időjárás 25°C Emőd 2022. augusztus 9.
logo

Még jobban rá kell kapcsolni a nyelvoktatásra

Csókás Adrienn
2019.06.26. 05:50
Még jobban rá kell kapcsolni a nyelvoktatásra

Angolból és németből is csak a nyolcadikosok hatvan százaléka felelt meg az Oktatási Hivatal idegen nyelvi mérésén, pedig a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértő szerint a teszten elvárt tudásszintet mindenképp el kellene érniük a diá­koknak az általános iskola végére ahhoz, hogy a középiskolai évek alatt reális esélyük legyen eljutni a középfokú nyelvvizsgáig.

Sokat rontottak angolból a diákok az országos idegen nyelvi mérésen: míg 2017-ben a hatodikosok 78 százaléka írta meg sikerrel a tesztet, 2018-ban ez már csak 65 százalékuknak sikerült, a nyolcadikosoknak pedig ezúttal is csak 60 százaléka felelt meg. Az elmúlt tanévben már negyedik alkalommal végezte el az Oktatási Hivatal (OH) a diákok nyelvtudásának mérését angol és német nyelvből. Az érintettek majdnem háromnegyede angolul tanul.

A hatodikosoknak a közös európai referenciakeret (KER) A1-es minimumszintjét kellett elérniük, ami annyit takar, hogy a diák képes megérteni hétköznapi alapkifejezéseket, például be tud mutatkozni, el tudja mondani, hogy hol lakik, és minimálisan képes kommunikálni, ha a beszélgetőtárs lassan, érthetően beszél hozzá. A nyolcadikosoktól már A2-es alapszintet vártak el, ami ugyan még nem éri el az alapfokú nyelvvizsga szintjét, de alkalmassá teszi a tanulót arra, hogy egyszerű mondatokat alkosson, illetve meg tudjon oldani olyan hétköznapi rutinhelyzeteket, mint például egy bevásárlás.

A mérésben érintett iskolák nagy többsége átlagos teljesítményt nyújtott, a telephelyek 24 százaléka kiemelke­dően jó eredményt ért el, 14 százalék pedig kimondottan gyengén teljesített. Németből a hatodikosok háromnegyede, a nyolcadikosok hatvan százaléka ment át a teszten, ami az OH jelentése szerint megfelel a korábbi évek adatainak, angolból viszont romlottak az eredmények. Budapest és a vidéki kistelepülések között mindkét nyelvből jókora különbség van a főváros javára.

A kommunikációs szint mérése komoly kihívást jelent
Fotó: Havran Zoltán

– Komoly probléma, ha az általános iskola végére a diákok nem tudnak elérni egy erős, magabiztos A2 szintet, mert ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a középiskola végére biztonsággal eljussanak a középfokú nyelvvizsgáig, ami jövőre már felvételi követelmény lesz – mondta lapunknak a mérés kapcsán Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. A szakember szerint az OH feladatsora nem a legtökéletesebb mérőeszköz, mivel az csak a hallott és olvasott szöveg értését vizsgálja kitöltős teszt formájában, így nem ad olyan pontos és részletes képet, mint egy nyelvvizsga, ami az íráskészséget és a nyelvhasználatot is feltérképezi.

– Az A1 és A2 szint kommunikációs teljesítményét mérni egyébként is komoly kihívás, hiszen ekkor még viszonylag szerény a tudás, és nehezen vizsgálható tényleges, életszerű, érdemi nyelvhasználat. Ugyanakkor önmagában komoly előrelépés, hogy egyáltalán van egy ilyen központi, országos mérés hazánkban, Közép-Európában ugyanis ez egyáltalán nem általános dolog – jegyezte meg Rozgonyi Zoltán, aki arra is kitért, hogy a közoktatásból pillanatnyilag négy-ötezer pedagógus hiányzik, és komoly szakemberhiány van felsőfokú végzettségű mentőtisztekből, ápolókból, agrárszakemberekből is, ezeken a képzéseken pedig nagyon kevés hallgatónak van középfokú nyelvvizsgája. A felvételi szigorítása így kritikus helyzetet teremthet.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.