A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél

A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is magabiztosan, bátran szóba elegyedik a külföldiekkel. Egy új kutatás ismét bebizonyította, hogy az idegennyelv-oktatásban élenjáró iskolák titka nem más, mint az érdeklődés felkeltése, no meg persze a beszéd, a beszéd és a beszéd.

Érdekes felmérést közölt az általános iskolai idegennyelv-oktatásról két oktatáskutató. Sági Matild és Jankó Krisztina annak járt utána az Új Pedagógiai Szemlében publikált tanulmányában, hogy mi lehet a sikeres nyelvoktatás titka. Ehhez nyolc iskola napi gyakorlatát vették górcső alá, melyek közül négy intézmény kiemelkedő teljesítményt nyújtott az Oktatási Hivatal országos nyelvi mérésén, négy pedig kimondottan gyengén szerepelt. A tanulók családi háttere minden esetben átlagosnak mondható, ám a pedagógiai módszerekben és a tanárok hozzáállásában éles különbségek mutatkoztak. A felmérés nem reprezentatív, de nagyon beszédes.

Kiderült például, hogy az eredményes iskolában a nyelvtanárok egyértelműen a szóbeli kommunikációra, a minél bővebb szókincsre és a gördülékeny beszédre helyezik a súlyt, kevéssé tartják ugyanakkor fontosnak a nyelvtani szabályok pontos alkalmazását. Itt a tanárok és a diákok meggyőződése egyaránt az, hogy a nyelvtudás alapkészség, amely nélkül lehetetlen boldogulni a világban. A rosszul teljesítő iskolákban a tanárok elsődleges célja sokkal inkább a tantervi követelmények teljesítése, a nyelvvizsga formális megszerzése, illetve a sikeres felvételi. A jól teljesítő iskolákban ezeket a sikereket „csak” pozitív visszacsatolásként kezelik.

– Mivel lehet motiválni a tanulókat? Ötössel. Hát mivel? – vallja a gyenge iskola idegennyelv-tanára, pedig intézményük éppenséggel az osztrák határszélen található. Ezzel szemben a sikeres iskola tanára arról mesél, mekkora élmény és húzóerő volt a diákjai számára, mikor rövid időre két külföldi kisfiú csatlakozott az osztályhoz, és valós élethelyzetekből ismerték meg a gyerekek, milyen hasznos dolog, hogy meg tudják értetni magukat az új barátaikkal.

A tanulmány kiemelte, hogy a méréseken leszereplő intézmények meglepő módon a kedvező elhelyezkedésből fakadó előnyöket sem használják ki, és annak ellenére nem jelenik meg célként a nyelv gyakorlati használata, hogy az osztrák határ mondjuk csak 15–30 kilométerre van az iskolától. A pedagógusok jellemzően hamarabb beletörődnek a diákok motiválatlanságába.

– Az órán szinte csak angolul! A gyerekek a szabályokat is angolul mondják el. Minimum szavakkal, egyszerű kifejezésekkel, de elmondják, és tudják, ügyesek – mondja az eredményes iskola nyelvtanára. Hozzáteszi: nem kezd el magyarul magyarázni, mert sokkal többet ér, ha hagyja, hogy a gyerek alkosson véleményt és beszéljen. Még ha bele is kell olykor javítani.

A lemaradó iskola pedagógusa ezzel szemben úgy látta: nagyon jó képességű gyerekeknek kell lenni ahhoz, hogy a nyelvtant is idegen nyelven tudja magyarázni nekik. A rosszul teljesítő csoportokban tehát az idegen nyelvi órák is magyarul, „iskolásan” folynak, nem szimulálnak idegen nyelvi környezetet. Jellemző az is, hogy az itt tanító nyelvtanároknak kevésbé van iskolán kívüli külföldi munkatapasztalata, míg a jó iskolák tanárai hosszabb-rövidebb ideig idegen nyelvi környezetben is éltek.

Magyarországon összességében jóval kevesebben beszélnek idegen nyelvet, mint a legtöbb uniós államban. Az Eurostat legutolsó (2016-os, önbevallásos) adatai szerint a magyarok 57,6 százaléka semmilyen idegen nyelven nem tud, ezzel pedig igencsak a sor vége felé kullogunk nemzetközi összehasonlításban. Bár kétségtelenül ez is előrelépés 2007-hez képest, amikor még a magyarok háromnegyede (74,8 százaléka) vallott arról, hogy semmilyen nyelven sem ért.

2019 folyamán több mint 124 ezer államilag akkreditált vizsgát tettek le, amelyből 82 ezer sikeres volt, ugyanakkor még mindig van 90 ezer olyan fiatal hazánkban, aki nyelvvizsga hiányában nem jut hozzá a diplomájához. És ki tudja, hányan vannak még, akik megszerezték ugyan valamikor a vizsgabizonyítványt, ám rendszeres nyelvhasználat híján megkopott tudásuk közel sem éri el azt a szintet, amivel papír szerint rendelkeznek.

A középiskolások állami támogatású külföldi nyelvtanfolyamának bevezetése e téren páratlanul hasznos és ígéretes kezdeményezés. Az új program tanévenként 140 ezer diákot juttat a tudás mellett élményhez, külföldi barátokhoz, motivációhoz, gyakorlati tapasztalathoz. Éppen ahhoz, ami a jelek szerint kulcsszerepet játszik az érdeklődés felkeltésében. Az utazásokat azonban a koronavírus-járvány miatt egy évvel halasztani kellett, így leghamarabb 2021-ben indulhatnak útnak a fiatalok. S mint a fentiekből kiderül, az ilyen jellegű tapasztalat sok nyelvtanárnak is a javára válhat.