Alacsonyabb pontszámokkal fognak bekerülni 2020-tól a felsőoktatásba a fiatalok, mert a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele miatt a többség elesik a pluszpontjainak jó részétől.
Bajban lehetnek egyes szakok indításával az egyetemi és főiskolai tanszékek, ha a felvételizők nem hajtanak rá a nyelvtanulásra.
Az utóbbi években egyre bővült azoknak az iskolai és iskolán kívüli programoknak a köre, amiért a szülőknek már nem kell a zsebükbe nyúlniuk.
A jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül. Ennek ellenére egyelőre nem özönlötték el a nyelviskolákat a fiatalok.
Érdemes tájékozódniuk a diákoknak a tervezett nyelvvizsga típusával kapcsolatban: a lapunk által megkérdezett szakember szerint mindegyik típushoz másfajta felkészülés szükséges.
Legutóbb azon elmélkedtünk, miért lenne hiba előirányozni, hogy a gimnáziumban egy tantárgyat kötelezően idegen nyelven kelljen tanulni.
Sokat rontottak angolból a diákok az országos idegen nyelvi mérésen: míg 2017-ben a hatodikosok 78 százaléka írta meg sikerrel a tesztet, 2018-ban ez már csak 65 százalékuknak sikerült.
Sokkal kevesebb stresszel jár a számítógépes nyelvvizsga, mint a hagyományos, papíralapú – mondta el az MTI-nek Czifrik-Keszthelyi Barbara, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) oktatásszervezője.
A tavalyi tanév végén 38 ezren vették át felsőfokú oklevelüket, majdnem hatezren nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatták meg diplomájukat, ez azonban 3 százalékos javulás – írja pénteki kiadásában a Világgazdaság, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adat
A legfeljebb félmillió forintos, októbertől igényelhető kölcsön teljes kamatát átvállalja az állam attól, aki megszerzi a középfokú nyelvvizsgát.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
Továbbra is ömlik az orosz energiahordozó a nyugati országokba.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
