Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Számos új kedvezményt kaptak a sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küszködő diákok 2010 óta – hívta fel a figyelmet Rétvári Bence.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Tordai Bence (Párbeszéd) írásbeli kérdésére válaszolva jelezte a minap, hogy a kormány igyekszik javítani a kiemelt figyelmet igénylő diákok köznevelési sikerességén. Ezt szolgálja például a vizsgákon számukra biztosított hosszabb felkészülési idő, vagy éppen a magyar jelnyelv standardizációjának megkezdése is.
Az SNI besorolású diákokat az érettségin mentesíteni lehet az írásbeli vagy szóbeli vizsgarészek alól, bizonyos esetekben választhatnak másik tantárgyat, ezenkívül gyakoribb szünet és extra segédeszközök illetik meg őket. Természetesen mindez csak a szakvéleménnyel alátámasztott esetekre érvényes.
Az indokolt mentességeket a felsőoktatásban is biztosítani kell, akkor is, ha csak a felvételi előtt derül ki a probléma. A fogyatékossággal élő hallgatók – akik közé a mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékosok mellett az autizmus spektrum zavarral, illetve súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral küzdők egyaránt beletartoznak – a felvételin 40 többletpontra jogosultak, és néggyel több állami támogatású félévet használhatnak fel. A felvételi rendelet szerint akkor is jogosultak a középfokú nyelvvizsgáért járó 28, illetve a felsőfokúért járó 40 pontra, ha a komplex vizsgát nem tudják letenni, csak az írásbeli, vagy csak a szóbeli részét. Ezenkívül a felsőoktatási törvény januártól hatályba lépő, szigorított változatában is szerepel, hogy az érintett fiatalok mentesíthetők egyes tantárgyak vagy tantárgyrészek tanulása, illetve a beszámolás kötelezettsége alól, sőt szükség esetén mentesíteni kell őket a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól.
A kedvezmények többeket érintenek, mint gondolnánk. A KSH elmúlt tanévre vonatkozó adatai szerint az általános iskolákban több mint 55 ezer sajátos nevelési igényű diák tanult, a lányok 5,3, a fiúk 9,8 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A középfokú oktatásban tanuló SNI-tanulók aránya pedig 5,7 százalék volt, ami a tavalyi létszámadatok tükrében mintegy húszezer gyereket jelentett. Az érintettek egy része jó eséllyel bejuthat a felsőoktatásba is, főleg ha megkapja a szükséges támogatást.
A komplex tanulási zavarok egyik leggyakoribb fajtája a diszlexia. Ezek a fiatalok nehezen olvasnak, összetévesztik a hasonló hangzású szavakat, rossz a rövid távú emlékezetük, nem megy nekik a helyesírás, és kimondottan nehezen tanulnak idegen nyelveket. Enyhébb esetekben viszont előfordul, hogy akár felnőttkorig ki sem derül, hogy igazából nem lustaság vagy butaság áll a nehézségek mögött. Ez az állapot ráadásul legtöbbször normál vagy akár kimondottan magas intelligencia mellett áll fenn, az érintettek kreativitása, vizualitása, problémamegoldó képessége pedig sokszor átlagon felüli. Egyáltalán nem elrugaszkodott gondolat tehát, hogy valaki tanulási zavarral is diplomát szerezzen. Gondoljunk csak arra, hogy Albert Einstein vagy a híres írónő, Agatha Christie is diszlexiás volt.
A különleges bánásmódot igénylő diákokat egyre több gyógypedagógus is segíti. Míg 2006 előtt csak egyetlen felsőoktatási intézmény képzett ilyen szakembereket, az idén már nyolc egyetemen folyik gyógypedagógus-képzés. Emellett a Semmelweis Egyetem Pető András Karán konduktorképzés is van. Rétvári válaszából kiderül továbbá, hogy a gyógypedagógus-hallgatók létszáma 2013 és 2019 között megduplázódott; ma négyezerrel több szakember dolgozik ilyen munkakörben, mint az évtized elején. A pedagógus-továbbképzések kínálatában pedig már 14-féle képzés szerepel, amelyek kimondottan a sajátos nevelési igényű diákok fejlesztésével foglalkoznak.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Bemutatták a Hamupipőkét, állva tapsolt a közönség - fotók
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Ezért nem jó ötlet hűtőmágnest tenni a hűtőre
Háború Ukrajnában - Ledobták az elefánt nevű bombát az oroszok + videó
Ezek a csillagjegyek beleszeretnek valakibe idén télen
Nem fogja kitalálni, most ki balhézott össze a SPAR Magyarországgal
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Kisebb lesz a vendégszektor, több Újpest-drukker lehet a Ferencváros elleni derbin
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Százhét macskája volt a budapesti nőnek, videó készült arról, hogy milyen körülmények között tartotta őket
Putyin kemény megtorlást ígért, egy új fegyvert már teszteltek is az ukránok ellen
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A baloldali párt és vezetőjük véleménye szerint aki elmondja a véleményét, az ostoba.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
