 14-es, 15-ös, a 14-17 enyhén cukrozott a cukrozott befőttek cukor tartalma pedig 18-as, tehát nem hatalmas mennyiségű cukor hozzáadásával készülnek, illetve édesítőszerrel. Ezzel szemben a lekvárok cukortartalma felmehet 50 százalékig is. Manapság vannak befőttek, amelyek cukor helyett édesítőszerrel, így például a mi meggy- és almabefőttünk is.

Ilyenkor a lekvárfogyasztás sem lehetne aktuálisabb, hiszen a süteményeket, például a linzert is feldobhatjuk egy különleges lekvár hozzáadásával, a klasszikus sárgabaracktól az áfonyalekvárig.

Az egyedi, kíméletes technológiával, friss gyümölcsből készült lekvárok nem csak az édességekhez passzolnak, hanem a húsok remek kiegészítői is lehetnek, akár szósz formájában is. Az áfonyalekvár édes-savanykás íze a vadhúsokhoz és a rántott camamberthez is tökéletesen illik, míg a kisebb cukortartalmú szilvalekvár a sertés- vagy csirkesültek kiegészítője lehet akár kéregként, akár töltelékként is.

– Nagymamám gyerekkoromban a csirkemellhez sokszor készített almaszószt, főtt krumplival és pirított búzadarával. Az almaszószhoz ajánlanám az almabefőttünket, amihez sok mindent nem is kell hozzáadni, hogy nagyon finom szósz készüljön belőle – mondja Jámbor László.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.