Gulyás Gergely: Magyarország minden nagyhatalommal jó viszonyra törekszik

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a török elnök budapesti látogatásával kapcsolatban elmondta: Törökország Európa egészének legfontosabb szövetségese a migráció megállításában.

Budapest, 2019. november 7. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. november 7-én. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Gulyás Gergely kitért arra, hogy november végéig várják a főpolgármester válaszát az atlétikai stadion építése ügyében, míg az egészségügy területén a kormány világossá tette: szívesen tárgyal fontos budapesti kérdésekről a főpolgármesterrel, még ha azok nem is tartoznak a hatáskörébe.

Hozzátette: az egészségügy kerületi hatáskör és ma is több CT van, mint kerület. Közölte, a jövő évi költségvetésben csak az Egészséges Budapest programra 42 milliárd forint van.

A miniszter a fővárosi közgyűlésben született döntéseket kérdésre úgy kommentálta: a választás előtti ígéretek és a választást követő cselekedetek közötti különbség már az első közgyűlés után óriási. Megszűntek azok a gesztusok, amelyekkel Tarlós István is élt, például a fővárosi cégek felügyelőbizottságaiban az ellenzéknek nem biztosították a képviseletet.

Emellett „elképesztő és szégyenteljes kisstílűségnek” ítélte, hogy a két, a kormánypártok által támogatott független polgármestert a közgyűlés nem a fővárosi ellenzékhez számítja. Ugyanazok jöttek vissza, akik Demszky Gábor alatt a várost egyszer tönkretették – jegyezte meg.

Világos a törvényi szabályozás, egy új Budapest törvény így csak politikai termék lehet – indokolta, miért nem támogatja a kormány Karácsony Gergely javaslatát. Közölte azt is: ha nem épül meg az atlétikai stadion, a kabinet vidéki helyszínt keres, de ha ott sem lehetséges a lebonyolítás, akkor le kell mondani a világbajnokság megrendezéséről.

A minimálbér korábban rögzített összegének esetleges módosításáról közölte: a kormány eddig és ezután is elfogadja a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteinek megállapodásaként született összeget. Hozzátette: a gazdasági adatok alapján nem feltétlenül kell módosítani a korábban meghatározott értéken.

Beszámolt arról is, hogy bár döntés nem született, a kormány foglalkozik a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) kiterjesztésével, akár az értékhatár növelésével Hozzátette: a visszaéléseket ki akarja szűrni a kormány, az adó emelése azonban nem várható.

34 milliárd forinttal nő az egészségbiztosítási alap támogatása

A kormány támogatta az egészségbiztosítási alap több mint 34 milliárd forinttal történő megemelését – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Gulyás Gergely közölte, a döntés azt a célt szolgálja, hogy bizonyos egészségügyi szolgáltatások szélesebb körben legyenek elérhetőek. Példaként említette az emlődaganat vagy a nem kissejtes tüdődaganat kezelésére szolgáló készítmények alkalmazását, a terápiás paletta szélesítését és a várólisták rövidülését.

Beszámolt arról is, hogy a kormány még novemberben tárgyalni fog egy komplex javaslatot a kórházak finanszírozásáról annak érdekében, hogy felszámolható legyen a kórházak adósságállományának újratermelődése. Finanszírozási rendszerhiba van – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ha az nem változik, a probléma nem oldható meg. Megjegyezte: például a traumatológiai ellátás állandó hiányt termel, míg a szívgyógyászat jól finanszírozott.

A miniszter közölte azt is, hogy a kormány támogatta a zalaegerszegi Mindszenty-múzeum és konferenciaközpont megvalósítását nyolcmilliárd forintból. Megjegyezte, a fejlesztésre beérkezett árajánlatok a tervezettnél magasabbak, de a szükséges forrást biztosítja a kormány.

Hozzátette: a kabinet ugyancsak támogatja a Szegedi Tudományegyetemen egy integrált „fejközpont” létrehozását, azaz a jelenleg külön működő arc- és állcsontsebészeti, szájsebészeti, fül-orr-gégészeti, fej- és nyaksebészeti, idegsebészeti és szemészeti ellátásokat egy tömbbe vonását, az előkészítésre 450 millió forintot biztosítottak.

Gulyás Gergely elmondta, a kormány támogatja a közbeszerzési törvény módosítását, azt szeretnék, ha élesen elválna egymástól az európai uniós pénzek, illetve a belföldi pénzek felhasználásával kapcsolatos szabályozás. Az eddigi kettős, a Miniszterelnökség és a közbeszerzési hatóság általi ellenőrzés lassította az eljárásokat, ezért a közbeszerzés hatálya alá eső belföldi beruházásoknál a kormány elegendőnek tartja, hogy ha a közbeszerzési hatóság állít ki tanúsítványt – magyarázta, hozzátéve: remélik, ez érdemben gyorsítja a beruházásokat.

Volt kérdés arról, hogy a Momentum nem a magyar, hanem a liberális párti román jelöltet támogatja a román elnökválasztáson. Gulyás Gergely közölte, eddig azt tapasztalták, hogy a román ügynökök fedésben dolgoznak, ha magyar nemzetiségűek voltak, akkor is. Ez egy új jelenség – mondta.

A magyar nemzeti érdekek képviseletének az a minimuma, hogy ha egy határon túli párt van, akkor azt a magyar politikának egységesen támogatnia kell – rögzítette. Szégyellje magát az, aki egy magyar párttal szemben egy korrupt liberális, nem magyar jelöltet támogat – tette hozzá.

Kérdezték arról is, hogy a főváros leállította a XIII. kerületben lévő Szent István parkba tervezett Szent István-szobor felállításának előkészületeit. A miniszter azt mondta, lehetőséget adna az új közgyűlésnek arra, hogy válasszon Szent István és Lukács György között.

Arra a felvetésre, hogy a székesfehérvári polgármester javasolta, az augusztus 20-i állami ünnepségeket vidéken tartsák, Gulyás Gergely közölte, lehetne arról vita, hogy egy-egy nemzeti ünnepet vidékre vigyenek. A német egység napját Németországban minden évben más tartományban ünneplik – közölte.

Szólt arról is, hogy a második gazdaságvédelmi akcióterv a jövő év első felében kerülhet az Országgyűlés elé, hasonlóan az újabb családvédelmi intézkedésekhez.

A győri polgármester-választással kapcsolatban azt mondta, „minden győri potenciális jelölt”. Jövő héten lesz Fidesz-elnökségi ülés, várhatóan ott szóba kerül ez a kérdés – tette hozzá. Kitért arra is, hogy Borkai Zsolt polgármester távozásával a győri közgyűlés gondoskodik majd a helyettesítéséről.

A HÖOK üdvözli a kormány döntését a kötelező nyelvvizsga-követelmény eltörléséről

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) üdvözli a kormány döntését a kötelező nyelvvizsga-követelmény eltörléséről, a hallgatói szervezet egyúttal a nyelvtanulás fontosságára hívja fel a figyelmet.

A tömörülés csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a HÖOK több javaslattal is élt az illetékes minisztérium felé, amelyek közül az általa is legkedvezőbbnek ítélt megoldást fogadta el a kormány. Ezen javaslat szerint a nyelvvizsga-követelményt eltörlik mindaddig, amíg a közoktatás nem igazítja a felvételi követelményhez az új Nemzeti alaptantervben előírt nyelvi kompetenciák kimeneti szintjét.

A HÖOK véleménye szerint a fiatalok számára elengedhetetlen a versenyképes nyelvtudás, de azt a diákoknak elsősorban a közoktatásban kell megszerezniük.

Az innovációs minisztériummal való tárgyalások egyik fő tanulsága, hogy ameddig a közép- és általános iskolák felé támasztott idegennyelv-oktatási elvárások között nem szerepel, hogy a felvételihez szükséges nyelvi szintre készítsék fel a diákokat, addig a nyelvvizsga-követelmény bevezetése értelmetlenül zárna ki több tízezer hallgatót a felsőoktatásból.

A HÖOK külön üdvözli, hogy a felsőoktatási ágazat vezetőivel a korábbiakhoz hasonlóan – mint például az ösztöndíjak 40 százalékos emelésénél, a központi ponthatárok csökkentése esetében, illetve a Klebelsberg ösztöndíj kiterjesztése ügyében – ezt a kérdést is együttműködve, konstruktív tárgyalások során sikerült a hozzáférhető magyar felsőoktatás érdekében rendezni – írták a közleményben.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden, Hajdúszoboszlón egy szakmai konferencián jelentette be: a HÖOK-kal és más szervezetekkel való egyeztetés után azt javasolják a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelménye kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül. Az erről szóló javaslatot szerdán nyújtották be a kormánynak.

Schanda Tamás felidézte: a kormány 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, hogy a versenyképességi célok elérése érdekében a felsőoktatásba való felvételnek 2020-tól legyen feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte.

A Pedagógusok Szakszervezete is üdvözli a kormány döntését a nyelvvizsga-követelmény eltörléséről

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli a kormány döntését, amellyel eltörölte a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez a kötelező középfokú nyelvvizsgát előíró rendelkezést.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány visszavonja azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését. Szavai szerint számos szervezet kérte ezt, a többi közt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a roma szakkollégiumi hálózat, valamint a nyelvtanárok egyesülete. Gulyás Gergely közölte: az intézkedés bevezetése egyes ágazatokban komoly nehézséget jelentett volna, és példaként az óvóképzést és a mezőgazdasági felsőoktatást hozta.

A szakszervezet csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: korábban több nyilatkozatban, tárgyaláson (például a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács ülésein) is határozottan kérték: törölje el a kormány a kötelező nyelvvizsgát, amelyet a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez követelt meg.

A PSZ egyetért azzal, hogy a fiatalok egyre nagyobb arányban beszéljenek legalább egy idegen nyelvet, ugyanakkor a kormányrendelet olyan elvárásokat támasztott a diákokkal szemben, amelyekre a közoktatás nem készíti fel őket. Jelenleg az idegen nyelv oktatásának követelményei nem fedik le a nyelvvizsgák követelményrendszerét – írták.

A PSZ szerint a középfokú nyelvvizsga követelménye elzárja a felemelkedés útját a hátrányos anyagi helyzetben lévő diákok elől, hiszen a nyelvvizsga megszerzéséhez különórákra kénytelenek járni a tanulók, márpedig ezt sok család nem engedheti meg magának. Az iskolai nyelvoktatás egyébként is reformra szorul, a PSZ szerint ezt az állami finanszírozású kéthetes külföldi tanulmányút sem képes önmagában pótolni.

A PSZ többször egyértelművé tette: a pedagógusképzést is ellehetetleníti a kormányrendelet, hiszen például 2016-ban a felsőoktatásba felvett tanulók alig több mint felének (55 százalék) volt nyelvvizsgája, míg a pedagógusképző intézményekbe jelentkezőknél ez alig haladta meg a 40 százalékot, és azóta sem történt érdemi javulás – írták.