Rá kell kapcsolni a nyelvtanulásra

Bajban lehetnek egyes szakok indításával az egyetemi és főiskolai tanszékek, ha a felvételizők nem hajtanak rá a nyelvtanulásra. Az Oktatási Hivatal felsőoktatási elemzési jelentései szerint ugyanis néhány területen kiugróan magas a nyelvvizsga nélkül jelentkezők aránya. Sok ezer végzett hallgató toporog a diplomaszerzés kapujában is nyelvtudás nélkül: a Tomori Pál Főiskolán például a társadalomtudományi diplomák közel hatvan százaléka beragadt 2018-ban.

A Műegyetemen és a Corvinuson a többség simán megszerzi az oklevelet Fotó: Havran Zoltán

Nem javultak sokat a felvételizők nyelvvizsga-statisztikái az elmúlt tíz évben: jelenleg az első évfolyamra bekerülő alapszakosok mintegy felének van középfokú nyelvvizsgája, ez az arány már 2007-ben is körülbelül ennyi, 47 százalékos volt. Az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elemzési főosztályának adatai azonban rámutatnak, hogy egyes képzéseken a végzés idejére sem sokkal jobb a helyzet, néhol a diplomák 50-60 százaléka is beragad a nyelvi hiányosságok miatt.

Az OH Felsőoktatási elemzési jelentések című, negyedévente megjelenő online sorozatának legfrissebb száma a bölcsészet- és társadalomtudományi szakosok helyzetét járja körül. Eszerint a bölcsészek viszonylag jól állnak: átlagosan 80 százalékuknak van középfokú nyelvvizsgája már a felvételikor. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóinak például biztosan nem lesz gondja a felvételi szigorítással, itt ugyanis 2-3 százalék között mozog a ki nem adott bölcsészdiplomák aránya. Ezzel szemben a Gál Ferenc Főiskolán több mint 35 százalékos a beragadó oklevelek aránya ugyanezen a területen. Főként az andragógia és a történelem szakosok lehetnek bajban.

Általánosságban elmondható, hogy a levelezős formában tanuló diákok között rosszabbak a statisztikák, mint a nappalis hallgatók között, de a társadalomtudományi képzések esetén kirívóan nagyok a regionális különbségek is: míg a közép-magyarországi régióban a levelezős diákoknak is csaknem háromnegyede nyelvvizsgázott, addig a dél-dunántúliak körében csak a felvételizők 23,7 százaléka mondhatja el ezt magáról. Ha a diákok nem kapcsolnak rá, akkor a belépéshez előírt B2 szintű nyelvvizsga miatt akár bizonyos alapképzések elindítása is veszélybe kerülhet. Az át nem vett diplomák száma elsősorban a kommunikáció és médiatudomány, valamint a szociális munka szakokon magas.

A Tomori Pál Főiskolán a társadalomtudományi diplomák 58,82 százaléka ragadt be 2018-ban. A legjobb eredménnyel a Budapesti Corvinus Egyetem büszkélkedhet: itt a képzési terület hallgatóinak mindössze 2,38 százaléka nem kapott időben oklevelet.

Orvos- és egészségtudomány-területeken a Miskolci Egyetem a sereghajtó, ahol a diplomák közel 22 százalékát nem tudták időben kiadni nyelvi hiányosságok miatt, ám a lista élén álló Semmelweis Egyetemen csak nyolc százalék ez az arány. Hiányzó oklevelek legtöbbször az egészségügyi szervező, illetve az ápoló szakon fordultak elő, a mentőtiszteknél és dietetikusoknál sokkal kevésbé jelentenek problémát az idegen nyelvek.

Az OH jelentése rámutat arra is, hogy az orvos- és egészségtudományi alapképzéseket végző fiatalok kimutatható munkaerőpiaci előnnyel indulnak: már a tanulmányaik alatt és a végzést követően is hamarabb tudnak elhelyezkedni diplomás munkakörben, mint az országos átlag.

A műszaki területen leginkább a gépészmérnökök és a műszaki menedzserek küszködnek a nyelvtanulással, míg a molekuláris bionika mérnöki vagy a logisztikai mérnöki szakon elvétve ragadt be diploma – bár utóbbi szakokon eleve kevesebben tanulnak. A nagyobb létszámú képzések közül jók az arányok például a vegyészmérnökök és a járműmérnökök között. Az át nem vett műszaki oklevelek aránya 30 százalék feletti az Edutus Egyetemen, a Nyíregyházi Egyetemen és a Dunaújvárosi Egyetemen is, nem okoz viszont meglepetést, hogy a Műegyetemen kevesebb mint másfél százalék ez az arány.

Végezetül jöjjenek a gazdaságtudományok, amely évek óta a legnépesebb és legnépszerűbb terület. Nem véletlenül, a pályakövetési adatok szerint a gazdaságtudományi diplomások rövidebb időt töltenek munkakereséssel, és pályakezdőként többet is keresnek, mint az országos átlag.

A Műegyetemen és a Corvinuson a többség simán megszerzi az oklevelet
Fotó: Havran Zoltán

A nyelvtanulás persze nekik sem megy könnyebben: a legtöbb ki nem adott diplomát a turizmus-vendéglátásban, valamint a gazdálkodás és menedzsment képzésen regisztrálták, és sok pénzügyi szakos sem tud időben nyelvvizsgát szerezni. Országosan hét olyan felsőoktatási intézmény is van, ahol a vizsgált időszakban a gazdasági diplomák több mint 40 százalékát nem tudták átvenni a végzősök, ezek egyike a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahol csak az érintettek 55 százaléka büszkélkedhet időben átvett oklevéllel. A legkevesebb hiányosságot ezen a területen is a Műegyetemen és a Corvinuson mérték.

Országszerte, minden intézményt és szakot beszámítva, összesen kilencvenezer olyan hallgató van, aki középfokú nyelvvizsga hiányában nem tudta méltóképpen befejezni felsőoktatási tanulmányait. Nekik némi motivációt jelenthet, hogy tavaly óta az állam visszatéríti a sikeres nyelvvizsgák (átlagosan harmincezer forintos) díját, illetve ettől a hónaptól élhetnek a maximum ötszázezer forint értékben felvehető új diákhitellel, amelyet kifejezetten nyelvtanulási célokra használhatnak fel. A beragadó diplomák problémája néhány éven belül megszűnik, hiszen, mint arról már többször írtunk, 2020-tól be sem lehet kerülni a felsőoktatásba nyelvvizsga nélkül.