Az angol konyha megítélése az utóbbi néhány év kivételével igen kétes volt. Az évezred környékén feltűnő és azóta is állócsillagként tündöklő angol szakácsok törekvéseinek köszönhetően a régmúlt idők angol konyhájának megítélését elmosni látszik az új angolszász gasztroforradalom – olvasható a Mindmegette cikkében.
Természetesen a Jamie Oliver és Nigella Lawson fémjelezte új megközelítés előtti angol gasztronómiában is rengeteg érték található. Nem feledkezhetünk meg a XIII. század második felében élt Sandwich grófjáról, hálával kell adóznunk az ötórai tea intézményét kitaláló Anne Russel hercegnőnek, és be kell látnunk, hogy az angol reggelinek igen is van kulináris értéke.
Az angol gyarmatbirodalomnak hála a szigetország alapanyagokban sosem szenvedett hiányt.
Ezeknek a gyarmatoknak köszönhetően az angol konyha akár sokszínű is lehetne, de inkább megmaradt egyszerűnek és talán kissé maradinak is. Vagy mondjuk inkább afféle házias konyha jellemzi Angliát, s ennek is megvan a maga történelmi oka.
Milyen is az angol konyha?
A hagyományos angol konyha igazi tartópillérei a különféle levesek, raguk, kenyerek, piték s pudingok.
A pite és a puding is tipikus példája annak, hogy a kevés, adott esetben már nem kifogástalan alapanyagokat hogyan lehet új formában elkészíteni.
Ezeknél az ételeknél az újra sütés, a fűszerezés jelentette a megoldást a szegényebbek számára, hogy minden fellelhető alapanyagnak hasznát lássák. Ezeknek a fogásoknak édes és sós változatai is igen elterjedtek és kedveltek mind a mai napig.
Ide tartozik a Irish stew, a bárányhúsból, krumpliból és hagymából készített ragu, a sokféle változatban elkészíthető Shepherd''s pie vagy a Black pudding, amely sokban hasonlít a mi disznótorosunkhoz. Ugyancsak belsőségből készül a sokak által kedvelt skót fogás, a Haggis, valamint a vesepuding, vagy a walesiek kedvence, a Faggots, amelynek alapját a sertésszív és -máj adja meg. A messze földön híres angol reggelinek is része a véres hurka.
Az angol reggeli létjogosultsága ma már megkérdőjelezhető, hiszen manapság az angolok is inkább egy szendviccsel vagy müzlivel indítják a napot. Ennek ellenére az angol reggeli megmaradt, mint igazi kuriózum, amelyet néhanap nem csak a turisták, hanem az angolok is esznek.
A tipikus angol reggeli 19. századi találmány, s nagyjából 100 éven keresztül, egészen az ötvenes évekig szolgálta a szigetország lakóit, akikre mindig is a laktatóbb vacsorák fogyasztása volt jellemző, így a kiadós reggeli nyújtotta kalóriával tökéletesen kibírták az esti vacsoráig. 1950 környékén – a statisztikák szerint – a szigetország lakóinak fele hagyományos angol reggelivel kezdte a napot.
Az angol reggeli leggyakrabban az alábbi elemekből áll: kolbász, grillezett paradicsom, gomba, tea, pirítós, lekvár. Skót reggeliben van haggis is, sőt az ír reggeli része a szódás kenyér is.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
