Úgy tűnik, hogy tavaly csökkent a nyelvvizsgázók száma: novemberig összesen 111 ezer jelentkező volt, miközben egy évvel korábban a teljes évben még 120 ezer – írja a hétfői Világgazdaság, az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva.
Az oktatás munkaerőpiachoz közelítése volt az elsődleges célja a szakképzés megerősítésének, amelynek részleteivel a kezdeti fenntartások után már az oktatók is egyetértenek – erről Schanda Tamás beszélt a Magyar Nemzetnek.
Országosan csökkent valamivel a nyelvvizsgák száma tavalyhoz képest, de arányaiban jóval több a sikeres próbálkozás, mint néhány évvel ezelőtt, és egyre többen választják a felsőfokú szintet.
Középfokú nyelvvizsga nélkül igen, de emelt szintű érettségi nélkül nem lehet bejutni 2020-tól a felsőoktatásba — közölte szombaton Schanda Tamás államtitkár.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a török elnök budapesti látogatásával kapcsolatban elmondta: Törökország Európa egészének legfontosabb szövetségese a migráció megállításában.
Egyre valószínűbb, hogy elhalasztják a felsőoktatási felvételi 2020-as szigorítását, a szakmai javaslatok alapján ugyanis most már az ITM is hajlik a követelmények enyhítésére.
Az ITM a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelménye kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül.
Hajthatatlannak tűntek eddig a döntéshozók a felsőoktatási felvételi 2020-as szigorítása kapcsán, most mégis újrakezdődött a párbeszéd a középfokú nyelvvizsga felvételi követelménnyé tételéről.
Az ITM szerint mindenkinek az az érdeke, hogy a diplomás magyar fiatalok naprakész tudással rendelkező, idegen nyelven biztonságosan boldoguló szakemberekként lépjenek ki a munkaerő-piacra.
A felvételi szigor életbelépése után is megkapják a kedvezményeket – így akár a középfokú nyelvvizsga alóli felmentést is – a fogyatékkal élő hallgatók.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Gyorsan javított a bakonyi csapat a hazai bajnokságban elszenvedett vereség után.
Továbbra is ömlik az orosz energiahordozó a nyugati országokba.
A legrosszabb rémálmaiban sem sejtené meg.
Szijjártó Péter: az energiaellátás biztonsága a nemzetbiztonság része.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
